Napjainkban a szilárd tüzelés reneszánszát éli, a hazai háztartások több mint negyven százaléka fűt fával, szénnel, brikettel stb. Szélcsendes, téli reggeleken ezért lengi be a levegőt a fanyar füstszag, amely a szilárd tüzelésű kazán, kályha, kandalló duruzsolásának érezhető jele. Nyakunkon a fűtési szezon, vegyük hát sorra a legfontosabb tudnivalókat!
Bár elsősorban a szegényebb háztartásokra jellemző a szilárd tüzelés, a kialakult vírus- és gazdasági helyzet miatt sokan keresnek olyan fűtésmegoldást, ami kellőképpen gazdaságos, és a home-office mellett belefér az is, hogy valamivel többet kell vele bajlódni. Az olcsóbb fűtési megoldások márpedig a szilárd tüzelés felé viszi az emberek gondolatát. A körültekintő döntés meghozatalához vegyük sorra a gyakran használt tüzelőanyagok és fűtőberendezések előnyeit, hátrányait.
Előnyök és hátrányok, jó és rossz fa
Jó oldala a szilárd tüzelésnek, hogy a fa és faalapú tüzelőanyagok viszonylag olcsók, tüzelésük környezetbarát, a CO2 emisszió nulla, hiszen a fa a növekedése során pontosan annyi oxigént termel, amennyit az elégetésekor felhasznál. A szilárd tüzeléssel ráadásul olyan fűtési rendszert alakíthatunk ki, amelyhez egyáltalán nem szükséges elektromos energia (a gázzal működő rendszerek áramszünet esetén leállnak), ezért például olyan nyaraló téliesítésére is megfelelő megoldást jelenthet, ahol gond a folyamatos villamosenergia-ellátás.
A szilárd tüzelés rossz oldalát a helytelen begyújtás és rossz égés jelenti, mert ilyenkor sok kormot termel, ami felelőssé tehető a téli szmog kialakulásáért. Más szilárd tüzelőanyag használata, pl. a szén égetése már korántsem CO2 semleges, nehezen automatizálható, és sok élőmunkát igényel.
A jó tűzifák alapvetően a keményfák – bükk, tölgy, akác, gyertyán –, de ezek sem akkor, amikor nemrég még rigó dalolt az ágain. Ahhoz, hogy a kivágott fából jó tüzelő legyen, egy-két év száradásra van szükség, lehetőleg felhasogatott állapotban, mert így nagyobb felületen, gyorsabban veszíti el a nedvességtartalmát. Nagyon jó tüzelőanyag a fabrikett, amit alacsony nedvességtartalmú, hulladék faforgácsból, fűrésporból nagy nyomáson kötőanyag nélkül préselnek össze, vagy a pellet, amelyet azonos módon készítenek, csak sokkal kisebb darabokba gyártanak, így alkalmas automatizált tüzelésű emberi beavatkozást nem igénylő kazánokban történő tüzelésre. A rossz fák sora sem rövid. Nem jó tűzifának a magas gyantatartalom miatt a fenyő, mert lerakódik a kazánban és kéményben. Nem jó tüzelni a frissen kivágott keményfával sem, mert a nagy nedvessége miatt fűtőértéke csak a töredéke száraz társaiénak, és a szállópor-(füst) kibocsátása is sokkal magasabb.
A szenet már említettük, sok fajtája van, a magas fűtőértékű feketeszén a legjobb, ne próbálkozzunk barnaszénnel vagy a még gyengébb lignittel. Sokan használják a vegyes tüzelésű kazánt kerti hulladékok hasznosítására, sajnos azonban a nyesedékek, lomb stb. környezetterhelése igen magas, nem alkalmas tüzelőnek. Utoljára hagytuk a legnagyobb ellenséget, a szemetet: az éghető szemét tüzelése nagyon veszélyes, tönkreteszi a kazánt is. Soha ne égessünk PVC-t a klórtartalma miatt, impregnált vagy festett bútorlapokat, mert égésük közben mérgező gázok szabadulnak fel.
Milyen berendezésekkel égethetünk?
A legősibb fűtőberendezés a kályha. Hosszú út vezetett a kezdeti tűzhelyektől a legmodernebb vezérelt pellet tüzelésű vízteres kályhákig, ám az anyaguk mit sem változott. A legtöbbjük vas- vagy cserépkályha. A hagyományos vaskályha egy helyiség fűtésére volt alkalmas, anyaga a jó hővezetése miatt gyorsan leadta a meleget, de a tűz életben tartása sok odafigyelést, szinte folyamatos munkát igényelt. Manapság már extravagáns műszaki újdonságokkal párosuló öntöttvas kályhák, vízteres kandallómegoldások is kaphatók, amelyek kitűnő teljesítményre képesek, hasznosítva a füstgázok hőmérsékletét is. Ezekben a berendezésekben a teljesen megrakott tűztér égetési ideje fojtott légáramlás esetén elérheti akár a 8 órát is. A rendkívül jó teljesítményt segíti a kályhák szerkezeti kialakítása, amely megakadályozza az ellenőrizetlen légáramlást, lassabb égést biztosít a tűztérben, ezáltal a hőenergia-leadás is hatékonyabb. A korszerű berendezések zárt tűztérrel rendelkeznek, az égéshez szükséges levegőt ventilátor fújja a tűztérbe, és viszi ki a füstöt a kéményen keresztül.
