Ha összehasonlítjuk a passzívházakat a hagyományos építésű házakkal, a legszembetűnőbb különbség az épület energiafelhasználásában mutatkozik. Az alacsony energiaszükséglet miatt remek lehetőség nyílik a megújuló energiaforrások alkalmazására, mint például a napenergia-hasznosításra. Passzívháznak nevezzük azokat az épületeket, amelyek belső klímája télen-nyáron kellemes szinten tartható külön fűtési vagy hűtési rendszer nélkül. Fűtési energiaszükséglete max. 15 kWh/(m2év), míg primer energiaigénye villamos oldalon HMV (használati meleg víz) termeléssel együttnem haladja meg a 120 kWh/(m2év) értéket.
A határértékek biztosítása érdekében magas színvonalú építőanyagokra és építési technológiákra van szükség. A passzívházak alacsony energiaigényéhez hozzájárul a légtömör építési technológia, amelyet a passzívház minősítés elérése érdekében légtömörségi vizsgálattal is igazolni kell.
Hőigény, szellőztetés
A passzívházak fűtési hőigénye, hasonlóan a hagyományos épületekhez, több részből tevődik össze: falak, födémek, nyílászárók hővesztesége, valamint a légcseréből származó fi ltrációs hőveszteség. Ezen épületek épületszerkezetei különösen jól hőszigeteltek, a nyílászárók pl. 3 rétegű hővédő üvegezésűek, sőt, a beépítésük során is meg kell valósítani a hőhídmentességet a keret és a falszerkezet között. A falszerkezet hőátbocsátási tényezője (U-érték) 0,10–0,15 W/(m2K), a nyílászáróké kevesebb, mint 0,8 W/(m2K) kell legyen. Az épület frisslevegő ellátását nem nyitottablakokon keresztül történő szellőztetés, hanem hővisszanyerős szellőztető berendezés biztosítja, amely az elhasznált levegő hőtartalmának jelentős részét hasznosítva felmelegíti a bejövő friss levegőt. Ez az eljárás jelentősen csökkenti a légcseréből (filtrációból) adódó hőigényt.
A megfelelő szolárnyereség elérése érdekében már az épület tervezése során fi gyelembe kell venni pl. a szükséges kollektorfelület elhelyezésére szolgáló tetőfelület tájolását, dőlésszögét, illetve méretét. Az alkalmazástól függően kell kiválasztani a kollektor típusát is, hiszen a kollektorok kialakításukat, hőelnyelő bevonatukat, csatlakozási módjukat tekintve is eltérőek. Mint arra már utaltunk, pl. a síkkollektorok közöttis van olyan, ami a fűtésrásegítés során is alkalmazható, de vannak egyszerűbb kialakításúak is pl. melegvíz-készítésre, vagy elsősorban nyári időszakban használt medence fűtésére és HMV készítésre.
Fűtés – akár egy hajszárítóval?
A fentiekből is látható, hogy a passzívházak fűtési energiaigénye lényegesen alacsonyabb egy hagyományos építésű házénál. A hőigény biztosítása szempontjából fi gyelembe kell venni az épületen belüli hőnyereséget, ami több forrásból származhat, mint pl. az elektromos berendezésekből, világításból, de még a bent lévő emberek hőleadása is számít (pl. egy ember hőleadása kb. 80W). Ez azt jelenti, hogy a jobb hőszigetelésnek köszönhetően az az időszak, amikor kiegészítő fűtést igényel az épület, lényegesen lerövidül. A passzívház fűtésienergia-igénye kb. 10- 12 százaléka egy hagyományos építésű, de jól hőszigetelt, „modern” épületének. Ez egy 100 m2-es ház esetén kb. 900-1000W, ami akár egy hajszárítóval is fedezhető lenne. Ez az alacsony kiegészítő fűtési igény pl. a hővisszanyerős szellőztető berendezésen keresztül, egy elektromos utófűtővel is pótolható. Ebből látható, hogy passzívházak esetén nem szükséges kialakítani a hagyományos épületeknél megszokottfűtőfelületeket, esetleg vizes fűtést (pl. padlófűtést).
