Téli hajnalokon a fürdőszoba meleg padlója képes kihúzni az embert az ágyból. Amikor pár perc alatt átjárja a testet a padlóburkolat kellemes melege, visszatér az életkedvünk a legborúsabb, legsötétebb reggeleken is. Miért is? Mert az alulról lassan felszálló meleg egyenletesen melegít át mindent, kellemes komfortérzetet nyújt, nem fűti túl feleslegesen a helyiség felső részét, tehát energiatakarékos is.
A kellemes padló, a jó fűtés az emberiség ősi vágyai közé tartozik, s már a margitszigeti domonkos kolostor is rendelkezett padlófűtéssel, de a budai, esztergomi és visegrádi várban is a fontosabb helyiségeket padlófűtéssel látták el. No persze még más elven működtek, az ókori rómaiak termálvizet vezettek a padlókban futó agyagcsövekbe, a kolostorokban, várakban az álpadló alatti fűtőkamra meleg füstje járta át a járófelületet. A modern kori padlófűtések a beton megjelenésével egyidősek, a vasbeton födémek acélcsövei szállították a meleget, ám ez a megoldás a rossz szabályozhatóság és korrodálás miatt nem terjedt el.
A korszerű padlófűtések már nem a tartófunkcióval rendelkező vasbeton födémbe kerülnek, hanem leggyakrabban az 5-6 centiméter lépésálló hőszigetelés fölé, közvetlenül a padlóburkolat alá. Az egész aljzatbeton vastagsága nem több, mint 8 centiméter.
Miért jó a padlófűtés?
Egy helyiségben jó komfortérzet akkor alakul ki, ha a hőmérséklet egyforma a lábunk magasságától a fejünk búbjáig. Erre a radiátoros, konvektoros, cserépkályhás fűtési megoldások nem alkalmasak, mert a radiátor lemezei között felmelegedő levegő felszáll a helyiség felső részébe, lassan lehűlve ereszkedik alá, így a leghidegebb a padlónál lesz, a legmelegebb pedig a mennyezet alatt. Régi, nagy belmagasságú épületekben akár 26-28 fokot is mérhetünk a mennyezet alatt, míg a tartózkodási zónában (1-1,5 méter magasságban) alig van 21 ˚C. Nem kell ecsetelni, hogy egy templom, kolostor, várkastély termeit egyszerűen lehetetlen feladat ilyen módszerrel kifűteni. A padlófűtés ezzel szemben egyenletes hőmérséklet-eloszlást eredményez, az alulról lassan felszálló meleg egyenletesen melegít át mindent, kellemes komfortérzetet ad, nem okoz felesleges túlfűtést a helyiség felső részében, tehát energiatakarékos is.
Padlófűtéses szobában sokkal jobb a melegérzetzünk, mint egy azonos hőmérsékletű radiátorosban. A nagy, sugárzó felület melege egyenletes, így alacsonyabb hőmérséklet is elegendő a jó hőkomfortérzethez.
Energiatakarékosság a négyzeten, modern padlófűtések
Egy padlófűtéses helyiségben sokkal jobb a melegérzetünk, mint egy azonos hőmérsékletű radiátoros vagy konvektoros szobában. Ennek az az oka, hogy a nagy meleg felület sugározza a hőt. Mindez hasonló ahhoz, amikor fagyos időben tábortűz közelében vagyunk: bár a tűz melegítette füst nem ér hozzánk, a forró lángok sugározta melegtől egészen átmelegedhetünk (no persze csak a tűz felé forduló testfelületünk). A padlófűtés úgy működik, mint a szoba aljára kiterített lehűtött tábortűz. Ennek eredményeképpen nemcsak azért lesz energiatakarékos, mert egyenletes meleget biztosít, hanem mert a nagy sugárzó felület miatt alacsonyabb helyiséghőmérséklet is elegendő a jó hőkomfortérzethez, azaz nem kell annyira fűteni egy padlófűtéses lakást, mint egy radiátorost. A padlófűtések elterjedésének évtizede a nyolcvanas évekre tehető. Ekkor jelentek meg azok a hőálló műanyag csövek, amelyek már évtizedeken keresztül képesek voltak a meleget és a nyomást elviselni, valamint általánossá váltak a fűtési rendszerekben a szivattyúk alkalmazása. A korszerű padlófűtések már nem a tartófunkcióval rendelkező vasbeton födémbe kerülnek, hanem hőszigetelés fölött közvetlenül a padlóburkolat alá tekerik be a közel 100 méter hosszú műanyag csöveket. A megfelelő beépítés eredményeképpen a padlófűtés gyakorlatilag csak azt a helyiséget fűti, amelynek a padlójában van, az alatta levőt nem.
