Ha felkapaszkodik az ember egy tolnai domb tetejére, és ott megállva végigtekint az alatta elnyúló szelíd lejtőkön, lankákon, nagy nyugalom szállja meg. Itt nincsenek nyüzsgő metropoliszok, csak bájos falvak és élhető, kedves kisvárosok. Ma is békesség ül ezen a tájon, amelyet már a kelták, majd a rómaiak is laktak, később törökök, tatárok dúltak, és amelyet mégis sikerült a huszonegyedik századba is eredeti, paradicsomi szépségében átmenteni.
sp;
tetőről nézve valahogy még mindig hozzátartozna a tájhoz a kocsizörgés. Az ember szinte hallja, ahogy a lovak álmosan ügetnek a zöldessárga halmokat kettészelő kanyargós úton az ozorai vagy a simontornyai vár felé. De ahogy másfelé fordul a tekintet, és egy jó távcső már a paksi atomerőmű körvonalait és a kisvárosok emeletes panelházait is megmutatja, bizony tudatára ébred a látogató, ma már ebben a szépségesen megmaradt tájban is máshogy élnek az emberek. A motorizáció korában Tolna megye útjain egyre nő a gépkocsiforgalom, s hiába kerülte el Magyarországnak ezt a déli szögletét az iparosítási hullám, óriási szükség volt itt is az utak, hidak, a kereskedelmi és közlekedési útvonalak fejlesztésére. A Tolna megyei önkormányzat közgyűlésének elnöke, Koltai Tamás szerint az elmúlt esztendők nagyon fontosak voltak a megye történetében, mert a fejlesztés végre tudatossá vált, és négy alappillérre helyeződött. A legjelentősebb eredményeket az infrastrukturális fejlesztések terén érték el. Gyakorlatilag száz százalékosan sikerült a csatornázás, a gázellátás még a legkisebb településeken is, és nagyarányú központi, kormánytámogatással éppen egy tolnai város, Szekszárd volt az, ahol új Duna híd épülhetett. Az volt a cél, hogy végre Tolna megyében is európai színvonalú infrastruktúra alakuljon ki. A dunaföldvári és a bajai híd felújítása is megtörtént, a szekszárdi hidat pedig nemsokára átadják a forgalomnak, így a megye egy új érpályán át együtt lélegezhet az ország középső részével, az Alfölddel, és részese lehet egy kelet?nyugati irányú, de most már az ország déli területein történő fejlesztési hullámnak. Óriási jelentősége van ennek, mert Tolna megye és ez a régió eddig nem kapcsolódhatott be a Budapest-központú magyarországi autópálya-hálózatba sem, és a délszláv válság miatt a befektetők, a kereskedelmi útvonalak is elkerülték. Sokan már a Dunántúl – Szabolcsának – nevezték Tolnát, oly mértékben leszakadt a fejlettebb magyar területektől, hiszen nagyarányú fejlesztéseket eddig elsősorban az ország északi részén, Soprontól Debrecenig lehetett tapasztalni. Mint Koltai Tamás elmondta, az elkövetkezendő évek nagy feladata a közúthálózat fejlesztése lesz. A 6-os út az európai V/C közlekedési folyosó részét képezi, ezért gyorsfogalmúvá válik. Itt halad majd az úgynevezett déli autópálya is, amely körgyűrűs szerkezetű, Magyarországot délen szelné át, és egyik állomása a szekszárdi híd lenne. De a légi közlekedést is igyekeznek Tolnában az eddigieknél erőteljesebben kiépíteni, ezért megkezdődött az őcsényi repülőtér fejlesztése. A közműberuházások és az infrastrukturális fejlesztések értéke meghaladja az ötvenmilliárd forintot. A Tolna megyei fejlesztések másik pillérét az oktatás?nevelés, szociális és egészségügyi gondoskodás erőteljesebb támogatása jelenti. Az volt a szándékunk – hangsúlyozta a megyei vezetés első embere – , hogy Tolna ne csak bölcsője legyen a tehetségeknek, hanem sikerüljön olyan lehetőségeket felkínálnunk a felnövekvő nemzedékeknek, amelyekkel egész életpályájukat idekötjük. Ennek érdekében egyrészt igyekszünk az iskolai, tanulmányi kínálatot a megváltozott társadalmi igényeknek