Napenergia hasznosítása – aktív módon
A napenergia hasznosítása ebben az esetben aktív módon történhet az épületszerkezet megfelelő kialakításával, az ablakok ésszerű méretezésével, tájolásával. Szándékosan említem az ablakfelületek méretezését, hiszen a jól megválasztottüvegfelület segít a napsugárzás téli begyűjtésében. A nyári nagymértékű benapozás ellen külső árnyékolóval, vagy jól kialakítottárnyékoló épületszerkezettel lehet védekezni. Amennyiben azonban az épület „csak” alacsony energiaigényű, azaz a passzívházakra vonatkozó feltételeket még nem teljesíti, elsősorban sugárzó felületi fűtést javasolunk kialakítani (pl. padló-, fal-, mennyezetfűtés), hiszen ezek kellemes hőérzetet biztosítanak, miközben a helyiség levegőjének hőmérsékletét 2°C-kal is csökkenthetjük a radiátoros fűtéshez viszonyítva.
Nagy hatékonyságú napkollektorok javasoltak
Az alacsonyabb helyiség-hőmérséklet alacsonyabb hőigényt is jelent. A sugárzó fűtések javasoltan 35°C-os előremenő vízhőmérsékle ttel működnek, ami lehetővé teszi megújuló energiaforrások alkalmazását is, mint pl. a hőszivattyú vagy rásegítésként a napkollektor. Napkollektorok alkalmazása esetén nagy hatékonyságú kollektorokat ajánlunk, amelyek a szórt sugárzásból is képesek hőt kinyerni. Ezek a kollektorok a HMV készítés mellettaz alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerre is rá tudnak segíteni. Ebben az esetben megfelelő méretű fűtési puff ertároló beépítésére van szükség, amely tárolja a hővé alakítottnapenergiát. A tároló méretét a fűtési hőigény határozza meg. Megfelelő szolárszabályozó gondoskodik arról, hogy a lehető legtöbb energiát tudja a rendszer hasznosítani, és időben vált a melegvíztároló és a fűtési puff ertároló között. A „divatos” vákuumcsöves kollektorok melletta síkkollektorok közö ttis van megfelelő teljesítményű, amelyek nagyhatékonyságú, vákuumos eljárással felvittszelektív bevonattal rendelkeznek. Fűtésrásegítés esetén a nagyobb kollektorfelület miattgondolni kell a nyári hőhasznosításra is. A HMV készítéséhez a szükségesnél maximum 2-szer lehet nagyobb a kollektorfelület, ha nincs külső medence, ami „elpazarolná” a fölösleges hőmennyiséget.
Szolár tároló + elektromos fűtőpatron
A passzívházak jelentősebb energiaigénye a használati melegvíz előállításakor jelentkezik. A megújuló energiaforrások, különösen a napenergia nyújtotta lehetőség ezekben az alkalmazásokban kiemelkedően magas. A várható napi melegvízfelhasználás alapján megtervezettnapkollektoros rendszer éves szinten akár 60-70 százalékban is fedezi a HMV igényt, ami a nyári időszakban 100 százalék is lehet. A szükséges tárolótérfogat meghatározásánál fi gyelembe kell venni, hogy kedvezőtlen időjárási körülmények mellettis biztosítani kell a melegvízellátást. Passzívházakban vélhetően nincs gázfűtésű kazán, ami fűthetné a tárolót, ezért az ún. szolár tárolók legtöbbször kiegészíthetők elektromos fűtőpatronnal. Ebben az esetben viszont a tárolónak csupán a felső fele fűthető. Éppen ezért az ajánlotttárolóméret a napi melegvíz-fogyasztásnak a kétszerese, ami ezáltal megfelelő tartalékot biztosít a napenergiából származó hőmennyiség tárolására is.
Hozzászólások