Passzívházban otthon vagyunk!

A házépítő háza: kortalan passzívház a Dunántúl szívébenE családi háznak csak a földszinti lakószintje fűtött tér, vagyis ez képezi a passzívház hőburkát. A félig földbe süllyesztett, passzív hőburkon kívüli, fűtetlen alagsort bevilágíthatósága miatt a déli és a nyugati oldalon alakították ki.

Egy régi szakmabéli mondás szerint minden suszter cipője lyukas, minden építész kis alapterületű, magas energiafogyasztású, öreg lakásban lakik. A győri Boros Károly és családja is sokáig így volt ezzel, egészen addig, amíg passzívházépítésre nem adták a fejüket. Aki passzívházban él, az elsődlegesen egészséges komfortot, másodlagosan hosszú távú gazdaságosságot, értékállóságot keres. A tényői mintaház, mint minősített passzívház nem csupán a tulajdonos-kivitelező szakmai felkészültségét és igényességét bizonyítja, de lakni is nagyon jó benne.
A suszternek jó cipője, az építésznek saját háza nincs. Ez a mondás bizony ránk is sokáig igaz volt, mivel Győr belvárosában, egy 76 négyzetméteres kis lakásban laktunk” – kezd a történetbe Boros Károly és felesége, Andrea. „Három gyermekünk számára azonban már régóta szerettünk volna megfelelő életteret biztosítani, nem kerülhettük el tehát, hogy a saját családunk számára is házat építsünk. Először ezt is csupán alacsony energiafelhasználásúra terveztük, ám egyre jobban foglalkoztatott bennünket a passzívház építésének gondolata, hiszen passzívházat addig még nem épített a cég. Két ausztriai tanulmányút viszont igencsak a fülembe tette a bogarat.”
De hogy is nézzen ki a ház? „Mint építész azt tapasztaltam, hogy az általunk épített családi házak, lakások 80 százalékát különböző okok miatt tizenöt éven belül eladják. Arra a következtetésre jutottunk, hogy ez alól az íratlan szabály alól valószínűleg mi sem leszünk kivételek, ezért olyan házat kellett terveznünk és építenünk, ami legalább tizenöt évvel megelőzi a korát, és még akkor is piacképes lesz. Semmiféle divatirányzatot nem akartunk követni, a majdani eladhatóság érdekében e háznak kortalannak kellett lennie. Külső formavilágát a bábolnai gazdatiszti szállások megjelenése ihlette. A ház tervezésére, megépítésére, minősíttetésére fordított közel ezerötszáz mérnökóra alatt megtanultuk, hogy a passzívházak titka a precíz, energiatudatos tervezés. Rengeteg számítást, kalkulációt, mérést végeztünk, miközben igyekeztünk megtalálni a gazdaságossági, energetikai optimumot. Nem kevesebb, mint 24 energetikai változatot számoltunk végig a PHPP program segítségével, mire eljutottunk odáig, hogy a minősített passzívház követelményeit teljesíteni tudtuk. Nagyon nagy segítséget adott ebben Benécs József épületgépész szakmérnök, aki már három évvel ezelőtt is igen járatos volt a PHPP programban és az energetikai épülettervezésben, nélküle lehet, hogy nem is lettünk volna képesek Magyarország második minősített passzívházát felépíteni. Ma már persze ez egy kicsivel könnyebben megy, megtanultuk, mitől lesz passzívház a passzívház.”
„Két éve lakunk itt – teszi hozzá Andrea –, de azt hiszem, nem fogjuk ezt a házat eladni tizenöt év múlva, még akkor sem, ha a gyerekek kirepülnek. A győri, 50 négyzetméteres irodánknak, ahol nem főzünk, nem fürdünk, nagyobb a rezsije, mint a házunknak.”

A tulajdonos

„A saját családi házunk építéséhez 16 év tervezési, kivitelezési, beruházói gyakorlat után fogtunk hozzá” – meséli Boros Károly. „180 saját beruházásban felépített, értékesített győri lakás és 30 családi ház megépítése után a legmagasabb komfortot nyújtó, legegészségesebb, legkörnyezetbarátabb, leggazdaságosabban üzemeltethető, befektetésként a leginkább értéktartó épületet kívántuk megtervezni és felépíteni. A beruházás azért volt különleges, mert az építtető, a tervező és a kivitelező egyazon személy. Így az invesztíció egyetlen szereplőjének tájékozatlansága sem fogta vissza, gátolta meg, hogy egy valóban újszerű, addig nem ismert értéktöbblettel bíró, példaértékű épület jöhessen létre.”

Szemlélet

Első passzívházunk Darmstadt-i minősítésének megszerzése azért volt fontos, hogy felkészültségünkről mi magunk is megbizonyosodhassunk, és azt külső, szakértő intézettel is tanúsíttathassuk. Égetően fontos, hogy ne csak passzívnak tűnő, hanem valóban passzív épületek épüljenek. Csak a minősített épületet lehet passzívháznak tekinteni! Ezek hivatottak a szakmát, a közvéleményt, az építtetőket tájékoztatni, alakítani. A tényői ház építése során nemcsak mi gyúrtuk, faragtuk az anyagot hajlékká, az is formálta, bárdolta a lelkünket, látásmódunkat.
adatlap
Alapterület: 200 m²
Falszerkezet: vázkerámia falazóelemek és ytong hőhídmegszakító elemek
Hőszigetelés: 30 cm Austrotherm grafitos EPS
Nyílászárók: Internorm műanyag ablakok
Tető: pipafás tetőszerkezet, Tondach hódfarkú cserépfedés, álkémény