megfelelően bővíteni, másrészt minden korábbi időszaknál nagyobb mértékű iskolafelújítást végzünk. Közismert, hogy Tolna megyének nincsen saját egyeteme, egyedül a pécsi egyetem kihelyezett pedagógiai főiskolai kara működik önálló intézményként Szekszárdon. Itt eddig csak óvodapedagógusokat, általános iskolai tanítókat és szociális munkásokat képeztek. Regionális együttműködéssel lehetővé tettük, hogy a jövőben gazdálkodási és informatikai ismereteket is kaphatnak itt a hallgatók, így ez évtől kezdve már közgazdasági diplomát is lehet szerezni Szekszárdon. Bátaszéken új szociális otthont építettünk, a régi, nagyon elhanyagolt otthonokat pedig, ahol méltatlan körülmények között éltek az idősek, gyerekek, a sérült vagy fogyatékos emberek, sorozatban felújítjuk. Tolna méretét is, lakosságát tekintve is az ország egyik legkisebb megyéje, viszont egészen sajátos településszerkezete van. Mintegy 243 ezren lakják, de az emberek 108 településen élnek, tehát igen kicsi, sokszor néhány száz lakosú településekről van szó. Elkerülhetetlen, hogy az ellátásban kisebb központokat hozzanak létre. Az egészségügyben ilyen a pincehelyi kórház, amelyet sikerült megmenteni, pedig korábban bezárás fenyegette. S ma már sokkal jobban, hatékonyabban működik a szekszárdi megyei kórház is, elégedettebbek a betegek, az ott dolgozók, és évente még százmillió forintos műszaki beruházásra, fejlesztésre is futja. A harmadik pillér a turizmus, az idegenforgalom fejlesztése – emelte ki az elnök. Tolna megye különleges természeti szépségekkel rendelkezik. Sokan látogatják a gyönyörű Gemenci erdőt, vagy a Duna holt ága mellett fekvő Fadd?Domborit és más kedves üdülőhelyeket, gyönyörködnek a békésen egymás mellett élő németajkúak, sárköziek, vagy az itteni bukovinai székelyek népművészeti alkotásaiban. Annak, hogy a nagyméretű iparosítás elkerülte Tolnát, ma már örülhetnek az ott lakók, mert így épen őrizhették meg egyedülálló természeti kincseiket. És nemcsak a felszín felett, alatta is. Tolnában ugyanis az a mondás járja: bárhol lefúrnak, előbb-utóbb termálvíz buzog elő. Tengelicen és Hőgyészen új gyógyfürdők létesültek, de felújították a simontornyai, valamint a tamási fürdőt, és nemsokára megújul a gunarasi gyógyfürdő is.Persze hiába épülnek új hidak, utak, gyógyfürdők, hiába nyitnak új szakokat az oktatási intézményekben, ha mindez csak alkalmi intézkedés, és nem fogja össze azokat egységes elképzelés. Ezért Tolnában új, hosszú távú fejlesztési koncepciót dolgoztak ki a megye vezetői. Ez jelenti a negyedik pillért, amelyre munkájukat építik. Az úgynevezett Bezerédi Program 2006-ig vázolja fel Tolna megye főbb fejlesztési irányait, és az ezekhez szükséges lépéseket, annak érdekében, hogy élhetőbb, tartalmasabb körülmények teremtődjenek az országnak ebben – az elnök szavait idézve – a sokáig Csipkerózsika álmot alvó szögletében. Tehetősebbek lettek a tolnai polgárok az utóbbi esztendőkben. Megszépültek a házak, a falvak, de a múzeumok, tájházak, sőt, az ozorai vár is. S bár éppen Szekszárd lakosságának még mindig majd – fele panelházban, emeletes társasházban lakik, és a város a külterületi bevásárlóközponttal, autókereskedésekkel, az ipari parkkal mintha lezárta volna önmaga előtt a terjeszkedés útját, a továbblépést megyeszerte az otthonos családi házak építése jelzi. Sokkal több magánház épül a megyében, mint régen, csinosodnak a porták, és akik tehetik, kiköltöznek a városból falvakba, ahol a helyi önkormányzatok telkekkel segítik az építkezést. A kistelepülések korábbi elnéptelenedésével ellenkező irányú letelepedési tendencia már érzékelhető.
Hozzászólások