2016 első három negyedévében 5307 új lakás épült, 14 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek és az új lakások építésére vonatkozó egyszerű bejelentések együttes száma 21 414 volt, ami csaknem két és félszerese a 2015. I–III. negyedévinek.
A 2016 elején bevezetett intézkedések – elsősorban az áfakedvezmények és a CSOK – egyértelműen pozitívan befolyásolták lakásépítéseket számának növekedését. A lakásállomány minőségi megújítását szolgáló megfelelő mennyiségű és minőségű lakásépítési szám eléréséhez és hosszú távú fenntartásához szükségesnek tartunk néhány további intézkedést. Kiemelt jelentőségű kérdés az épülő lakások minősége. Most alakul a jövő város- és faluképe, lakhatási minősége. Emiatt is fontos, hogy a mai lakásépítések hosszú távra jelentsenek műszaki és építészeti minőséget, alacsony rezsit és környezettudatosságot.
Kulcskérdés, és sürgős intézkedést kíván a kivitelezői kapacitások mennyiségének és minőségének biztosítása, amelynek súlyosbodó hiánya már rövidtávon a lakásépítések korlátja lehet.
A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület szerencsésnek tartaná, ha a családokat nem terhelné a gyermek előre vállalásának nyomása, ezért javasolják, hogy a kormány vállalja az áfakedvezmények és a CSOK fenntartását legalább egy szándéknyilatkozattal minimum 10 évig. Javasolják továbbá egyértelműsíteni a CSOK elbírálás folyamatának felelősségi köreit: a támogatásra való jogosultság elbírálásáért a folyósító pénzintézet, a valóságnak megfelelő adatszolgáltatásért pedig az igénylő magánszemélyek felelnek. Álláspontjuk szerint a támogatások potenciális kedvezményezettjei számára fontos volna egy integrált, felhasználóbarát szakmai és hírportál mielőbbi kialakítása, amelyen az összes információt megtalálja az építkező vagy lakást vásárló család.
A lakásállomány minőségi megújítása közérdek. A felépülő lakások nemcsak az építkezők és az új lakást vásárlók érdekét szolgálják, hanem meghatározzák a következő száz évben bennük lakók életkörülményeit is. A létesülő új lakások hozzájárulnak, hogy a különböző társadalmi rétegekben élők egy lépcsővel feljebb lépjenek a minőségi lakhatás irányába.
2016 I-III. negyedévében az előző év azonos időszakához képest a KSH adatai szerint:
- az épített lakások száma Budapesten 22, a megyei jogú városokban 29, a többi városban 5,9%-kal nőtt, a községekben ugyanakkor 4,9%-kal csökkent;
- a természetes személyek által épített lakások aránya 58-ról 49%-ra esett, a vállalkozások által építetteké 41-ről 51%-ra emelkedett;
- az új lakóépületek között 56-ról 47%-ra csökkent a családi házban épült lakások aránya, míg a többszintes, többlakásos épületekben használatba vetteké 34-ről 43%-ra nőtt;
- a használatba vett lakások átlagos alapterülete 6 m2-rel, 94 m2-re csökkent;
- a kiadott lakásépítési engedélyek és bejelentések száma együtt 21.414 volt, majdnem két és félszerese, ezen belül Budapesten és a megyei jogú városokban közel háromszorosa az előző év azonos időszakinak;
- a kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 90%-kal több, összesen 9.172 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott építési engedélyek száma (4.989 darab) 50%-kal emelkedett.
A TLE további javaslatai
A lakásépítések számának növeléséhez elengedhetetlen, hogy az önkormányzatok a potenciális helyszíneket előkészítsék a magánépítkezők, illetve a beruházók számára. E nélkül rövid időn belül hiány lesz a beépíthető területekből, ami gátja lesz az új lakások építésének. A hosszú távú kiszámíthatóság – amely kulcsfontosságú tényező az építőipari anyaggyártási és kivitelezési kapacitások kialakításának, fenntartásának, valamint a foglalkoztatás és szakképzés tervezésének szempontjából – tovább erősödne, ha kedvezményes áfa fenntartása is hosszabb időszakra biztosított lenne. Ezt erősítené, ha megszületne egy, a lehető legtöbb parlamenti párt által elfogadható, legalább 10 évre szóló lakáspolitikai minimum Magyarországon, amelynek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét. A lakáspolitikai konszenzus a pártok közötti pozitív hozadékú verseny lehetne a közösen elfogadott lakásprogram minél jobb megvalósítása érdekében.
A támogatási rendszer és a lakásügy koherens kezelése érdekében továbbra is szükségesnek tartják egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölését a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására és állandó szakmai egyeztetésére, a szakmai és civil kezdeményezések, javaslatok ésszerű integrálására a kormányzati folyamatokba, döntésekbe.
A lakásállomány minőségi megújításához a felújítások – és nem csupán az energetikai felújítások – is elengedhetetlenek. A lakásépítésekhez hasonlóan a felújítások is nagy lendületet kapnának, amennyiben ezekre is visszaigényelhető lenne az áfa. Fontos lenne ugyanakkor minél több európai uniós forrás felhasználása a 2014-2020-as uniós támogatási időszakban az energetikai lakásfelújításokra. Ez évente nagyságrendileg százezer lakás felújítását jelenthetné, ami a lakásépítések mellett szintén hozzájárulna az építőipar és az építőanyagipar felfutásához.
Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület
www.lakasepitesert.hu
www.igylakunk.hu
Hozzászólások