A jó hőtároló képesség a szilárd tüzelésű kályháknál a fűtési idő meghosszabbítását jelenti, így alakultak ki a nagy tömegű épített cserépkályhák. Előnyük, hogy elég naponta egyszer befűteni, átmelegedés után hosszú ideig ontják magukból a meleget, ám hátrányuk, hogy a jó működés a tapasztalt, ügyes kályhaépítő mesteren múlik. Amennyiben nem jó szakember rakja a cserépkályhát, a füst visszaáramolhat a szobába, ami sok veszélyt rejt magában. A második leggyakoribb szilárd tüzelésű berendezés itthon a vegyes tüzelésű kazán, népszerűsége más rendszerekhez képest az alacsony beruházási és fűtési költségben keresendő. A hő túlnyomó részét nem abban a helyiségben adja le, ahol működik, s bár egy egész épület fűtésére alkalmas, szinte folyamatos munkát kíván.
Mi lesz a meleggel, ha túlságosan megrakjuk a kazánt?
A hagyományos, korszerűtlen szilárd tüzelésű kályhák, kazánok szabályozhatósága nem túl jó, mert amennyi tüzelőanyagot begyújtáskor berakunk, az el is ég, függetlenül attól, hogy szükség van-e az épületben a teljes hőmennyiségre vagy sem. Szabályozásuk csak úgy történhet, hogy a légbevezető nyílás zárásával kevesebb oxigént engedünk a tűztérbe, így ugyan kevesebb hőt termel a kazán, de növeli a keletkező füstöt, emeli a koromképződést, és a léghiány sok szén-monoxidot termel, a kéményen távozó elégetlen gázok pedig nagymértékben rontják a hatásfokot. Azaz a kazán szabályozásával csökkenthetjük ugyan a fűtési rendszer felé leadott hőt, de a kéményen keresztül kivezetjük a tüzelőanyag egy részét, nagymértékben rontva a berendezés hatásosságát, növelve a károsanyag-kibocsátást.
BEGYÚJTÁSI TIPP
Sokféleképpen lehet begyújtani egy kályhába, de van néhány trükk a biztos és egyszerű begyújtáshoz.
- A hidegben tárolt fát legalább egy napig pihentessük szobahőmérsékleten, mielőtt felhasználjuk.
- Tegyünk két hasábot a tűztér két oldalára. A hasábok közé halmozzuk fel az összegyűrt papírt, a hasábok tetejére, rájuk keresztben egész vékony száraz gyújtósokat max. 1-2 cm vastag fenyőből, majd ismét keresztbe egy sor vastagabbat rakhatunk, ezután ismért keresztben egy sor, egyre vastagabbakat, míg a tűztér felső harmadáig nem érünk. Az így megrakott máglya a papírt begyújtva percek alatt szépen begyullad, és a tűztér hamar eléri az üzemi hőmérsékletet a lehető legkevesebb füstöt eredményezve.
A jó hatásfokon történő tüzelés elérése érdekében alkották meg a mozgó rostélyú szilárd tüzelésű fűtőberendezéseket. A mozgó rostély sebességével szabályozható a tűztérbe kerülő tüzelőanyag mennyisége és ezzel a kazán teljesítménye, mivel nem az égéshez szükséges levegő mennyiségét változtatjuk, hanem a bejuttatott tüzelőanyagot. Ily módon kisebb teljesítményen is elegendő levegővel történik az égés, jó hatásfokot és alacsony károsanyag-kibocsátást eredményezve. Az ilyen automata kazánok általában kisméretű tüzelőanyaggal működnek jól, faaprítékkal, háztartási méretben pelletet lehet bennük tüzelni.
TÖRVÉNYI KÖRNYEZETVÁLTOZÁS
2022-től az EU szigorításokat vezet be a szilárd tüzelésű kályhákkal, kazánokkal kapcsolatban, típusonként előírva mind a hatásfok, mind a fajlagos károsanyag-kibocsátás mértékét, ezzel megszüntetve a hagyományos alsó kategóriás vegyes tüzelésű kazánok és régóta változatlan műszaki tartalommal készülő kályhák forgalmazását. A fanyar, füstszagú téli reggeleknek tehát vége lesz, a várhatóan jóval drágább fűtőberendezések gazdaságos, környezetbarát üzemelést biztosítanak.
Hozzászólások