Négy gyerek, öt szoba, hat hónap

Egy négy gyermeket nevelő orvos–tanár házaspár hat hónap alatt felépít egy passzívházat, ráadásul a világtól szinte teljesen elzárt szekszárdi szőlőhegyen. Hogy ez lehetetlen állítás? Környezettudatos házigazdáink bebizonyították, nem az. A kíváncsi szemek elől elbújó villa példaértékű kezdeményezés: Beatrix és Gábor azt szerette volna bebizonyítani, hogy egy átlagos házaspár fel tud építeni egy olyan modern házat, amely minden elvárásnak megfelel, a környezet felé mutatott maximális tisztelettel.

Három gyermeket terveztünk, de az akkori lakásunk kicsinek bizonyult egy ekkora családhoz – meséli Gábor. Építkezni kellett tehát, ám a belterületi magas ingatlanárak miatt megoldhatatlan feladatnak tűnt a megfelelő telek megtalálása. Ekkor megtudtunk egy „kulisszatitkot”: ha sarkosan érintkezik a külterületi telek a belterülettel, akkor Szekszárd önkormányzata engedélyt ad arra, hogy ha nem is 30, de 15 százalékban be lehessen építeni. Ez a telek volt az első, amit megnéztünk, de nagyon drágának tűnt. Egy évig nézegettünk telkeket, majd visszatértünk: kiderült, hogy egy év elteltével már a szőlőt és a tanyát is árulták, ugyanannyiért, mint amennyi az eredeti telekár volt. Így tulajdonképpen három telket vettünk meg, és lehetségessé vált egy ekkora ház megépítése is. „Mi ez, ha nem az isteni gondviselés?” – teszi hozzá Beatrix.

„Eredetileg öt-hat év alatt szerettük volna a passzívházat felépíteni, ám 2008. május 3-án váratlan fordulat állt be, amely az építkezést hihetetlen sebességre gyorsította fel. A család albérletbe kényszerült, ami valljuk be, nem éppen a legkényelmesebb állapot, de mivel a tervek ekkorra már készen voltak, sőt, az engedélyek nagy részét is sikerült beszerezni, a passzívház innentől számított fél éven belül felépült! Az első kapavágás 2009. június 12-én történt, december 31-én pedig már be is költöztünk, és itt szilvesztereztünk a barátainkkal. Persze sok tennivaló maradt még ezután is, főleg belsőépítészeti munkák, de egy dologban már az építkezés kezdetekor megegyeztünk: olyan tevékenység, amihez bontani kell, vagy nagy kosszal jár, a költözés után már nem történhet.”

A házat három gyermekre tervezte a család, ám közben megérkezett a negyedik is, aki alaposan feladta a leckét. Az emeleti négy szoba közül az egyiket ugyanis az idős szülőknek szánták, ám ennek is lett egy kis lakója. De Gáborék megoldották a problémát: a garázs úgy épült meg, hogy kevés munkával szobává alakítható, így a ház idővel kétgenerációsból három generációssá bővíthető. Mivel – igen szokatlan módon – a garázs is a passzívházburok része, itt is megtalálható a szellőztető berendezés, ami nem befúj, hanem elszív, de ez egy kapcsoló átkapcsolásával megfordítható.” Így, minimális energia- és pénzráfordítással megdőlhet a címbeli állítás: a négy gyerek mellé könnyen meglehet a hatodik szoba is.

	Három évvel ezelőtt, amikor a terveket papírra vetettem, Magyarországon még újszerű volt a passzívház-technológia, habár Németországban és Ausztriában több mint húszéves múltra tekint vissza. Jómagam is egy osztrák vásáron találkoztam először a passzívház fogalmával, még a kilencvenes évek elején, ahonnét hoztam egy prospektust, amelyre ez volt írva: „Passivhaus ohne Heizung”. Innen ered az érdeklődés, persze azóta minden lehetséges irodalmat elolvastam és megtanultam. Az első után már épül a második passzívházam, a Szekszárdhoz közeli Tolna városban.
		Bihari Zoltán építész

Tervezői gondolatok

A passzívházakkal kapcsolatban fontosnak tartom a definíció idézését: ,,A passzívház olyan épület, amelyben a termikus komfortérzet egyedül azon friss levegő térfogatáram utánfűtésével vagy utánhűtésével biztosítható, amely a kielégítő levegőminőség eléréséhez szükséges.” (Dr. Wolfgang Feist)
A definícióban szó sincs ,,U” értékekről, háromrétegű üvegezésről, passzív napenergia hasznosításáról stb. Ez azért lényeges, mert a cél eléréséhez szabad kezet kapunk, és a technika előrehaladtával, a tapasztalatok megszerzésével egyre könnyebben tudunk passzívházat építeni. A definícióban benne van a passzívházgondolat zsenialitása, ami nemcsak egy nagyon jól szigetelt házat jelent, hanem minőségi váltást. A minőségi váltás pedig akkor jön létre, ha a fajlagos fűtési hőszükséglet nem haladja meg a 10 W/m2, vagy a 15 kWh/m2 évi értéket, mert így lehetséges a szükséges hőmennyiség szellőztetőrendszeren keresztüli bejuttatása az épületbe.