Boros Károly, a ház építész-tervezőjének és lakójának gondolatai

„Ez a ház messzi fölülmúlja az elvárásainkat. Ennek van előnyös és hátrányos oldala is: nagyon élvezzük például, hogy a nappaliba a hatalmas üvegablakokon át árad be a fény, de a laptopom kijelzőjét alig látom maximum fényerőre állítva is; élvezzük, hogy abszolút csönd van idebent, ám egy légy zümmögése, vagy a számítógép hűtőventilátorának kereplése is idegesítő zajjá válik. Jól alszunk, mert a szellőztetőrendszer éjszaka is folyamatosan cseréli a levegőt, mégsem jön be por, az üvegpolcokat csak kéthetente kell letörölni.
Másfelől viszont függővé teszi az embert: más lakásban én már nemigen tudnék aludni, mert zaj van, mert rossz a levegő, mert nem élem át azt a nyugalmat, amit Tényő ad nekünk. Tavaly úgy nyaraltunk, hogy egyszerűen csak itthon maradtunk, mert szenvedünk a szállodákban: ha kinyitom az ablakot, zaj van és szúnyog, ha becsukom, meleg, ha klímát kapcsolok, hideg; a passzívházban ilyesmivel egyáltalán nem küszködünk. Egy biztos: hagyományos épületet nem építünk többé!”

Passzívház építése lehetetlen az alapvető fogalmak megértése és helyes alkalmazása nélkül. Gyakran keverjük például az épület hőburkát a határoló felületeivel; a légzárást a párazárással; a szellőztetőgép légcsereszámát a légtömörség mérőszámával. Pedig a tudás elérhető: a Darmstadti Passivhaus Institut tananyagával hazánkban is folyamatosan indul passzívháztervezői tanfolyam.
Minden szint és minden lakrész külön áramtalanítható: gondolták volna, hogy egy számítógép kikapcsolt állapotban is több áramot fogyaszthat, mint egy működő szellőztető rendszer?

A dél-keleti, sarki lányszoba két hatalmas nyílászárója és dupla nagyságú hőleadó felülete okozta téli lehűléstől tartottak, ezért többletfűtést terveztek ide. Két évi használat bebizonyította: feleslegesen. A kiváló szigetelésnek, és a jó tájolású nyílászáróknak köszönhető szoláris nyereség eredményeként kiegészítő fűtés nélkül is ez a ház legmelegebb helyisége.

Szobáról szobára

A ház három zónára osztott: a nappali zóna mellett van két háló zóna is; egy szülői és egy a gyerekeknek. A szülői zóna külön kis előszobájából nyílik a pici fürdőszoba és egy jókora hálószoba, akár egy külön lakás. Azért tervezték így, hogy ha majd az idős szülőket közelebb kell költöztetni, szeparáltan, mégis egy fedél alatt élhessenek. A házban egyébként öten élnek, állandóan azonban csak hárman tartózkodnak itt: a két nagylány egyetemen tanul (egyikük építész lesz, a másikuk óvónő), ők hét közben kollégiumban laknak. A gyerekek zónáját a másik irányban találjuk, külön ajtóval leválasztva. Hamar megértettük az akadálymentesítés fontosságát, amikor lányunk a motorbalesete miatt egy időre tolószékbe kényszerült. E házrészben mindenhol százas ajtók vannak, nincsenek küszöbök, és az utcáig rámpán ki lehet gurulni. A szobákat úgy rendezték be, hogy az ágyat legalább kétféleképpen el lehessen helyezni bennük, ha netán rosszul aludna az egyik helyen, könnyen át lehessen forgatni a másikra.

Gépészet

A Paul Thermos hővisszanyerős szellőztetőgép itt egy talajkollektoros hőszivattyúval egészül ki. Utóbbi a meleg víz előállításáról éppen úgy gondoskodik, mint a ház kiegészítő fűtéséről. Tévhit, hogy passzívházakban nem kell fűteni, de csak nagyon ritkán és keveset. A 200 m²-es épület fűtési hőigénye nyolcada, tizede az átlagos házakénak: az ehhez szükséges teljesítmény mindössze 2 kW/óra. A 400 literes melegvíztároló puffertartályon 5 centiméter purhab szigetelés van, az összes villamosenergia-fogyasztás egynegyedét mégis itt veszíti el a ház. Így ide további 30 centiméter hőszigetelő anyagot terveznek. Az épület körül négy darab százas körben fekszenek a hőszivattyú talajkollektorai, ezek nyáron képesek ellátni az épület passzív hűtését, télen pedig a Kardos Labor Energiakulcs rendszerén keresztül fűtik a házat. Hűtésre egyébként eddig még nemigen volt szükség, mint ahogy a fűtést is szinte maradéktalanul kielégíti a hővisszanyerős szellőztető gép, amelynek energiafelhasználása mindössze 1 kW/nap (napi 50 forint költséget jelent). A messziről feltűnő kémény jelenleg csupán álkémény, ám nem véletlenül került ide (természetesen a hőburkon kívülre): ha szükség lenne rá, könnyen bele lehet kötni egy pelletkazánt, sőt, ha a tetőre napelemeket telepítenének, az elektromos vezetékelést is ezen keresztül oldanák meg, így sehol sem kell falat bontani és a födémet áttörni.