Századunk, 21. század a világméretű (globális) ellentmondások kora. Ebbe a világképbe jól beilleszthető az apokaliptikus jövőkép: az emberiség feléli és elpusztítja környezetét. A földi boldogságért való hajsza energia igényes, és ezt az energiát a Föld kínálja a teremtő NAP segítségével.
Most azonban építészetről kell, hogy beszéljünk, a ma ismert egyik legnagyobb energiafogyasztónkról.
A 21. század építészete ellenmondásaival a kor társadalmába ágyazott, és alapvetően az említettekben gyökerezik.
Ez a kor termelte ki a:
Az építészet ma a TÕKE eszköze, s kilépve nemzeti határaiból eszméit kifejezni csak nemzetközileg (pl. angolul) képes.
A szakma erkölcseit már nem a reneszánszban megfogalmazott (Vitruvius) elvek irányítják, az építészet hármas kritériuma: a használat, a stabilitás és a gyönyörködtetés értéket cserélt, s ingó fellegvárrá alakul.
Megszületett a 21. századnak legjobban megfelelő építészet, az ELDOBHATÓ ÉPÍTÉSZET. A kor építészetétől követelmény, hogy a leg-energia-pazarlóbb anyagokból tiszavirág életű épületet hozzon létre, az építész így áldozatot hozzon a Mammonnak.
Laptopomon nézem a hazai építészet fejlődését, az internet segítségével nézem a budapesti Clark Adam tér beépítésére készülő javaslatot. A pályázatot, melyet egy óvatos (gyáva?) zsűri első helyen második díjjal jutalmazott, mely, mint minden merész tett, most is provokált.
Nézem a fejleményeket, az építészeket továbbgondolásra kényszerítő kritikai megnyilvánulásokat. Az épület fejlődését az arany kastól az ezüst fecskefészken át a kristálytömbig. Úgy vélem az önkritika vállalása, s a bátorság még tetszik is. A főváros akut beépítési problémáit, ellenmondásaival azt hiszem, csak ezzel a bátorsággal lehet megoldani. Egy zsúfolt közlekedési csomópont megközelítése ezt a bátorságot igényli: zaj, benzingőz ugyanakkor a reprezentatív helyszín, és jó megközelíthetőség a szerzőktől elvárt szálloda megoldására tett merész javaslattal párosul. Az épület belső funkciója, a szálloda kényszeríti az építészeket arra, hogy megoldásukban egy óceánjáró hajó fedélközi, külsőtől elzárt belső kajütjeinek a megoldását válasszák, a külvilágtól elszigetelt egységeket tervezzenek. Ekkor lép be a képbe a szellemességük, élnek a kor technikai lehetőségeivel és a szobákba, a belső helyiségekbe periszkóp segítségével bevarázsolják a külső városképet. Ez valóban zseniális, ez érdekes, ez a piacon eladható!
Innen indul ki – nagyon helyesen – az építészeti koncepció. Ehhez az építészethez a mai technika minden eszközét fel lehet és kell használni, egy varázsdobozt készíteni, a valóságos világot virtuálissá tenni. A lépések innen elég következetesek: az arany szita felület, melyből kiviláglik a belső történés, még csak ötlet a városképi ortodoxia megpiszkálására. A kas formájú arany tömeg agresszív, és arisztokratikus. Nehezen képzelhető el a Világörökség képébe. A pekingi fecskefészek reminiszcenciáját felidéző ezüst tömeg már közelít a megoldáshoz, de még a magyar építészek nem adták önmagukat.
A kristály tömb azonban főnyeremény! A gyémánt csiszolt felületei színeit, világítását a nap minden szakában váltogató gyémánt épület nemcsak méltó kapuzat a vár építészetéhez, de unicum. Ezzel az épülettel egy főváros adja nevét a történetének 21. századához, de így már felzárkózhatunk Bécs, Prága, Salzburg bátorságához is. Ez a bátorság mindmáig hiánycikk volt.
Előszavamban mondottak megkönnyítik a döntést. Az építőanyag, melyet ennél a funkciónál igen következetesen használnak fel a szerzők, néhány év múlva lehetővé teszi az elbontást ez az eldobható építészet alkalmazásának záloga. S egyben a tiszavirág életű épületek előnye. Ha beválik, pedig ott maradhat további korok gyönyörködtetésére. (n.b. az Országháza sem örökké tartó kőből épült!).
Emlékeimben még élnek küzdelmeim a városrendezés és műemlékvédelem ortodoxiái ellen, s legutóbb is szomorúan szemléltem fiatal barátom, Kis Péter küszködését a Honvédelmi Minisztérium elsődíjas tervével, s a belédiktált és általa elfogadott kényszerpályával, melynek eredménye egy fura diktatórikus építészet (Róma EUR) alkalmazása a budai várnegyed képében.
A 3D-és kristály tömb 21. század, CAD kínálta lehetőségeivel, egyedüli és megismételhetetlen. A valahol látott címer felirat magyarra áttéve most győzedelmeskedhet.
„Nem rettenek meg a nehézségektől…”
Hozzászólások