A tulajdonosok

Gábor és Beatrix négy gyermeket nevel: Csende hat-, Kende négy-, Zselyke hároméves, a legkisebb Zente tizenhat hónapos. „Mivel történelem tanár vagyok, szívügyem az ősi magyar kultúra fenntartása, ápolása. Innen erednek az ősmagyar nevek” – vallja Gábor. A családapa a „fővállalkozó” szerepét is magára öltötte: mindennek alaposan utánajárt, mit hol lehet (a lehető legolcsóbban) beszerezni, az építés előtt másfél évvel megvolt már a garázskapu Pécsett, a falazóanyag Veszprémben, az ablakok Székesfehérváron…

Szemlélet

Gábor egy reklámban látta meg a „hungarocell-ház” technológiát és nagyon tetszett neki ez a koncepció, ezért utánanézett az interneten is. „Ekkor bukkantunk rá a passzívház fogalmára, és mivel mindketten nagy környezetvédők vagyunk, egyből tudtuk: ilyen lesz a következő házunk!” – meséli. „Innentől nem volt visszaút: képbe került az irányított-hőcserélő szellőztetés, a geotermikus energia használata, kikutattuk, milyen nyílászárók kellenek, ezek után már csak a megfelelő építészt kellett megtalálni, aki mindezt papírra veti.”

Gépészet

A gépészeti helyiség rendhagyó módon, az emeleten található. Azért került ide, hogy a földszinti közös élettérből ne vegyen el helyet, ám a bizonyíték szerint a passzívház gépek a földtől távol is tökéletesen működnek. Az épület szellőztetését DANTHERM típusú központi szellőzőberendezés biztosítja, kereszt ellenáramú hővisszanyerővel, automata by-pass-szal, páratartalom- és CO2-érzékelővel. A ház fűtése és melegvíz-előállítása 6 kW-os folyadék/víz Buderus hőszivattyúval történik, a primer oldal a talajhőt hasznosítja. A rendkívül alacsony hőveszteség fedezésére és a komfortérzet növelésére padló- és mennyezetfűtést építettek be.

Adatlap

Hasznos alapterület: 182 m²
Építész-tervező: Bihari Zoltán építész
Épületgépész-tervező: Fazekas Gyula épületgépész-mérnök
Falazat: 40 cm vastagságú, betonnal kiöntött, grafit adalékos hungarocell elemek
Alapozás rétegrendje: sávalap, lábazaton 15 cm XPS, és 25 cm aljzatszigetelés

Építészet, tömegalakítás

Az épület földszint és tetőtér beépítésű kompakt tömege – a terep és környezeti adottságok miatt – az ideálisnál kissé nyújtottabb, de így a hosszabb déli homlokzatra tájolt szinte az összes helyiség, biztosítva a passzív napenergia-hasznosítást. Az alu–hőszigetelő hab–fa szerkezetű, három rétegű üvegezéssel készült nyílászáróinál Uw=0,75 W/m2K. Az árnyékolást egészen speciális módon sikerült megoldani: a nyári túlmelegedés ellen véd a két méter kinyúlású erkély és a felette lévő tető, amelyek szerkezete nem sérti meg az épület termikus burkát.
építkezés
„Szekszárdon és környékén nem láttak még az emberek hasonló építkezést” – meséli a házigazda. „Ismerőseink közül is sokan eljöttek, sőt, a tanyavilágból is idejártak csodálni, hogyan építkezünk, mert senki sem értette, hogy is épül fel így egy családi ház.”
A hatóságokkal Gáboréknak is meg kellett vívniuk a maguk harcát. Eleve nem akartak olyan házat engedélyezni, amin nincs kémény, márpedig egy passzívházon nincs; külön nehézséget okozott a szennyvízkezelő rendszer engedélyeztetése (itt nincs csatorna), és nem kis csatát kellett vívni a hőszivattyú miatt is (a talajszondák lefektetéséhez 14-féle engedélyre lett volna szükség, ezért választották végül a talajkollektort). Mindehhez azt is hozzátéve, hogy az önkormányzat mindezek ellenére nyitottan állt a dolgokhoz, az engedélyeztetési folyamat nehézkességét a fent említett technológiák hazánkban kevésbé elterjedt volta okozta.
Maga az építkezés már közel sem jelentett ekkora gondot, mivel Gáborék professzionális építőbrigádokat bíztak meg a kivitelezéssel. A kőművescsapat vezetője például elment a falazó elemeket gyártó céghez tanulmányozni a technikát, míg az ablakos cég csak a saját mestereivel dolgozik, így a tévedés lehetőségét eleve kizárták.

Ökoszemlélet

A házi szennyvíztisztító berendezés megköveteli a környezetbarát mosó- (pl. mosódió), mosogató- és tisztítószerek használatát, sőt, a gépi úton lágyított víz miatt még vízlágyító szerekre sincs szükség. A szelektív hulladékgyűjtés a család apró és nagyobb tagjainak eleve természetes.

Vajon mennyi a rezsi?

Három hónapja próbáljuk megfejteni, hogy valójában mennyi a fűtésienergia-fogyasztása a háznak – meséli az építész –, ami nem is egy egyszerű dolog. A villanymérésben ugyanis a család teljes fogyasztása benne van, a négy gyerekre való mosástól a világításig. Vajon mekkora százaléka lehet ennek a hőszivattyú fogyasztása (ami a használati meleg vizet is megtermeli)? A passzívháznak éppen az a lényege, hogy a melléktermékként keletkezett, ún. hulladékhőt is hasznosítja, vagyis a vasaló, a szórakoztatóelektronikai berendezések, a hűtőszekrény, sőt, a bent lakó emberek által leadott hőmennyiség is hasznosul! A majd’ kétszáz négyzetméteres ház teljes rezsiköltségét mindenesetre tudni: átlagosan havi 30 000 forint.

A lépcsőházban is visszaköszön házigazdáink gondolkodásmódja: a falon lévő felső kapaszkodó a felnőtteknek, az alsó a gyerekeknek készült.

A ház legnagyobb helyisége a nappali, amely a konyha-étkezővel egy légtér, összesen 60 négyzetméter. Nem csak a nagy család, de a vendégek, barátok is kényelmesen elférnek itt, a háromméteres üvegfelület pedig még tovább növeli a térélményt, szabad kilátást engedve a kertre és a szőlőre.