A környezettudatos gondolkodás pillanatnyilag nem nevezhető elterjedtnek hazánkban, pedig nem ártana kicsit komolyabban vennünk a témát. Mindannyiunknak fontos, hogy otthonunk kielégítse az igényeinket, de az legalább ennyire lényeges, hogy környezetünk lehetőséget biztosítson egy maximálisan egészséges élettér kialakítására.
Aki házépítésbe fog, tisztában kell lennie az összes lehetőséggel, ennek ellenére sokak számára ismeretlenül cseng a passzívház fogalma. A passzívház egy olyan épület, amely a legminimálisabb energiafelhasználással működik, valójában a bent termelődő energiát hasznosítja (a főzésből, televízióból, számítógép-használatból eredő hőt), így nincs szükség fűtési rendszerekre a kellemes klíma eléréséhez. A titok egyfelől a hőszigetelésben és a kialakított légtömör burokban rejlik: nincsenek rések, ahol a meleg elszökhet, a légcserét pedig egy hővisszanyerő szellőztető biztosítja. Mivel az épületnek nincs természetes szellőzése, nincsenek hidegsugárzó falfelületek a kiválóan megtervezett hőszigetelésnek köszönhetően. A levegő tulajdonképpen olyan lassan áramlik a házban, hogy szinte észrevehetetlen. Másfelől a ház a passzív energiaforrásokat hasznosítja, így például a napfényt, vagy
a házban élők által leadott hőt. Egy passzívház fűtési energiaszükséglete 80-90 százalékkal kevesebb, mint egy hagyományos házé, így lényegesen kevesebb szén-dioxidot bocsát ki. Vagyis környezetkímélő. Felmerül a kérdés: vajon mennyit kell ezért fizetni – A válasz nem olyan elrettentő, mint sokan gondolnák: körülbelül 20-30 százalékkal kerül többe egy passzívház szerkezetkész felépítése, mint egy hagyományos házé, de hosszú távon ez sokszorosan megtérül.
Az építkezés hibái miatt egészségünk is komoly veszélyben lehet. Ha megmagyarázhatatlan tüneteket tapasztalunk, nem árt mihamarabb megkeresni az okozóját. Ki gondolná, hogy a köhögés, a tüsszögés és az allergia visszavezethető a penészgombára – Pedig így van: a nem megfelelően szellőző házban a párásodás miatt penész jelenik meg a konyhában, a fürdőszobában, és még számtalan észrevehetetlen helyen. A passzívházban tökéletesen védve vagyunk a penésszel szemben, hiszen a kontrollált szellőztető szűrője nem engedi be a szabadban szálló penészgombaspórákat, az állandó áramlásban tartott légcsere pedig azokat is életképtelenné teszi, amelyek a ruhánkon jutnak be a házba.
Első hallásra szokatlannak tűnhet a zajt egészségkárosító tényezőként emlegetni, pedig a növekvő erősségű háttérzaj bizonyítottan káros. Mivel hatásai csak hosszú távon, akár több évtized alatt jelentkeznek, hajlamosak vagyunk legyinteni a problémára, pedig a zajszennyezés nagyothalláshoz, sőt, süketséghez vezethet. A passzívház kontrollált szellőztető berendezése e problémára is megoldás. Nem kell kitárni az ablakot, ha friss levegőre vágyunk, így a zajt is kirekesztjük. A háromrétegű üvegezés szintén visszafogja a zajterhelést.
Nyugat-Európában évek óta népszerű a passzívház, talán egyszer Magyarországon is megszokott látványt nyújtanak majd a kémény nélküli, hagyományos fűtőberendezéseket mellőző otthonok. Az EU elvárásai is egyre inkább kizárják a felelőtlen energiapazarlást. Kérdés, hogy képesek leszünk-e az áhított fejlődés útjába állni, vagy másfelé terelni, ha a saját és Földünk egészségéről van szó – Rejtély. Mindenesetre a passzívházak elterjedése fontos lépést jelentene a változás felé vezető úton.
Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz!
Hozzászólások