Organikus építészeti részletek, népies hangulat és egy hipermodern elemekkel felszerelt, minden igényt kielégítő passzívház. Hogy ezek a fogalmak nem férhetnek össze egymással? Dunaújvárosi házigazdáink bebizonyították, mégis. A faelemek és a bontott tégla összhatása tökéletesen illeszkedik a fehér falak és a piros cseréptető tájjellegű stílusához, amely a ház belsejében is megmarad. Ráadásul úgy, hogy a lakótér a legszigorúbb passzívház-kritériumoknak is megfelel.
Melinda és Béla tősgyökeres dunaújvárosiak, egy belvárosi, kétszobás, 52 négyzetméteres lakásban laktak, amelyet Béla a szüleitől „örökölt”, miután ők a kertvárosba költöztek. Luca lányuk születése után ez a lakás kicsinek bizonyult, ezért Béla építkezni szeretett volna. „A barátaink közül mindenki építkezett – meséli Melinda –, mi ekkor még egyáltalán nem terveztük, bár Béla régóta mondogatta, hogy ő legszívesebben egy tanyára költözne ki. Kompromisszumot kellett kötnünk: legyen építkezés, de Dunaújváros belterületén. Olyan helyen, ahol nem zavarnak a szomszédok, csend van és nyugalom, és ahol Luca kedvére játszhat a zöldben, mégsem vagyunk távol a belvárostól, a szórakozási, vásárlási lehetőségektől és a munkahelyünktől.”
Így találtak rá 2008 júliusában a dombtetőn álló, 2100 négyzetméteres nyeles telekre, amelyet ma is hobbitelkek vesznek körül, bár a területet az önkormányzat jó pár éve belterületté nyilvánította. A telek végéből eléjük táruló fantasztikus panoráma rögtön megfogta házigazdáinkat: a Duna-part, a szabadstrand, a kikötő és az ártéri erdő látványa. És mivel az ár is megfelelő volt, úgy döntöttek, itt lesz a jövendő otthonuk.
„Két évembe került, mire meg tudtam győzni Melindát, hogy passzívházat építsünk – meséli Béla –, ekkor jött a kihívás: megtalálni azt az építészt, aki az elképzeléseinknek megfelelő házat papírra álmodja. Ez nem könnyű feladat, hiszen nagyon kevesen értenek a passzívház-tervezéshez. A világháló, illetve magazinok, szaklapok hosszas böngészésével sikerült rátalálnunk Benécs Józsefre, akinek az elképzelései megegyeztek a miénkkel.” Egy négyórás beszélgetést követően kialakult az elengedhetetlen bizalmi kapcsolat tervező és megrendelő között, megszülettek az első skiccek, és 2009. április 9-én megtörtént az első kapavágás, majd 2010. május 8-án a család már be is költözhetett új otthonába.
A tervezés során fontos szempont volt, hogy megmaradjon a kézi kontroll lehetősége, ebben az építkezés közben átélt kaland is megerősítette a háziakat. „Még csak a nyílászárók voltak a helyükön, amikor meghívtuk a barátainkat egy szalonnasütésre. Ám arról megfeledkeztünk, hogy az automatikus vezérlésű redőnyök este leereszkednek, így a ház egyszerűen kizárt bennünket, ráadásul a kulcsok odabent maradtak. Kénytelenek voltunk reggel nyolcig várni, amikor a vezérlés felhúzta a redőnyöket, és beengedett bennünket a házba a nyitott teraszajtón.”
A gödöllői székhelyű Passzívház Kft. két oszlopos tagjaként (Sári Attila és Benécs József) építész és épületgépész minőségünkben kizárólag passzívházak tervezésével foglalkozunk. A hazai minősített passzívházak 80 százaléka a nevünkhöz fűződik: szakértőként közreműködtünk, vagy terveztük az épületeket. Tervezőkként megszereztük a darmstadti Passivhaus Institut Nemzetközi Minősített Passzívháztervező oklevelét. Továbbképzésünket követően akkreditált passzívház-oktatóként 2011 áprilisában részt veszünk a hazai „minősített-passzívháztervező” nemzetközi oktatásban. | ||
Benécs József gépészmérnök |
Tervezői gondolatok
A passzívház-tervezés a szokásostól eltérő tervezői beállítottságot kíván. Dr. Wolfgang Feist, a darmstadti Passivhaus Institut vezetője 2008 augusztusában azzal kezdte híres előadását, miszerint „…a passzívház tervezése az energiamérleggel kezdődik”, azaz még egyetlen vonalat sem húzott a tervező, amikor az energiamérleg a PHPP-számítás alapján már elkészült, biztosítva a passzívház standardokat! A tervezés során „csak” arra kell ügyelni, hogy ez a patikamérlegen beállított egyensúly ne változzon.
A megbízás alapján készülő tervdokumentációk készítésénél a megrendelő esztétikai érzéke mindenképpen megjelenik. Így volt ez a dunaújvárosi ház esetében is, ahol a legnagyobb kihívást a hagyományos építészeti tömegformálás és anyaghasználat iránti építtetői igény és a passzívház energetikai szempontból optimális építészeti megfogalmazása közötti ellentét feloldása jelentette. E látszólagos ellentétet egy hagyományos anyagokkal felöltöztetett, egyszerű tömegű modern épülettel sikerült közös nevezőre hozni.