Nem minden fenékig tejfel!
Mint mindennek, a padlófűtésnek is vannak negatívumai. Az ellenzők legfontosabb érve az, hogy a padlóról felfelé áramló meleg keveri a port. Igen, ez valóban így van, bár ez nagymértékben függ a padlóburkolattól és a helyiség tisztaságától. A padlófűtéses helyiségekben mérhetően kb. 30-40 cm magasságban kialakul egy lebegő porréteg, ezért hálószobákban, asztmás betegek tartózkodási helyiségeiben nem ajánljuk. Szabályzásukkal is óvatosan kell bánni! Igaz, hogy a modern padlófűtési rendszerek nem az egész födémet melegítik át, csak a hőszigetelés feletti aljzatbetont, azonban ennek átmelegítése lényegesen hosszabb időt vesz igénybe, mint egy radiátor felmelegítése, ezért szabályozása sokkal lomhább. Egy áthűlt lakás felfűtése akár 10-20 órát is igénybe vehet, de a padló érezhető hőmérséklet-változásához mindenképpen 1-2 óra kell. Ezért nagy, ablakos helyiségekben rendszerint padlófűtést és radiátoros fűtést is kiépítenek: a padlófűtés biztosítja a jó komfortérzetet, a radiátorok pedig pillanatok alatt adhatják a meleget.
Mi a helyzet a hűtéssel?
Az energiatakarékosság különösen fontos szempont manapság. Már tudjuk, hogy a nagy felületű fűtési rendszerek milyen takarékosak, hát készítsük el a nyári meleg napok modern, alacsony fogyasztású hűtési rendszerét is. A fűtés ellenkezője a hűtés, a padló ellenkezője a mennyezet. A padlót nem hűthetjük, mert nagyon kellemetlen lenne hideg padlón járkálni, no meg a függőleges hőeloszlást is jól tönkretennénk, ezért a nyári hűtés számára csövezzük be a mennyezetet is. Az energiatakarékosság adott, hiszen a nagy hűvös felület révén nem kell lakóterünket annyira lehűteni, illetve elegendő 16-18 ˚C-os vizet járatni a csövekben. Ha a két rendszert összeolvasztjuk, és lakásunkban padlófűtési és mennyezethűtési rendszert is kiépíttetünk, akkor eljutottunk korunk legkorszerűbb fűtési rendszeréhez. Padlófűtéshez elegendő akár a 35-40 fokos fűtővíz, a mennyezethűtéshez pedig a 16-18 fokos közeg, így ez a rendszer nagyon jól párosítható a hőszivattyúkkal, mondhatni erre vannak kitalálva!
Falfűtések rövid tündöklése
A mennyezeti fűtő-hűtő rendszerek megjelenésekor a fűtőcsövek a falakba is bekerültek, azonos műszaki megoldással, ily módon a hideg külső falfelületek becsövezése tovább növelte a komfortérzetet. E megoldás indoka valójában az volt, hogy a szükséges teljesítmény eléréséhez további felületeket kellett bevonni a fűtés számára, ez azonban nem egyszerű: már a tervezéskor számolni kell a bútorozással, veszélyesebb volt egy képet felfúrni a falra, mert jó eséllyel a fúrógép egy csövet találhatott el a falban. Az építési előírások szigorodásával a vastagabb hőszigetelések és jobb nyílászárók alkalmazásával a helyiségek padlója, mennyezete már bőségesen elegendővé vált a szükséges fűtési, hűtési teljesítmény eléréséhez, így a falfűtési megoldások már csak különleges, elsősorban templomok felújításakor kerül elő, amennyiben nem lehet vagy nagyon költséges a padlófűtés utólagos beszerelése.
Hozzászólások