Ki gondolná, hogy otthonunk levegője jelentősen szennyezettebb lehet, mint a zsúfolt utcáké? A nyári pollenidőszak ugyan lecsengett, de otthonainkban továbbra is jelen vannak allergiás tüneteket okozó anyagok (háziporatka, penészgombák, háziállatok szőre stb), nem is szólva a most induló fűtési és szmogszezonról, ami a jó levegőminőségre legalább ennyire veszélyes.
A nem megfelelő anyagokkal való fűtés és az autókkal túlzsúfolt városi közlekedés szennyezi a nap mint nap beszívott levegőt, és sokkal többeket érint, mint azt gondolnánk. A világon a 21. század elején vezető halálokok között a szív- és érrendszeri betegségek után közvetlenül az alsó légúti betegségek szerepelnek, és ez így is marad 2030-ig.
365 napos szezon
A levegő tisztasága nem csupán a pollenszezonban fontos kérdés, hanem az év 365 napján, hiszen minden nap szükségünk van megfelelő minőségű levegőre. Tavasszal és nyáron a különböző fák, fűfélék és virágok pollenszemei okozhatnak légúti tüneteket, az ősz-tél beköszöntével a szmog károsítja a légzőszerveinket. A magyar lakosság legalább 20 százaléka (de egyes becslések szerint 30 százalék) allergiás. Az allergiás szénanáthások száma az elmúlt évtizedben duplájára nőtt, országosan 15-17 százalék, Budapesten 20 százalék fölötti. Az asztmások száma országosan 10 százalék alatti és megközelítőleg minden harmadik szénanáthásnál asztmával is kell számolni.2Az Országos Közegészségügyi Intézet jelentései alapjána parlagfű pollenkoncentráció országos átlaga 2017-ben 28 napon érte el a nagyon magas szintet, mely során a parlagfű pollenre allergiások erős tüneteket tapasztalhattak. A legutóbbi fűtési időszak alatt a levegőminőség jellemzően rossz volt, a szállópor koncentrációja 11 napon érte el a tájékoztatási fokozatot, míg a riasztási fokozatot 4 napon át.
Életet adó levegő
Egy felnőtt légzésszáma 12-16/perc, míg egy csecsemőé 35/perc. Ráadásul a csecsemők és kisgyermekek tüdeje még fejlődik. Mindezek miatt a légszennyező anyagok belélegzésének hatása az ő esetükben hatványozottabban és tartósan károsíthatja a légutakat és a tüdőt, azonban ezek kiszűrésére a megfelelő légtisztító berendezések tökéletesen alkalmasak.
Mi van pontosan a levegőben?
Számos olyan részecske, amit ugyan nem látunk, mégis ott vannak, és az egészségünkre káros hatással is lehetnek. Egy részük a természetből érkezik és légúti allergiát válthat ki: ezek a légkörben lévő pollenekben, állati szőrökben és/vagy poratkákban, penészgombákban, vírusokban és baktériumokban fellelhető fehérje természetű molekulák. Egy másik részük viszont az emberi tevékenység miatt keletkezik: például a közlekedésből származó szálló por vagy gáz halmazállapotú légszennyezők (mint a nitrogén-dioxid és a szén-monoxid), vagy a beltéren, a bútorokból, festékanyagokból, vegyszerekből kipárolgó illékony szerves vegyületek. A lakosság érintettsége jelentős, és az allergiások száma folyamatosan növekvő tendenciát mutat. „A felső légúti allergiában szenvedők aránya közel 18-20 százalék, ami megduplázódott az elmúlt években; az allergiás náthások megközelítőleg harmada szenved asztmában, továbbá táplálékallergiával küzd a csecsemő- és gyermekkorúak 5-10 százaléka és a felnőttek 1-2 százaléka.” – számol be Dr. Réthy Lajos allergológus-immunológus főorvos, a Philips Magyarország szakértője.
Októbertől márciusig szmog
A téli típusú szmog, más néven füstköd kialakulása földrajzi, időjárási körülményektől, a légszennyező anyag kibocsátásától függ, és a levegőben lévő magas szállópor-koncentráció jellemzi. A szálló por fő forrásai a lakossági tüzelés és a városi közlekedés a hideg időszakban. Az elmúlt években számos szmogriadón túlestünk, a legutóbbi jelentős riadó 2017 januárjában volt, a legmagasabb napi koncentrációkat Miskolcon mérték (közel 500 ug/m3) és négy napig tartott hazánkban. A károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében számos nemzetközi és hazai rendelet született, így a kültér szabályozás alatt áll, de a beltér, vagyis otthonunk – ahol időnk nagy részét töltjük – levegőminőségét semmi sem védi.
Kint vagy bent: mit tegyünk szmogriadó/pollencsúcs esetén?
A kinti levegő minden egyes ablaknyitással, szellőztetéssel beáramlik az életterünkbe és lélegzetvételkor a tüdőnkbe. A belső téri légszennyezettség nagy részben a kültérből származik, de tudni kell, hogy a beltéri levegőben egyes légszennyezők akár jelentősen magasabb koncentrációban lehetnek jelen, mint kint. A legtöbb allergiás ember életét megkeserítő parlagfű szezon augusztus elejétől október közepéig tart, a csúcsidőben (augusztus közepétől – szeptember 3. hetéig) általában igen jelentős pollenterheléssel kell szembenézni, szmogriadó esetén pedig a szálló por belélegzése jelent ránk veszélyt. Parlagfű pollenszezonban tanácsos kora reggel vagy estefelé időt tölteni a szabadban, és hajnalban szellőztetni. Szmogriadók idején halasszuk el a sétát, és próbáljunk meg kinti programok helyett bentieket keresni. Többször, rövid ideig szellőztessünk kereszthuzattal, hogy az elhasznált belső levegőt gyorsan kicseréljük. Semmiképpen ne tüzeljünk szennyező fűtőanyagokkal, műanyaggal, színes újságpapírral, ruhaneművel, festett, kezelt faanyaggal. Aki teheti, ilyenkor a vegyes tüzelésű kazánban gázzal fűtsön, és ne égessünk avart még ott sem, ahol ezt nem szabályozza helyi rendelet.
Mindennapi levegőnk
Gondoljunk bele abba, hogy életünk döntő részét – akár 90 százalékát is – belső terekben töltjük: a lakásunkban, fiatal korban az iskolában, majd később a munkahelyünkön, ehhez képest elenyésző időt vagyunk csak a szabadban. Éppen ezért kiemelten fontos a beltéri levegő tisztasága. „A beltéri légtisztaság folyamatos biztosítása nagyon fontos lenne, de sajnos méltatlanul keveset foglalkozunk a témával. Különösen igaz ez akkor, ha gyerekekkel, idősekkel, vagy légrendszeri betegséggel küszködőkkel élünk együtt. Érdemes tudatosan foglalkozni a témával: rendszeresen szellőztetni, megfelelően párásítani és amennyiben lehetséges, légtisztító berendezést használni.” – avat be Dr. Réthy Lajos főorvos, a Philips allergológus szakértője.
Hozzászólások