A tulajdonosok
Béla energetikus, Melinda anyaggazdálkodási osztályvezető a Dunai Vasműnél, így nem volt számukra kérdés, hogy a házuk megtervezésénél a fő szempont az energetika. Melinda álláspontja az organikus építészet, a népi hagyományok továbbvitele, Béláé egy sokkal modernebb gondolkodásmód, az ökoépítészet volt. Így végül egy olyan passzívházat álmodtak meg, amely modernségével nem tájidegen: kívülről minél több bontott téglát, hagyományos tetőcserepeket, hófehér falakat, esztétikus faszerkezeteket mutat, ám a 21. századi technológiákat is felvonultatja, úgymint a szigorú passzívház-követelmények, az épület-automatizáció vagy a napkollektor.
Szemlélet
„Először vályogházat akartam építeni – meséli Béla –, de a 21. században ez nem olyan egyszerű: honnan szerezzem be a megfelelő építőanyagot, hol találom meg a kellő szaktudást? Így erről az ötletről letettem. Az internetes vályogház-fórumokat böngészve rátaláltam egy egészen más témára, a passzívházra…” A legolcsóbb energia a fel nem használt energia – tartja a régi szólás, így innentől a tervezgetés energetikusi aggyal folytatódott: a legnagyobb kihívást a kellő légtömörség elérése jelentette.
Gépészet
A nyáron kiiktatható PAUL hővisszanyerő szellőztető berendezés 95 százalékot meghaladó hatásfokkal dolgozik, ez gyakorlatilag az elszívottal azonos hőmérsékletű friss levegő befúvását jelenti. A szellőztető rendszer talajkollektorokkal van összekötve (90 méter ki- és 90 méter bemenő KPS cső), ami a beszívott levegőt télen előmelegíti, nyáron 20-21 Celsius-fokra hűti. A meleg víz előállításáról napkollektorok gondoskodnak. A fűtés-kiegészítésre kötelezően előírt berendezés jelen esetben egy pellet és faapríték tüzelésére is alkalmas vegyes tüzelésű kazán, ezerliteres puffertartállyal. A pellet adagolásáról adapter gondoskodik.
adatlap
Passzívházrész alapterülete: 106 m2
Teljes alapterület: 149 m2
Tervdokumentáció: Sári Attila építész
Energetika (PHPP): Benécs József gépészmérnök – Passzívház Kft.
Blower-door: 0,54 h-1
külső falszerkezet: Ytong
A szellőztetésről, mint minden passzívháznál, pollenszűrővel ellátott hővisszanyerő légcserélő berendezés gondoskodik, de az ablakok nyithatóságáról sem mondtak le a házigazdák. Tavasszal és ősszel az ablakokat rendszerint bukóra hagyják, ezzel is fokozva a természetes légcserét.
Így tervezzünk régi-új konyhabútort
Az egyedi készítésű konyhabútorok antik benyomást keltenek. Persze, mint mindennek ebben a házban, ennek is története van: „A kiindulás egy olasz konyhabútor volt, amit nagyon drágának találtunk. Ekkor jött az IKEA tervezőprogramja, majd az asztalos, és sikerült megvalósítani az álmot – osztja meg velünk Béla. Az asztalosok jóval olcsóbban, de hasonló minőségben voltak képesek a szekrényeket elkészíteni, a fiókok viszont a maximális precizitás érdekében „eredetiek”. A tölgyfa borítás alapszínét és a barnás antikolást szórópisztollyal vitték fel egy festőműhelyben. Így a bútorzat azt a benyomást kelti, mintha valóban régi lenne, ezzel is erősítve a rusztikus hangulatot.”
Így tervezzünk bontott téglából bútort
Melinda évekig bújta a lakáskultúra lapokat, mire megjött az ötlet: téglabútor kell! A kőműves a címeres bontott téglákból hamar összerakta a „szekrénysort”, az asztalosnak viszont lényegesen nehezebb feladata volt. A téglák ugyanis nem egyforma méretűek, így a faszerkezetek kialakítása nagy fejtörést okozott. Szintén Melinda kérése volt, hogy minden helyiségben látszó gerendák legyenek, mert ez a nagymamája egykori vályogházára emlékezteti őt, ám ennek kivitelezése a munkát nagyon megnehezítette: a hatalmas felületek szigetelése óriási munka volt.
Az ötéves Luca szobája igazi mesebirodalom. Apa ugyanis, művészi tehetségét megcsillantva, a falakra festette a kislány szeretett mesefiguráit az esténként közösen olvasott kedvenc mesekönyv alapján. Ha pedig Luca majd megnő, a „freskókat” egy egyszerű átfestéssel el lehet tüntetni
A kilenc négyzetméteres fürdőszoba szokatlanul tágas. A tulajdonosok alapelvárása volt, hogy egyaránt legyen zuhanyfülke és fürdőkád, és arra is hamar rájöttek, hogy egy vécé nem elég, így – a külön helyiségben található mellett – ide is került egy. Egy infraszaunát is terveztek ide, ám ez még nem készült el. A divatos méretű burkolatok a Val Kft. üzletében tetszettek meg vendéglátóinknak.
Szeretjük, hogy minden helyiségben azonos a hőmérséklet, és hogy a háromrétegű ablakok mellett ülve sem érez az ember télen sugárzó hideget. Szeretjük a fa és tégla összhatását, azt, hogy jól sikerült ötvöznünk a vidéki hangulatot a modern technológiával.
Amin változtatnánk, hogy a nyeles telek miatt a garázs kitakarja az utcafrontot, így a házból nem látni ki az utcára.
Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz!
Hozzászólások