Az építési folyamat résztvevői között a műszaki ellenőr rendkívül fontos szerepet játszik az összhang megteremtésében. Õ az építtető bizalmi partnere, érdekeinek képviselője, ideális esetben a tervezés kezdetétől az üzembe helyezésig végigkíséri az építkezés folyamatát. Feladatának ellátásához széles körű szakmai és adminisztratív követelményeknek kell megfelelnie, tevékenységét a polgári jog szabályozza, szakmai feltételek alapján kerül névjegyzéki nyilvántartásba. Díjazását a Mérnöki és Építészeti Díjszabás határozza meg, a feladattól függően a díjalap 1-3 százaléka közötti nagyságrendben.
A családi házas építkezések, tetőtér-beépítés, épületbővítés legjellemzőbb formája az önerős, úgymond házilagos építési mód. Legkevésbé jellemző, hogy az előkészítés, illetve a tervezés fázisában a műszaki ellenőr igénye felmerülne. Pedig ezer kérdés állhat elő, amelyekre szükségszerű lenne, hogy valaki felelősségteljesen válaszolni tudjon, kezdve a tervekkel, a kivitelező kiválasztásával, a szakszerű technológia biztosításával kapcsolatos kérdésekig, befejezve a műszaki átadás-átvétellel, jótállással, garancia érvényesítésével és végelszámolással összefüggő feladatokkal. Egy jó műszaki ellenőr a díjazása többszörösét keresi meg a megbízójának, ha bevonjuk a kivitelezői ajánlatok elbírálásába, ha szigorúan felügyeli az aktuális technológiai folyamatokat, anyaghasználatot, ha nem kell utólag a javításokra költeni, nem szólva a megtakarítható bosszúságokról.
Tetőszerkezet
Vannak hagyományos kialakítású, méretezést nem igénylő fedélszerkezetek, és egyedi tervezésű szerkezetek. Igen veszélyes fedélszerkezeti fajta a hagyományosnak látszó, de a tetőtér beépítésében módosított erőjátékú fedélszerkezet, mert a kivitelezők nem mindig ismerik fel, hogy ezek egyedi tervezési, mértezési, szerkezetmerevítési eljárásokat igényelnek, és nem vonják be az ellenőrzésbe a statikus tervezőt. A talpszelemenhez horgolással kapcsolódó, nagy terhelésű szarufák ugyanis könnyen lenyíródhatnak, a lehorgonyzás, vasalás nélküli térdfalak kidőlhetnek, a hosszmerevítés nélküli szaruállások „lefeküdhetnek”. A fakötésekhez használt kapcsok, kengyelek, csomóponti lemezek, csavarozások és szegések kizárólag statikus jóváhagyással készülhetnek, a faanyagot pedig gomba- és rovarkárosodás, esetleg lánghatás ellen kezelni kell.
Alátét-szigetelés
Az alátét-szigetelés készülhet deszkázatra vagy egyenletes felületű hőszigetelésre, és kifeszíthető két szarufa közé. A tetőszerkezet és az alátét-szigetelés között kialakított szellőzőrészben az erős légáramlás eltépheti az alátét-szigetelést, ezért csak szálerősített anyagból kifeszítve készülhet. Kémények, tetősíkban fekvő ablakok felett vízszintes tetőcsatorna készítendő fémlemezből, esetleg deszkára fektetett, visszahajtott fóliaanyagból. A fedés alsó élén az alátétfólia ereszen kívülre vezetendő.
A tetőréteg szellőzőnyílásai
Amennyiben a páraáteresztő, pórusos alátét-szigetelő fólia szorosan, légrés nélkül fekszik a hőszigetelésen, 1 légréses, ha pedig átszellőztetett légrés van a hőszigetelés és a fólia között, 2 légréses a tető. Elfogadható a tetősíkban fekvő szellőzőcserepek be- és kiszellőzés-biztosítása. A tetőt áttörő kémények, ablakok, felépítmények alatt és felett szellőzőcserepet kell elhelyezni. A szellőzőnyílások keresztmetszetét előírások szabályozzák: a szaruközönkénti nyílás nem lehet 200 cm2 -nél, vagy a ráeső tetőfelület 0,02 százalékánál több.
A tetőfedés szakszerűsége
A választott tetőfedőrendszerre megadott legkisebb hajlásszögnél laposabb tető nem készíthető, különben vízbeszivárgás jöhet létre. A fedést a csapadék gravitációs lecsorgásához, az esésvonal irányához igazítva kell rakni, ugyanis minden szögeltérés csökkenti a beázással szembeni biztonságot. A fedés áttakarásainak előírt mértékét szintén be kell tartani, a vágott elemeket pedig szegezéssel vagy huzalozással kell rögzíteni. A csatornatartó kampókat még a fémlemez-szegélyezés előtt kell elhelyezni, a függő ereszcsatornák utólag is elhelyezhetők. Fix helyzetűek a szarufák oldalához vagy az ellenlécekre szerelt hófogó konzolok és antennák. Hibás kivitelezés esetén a cserépfedések könnyen visszabonthatók. A szegezett palafedések építés közben nagyobb ellenőrzést igényelnek, a pikkelyfedések hibái szemrevételezéssel állapíthatók meg.
Térdfalak a tetőtérben
A merevség biztosítása céljából a legfontosabb, hogy a térdfalak építése során a tervekben ábrázolt vasbeton pillérek szakszerűen készüljenek el. A pillérek – bekötve a záró vasbeton koszorúkba – biztosítják ugyanis a szerkezet együtt dolgozását (épületmozgás, tetőszerkezet, hó- és szélteherviselés átadási együtthatói). A vasbetonkoszorúba kötött, födémszerkezetre kerülő térdfalak építése során mind a használt anyag (falazóelem, habarcs, falkapcsok, vasalás, feszítőbetétek stb.), mind a falelem mechanikai viselkedése, a kötési mód, a falazott szerkezet, azaz a kivitelezés milyensége felelős azért, hogy ne következzen be stabilitásvesztés (kihajlás, a csatlakozásnál megjelenő repedés stb.).
Épületvillamosság
A tetőtér-beépítés tervezése során elengedhetetlenül szükséges felülvizsgálni a meglévő épület villamos hálózatának elhasználódottságát, a vezetékek szigetelésének elöregedettségét és a kötések tönkremenetelét. A kivitelezés folyamatában ezek felújítása az élet-és balesetvédelem, valamint a kapacitásnövekedés szempontjából feltétlenül szükséges. Fontos a kapcsoló-, biztosító-, földelőberendezések cseréje, nagy valószínűséggel felmerül a telefon- és antennahálózat, riasztórendszer újraépítésének igénye is, végül szükségszerű a villamos berendezések tűzvédelmi felülvizsgálata és a villámvédelmi rendszer kiépítése vagy ellenőrzése is.
Hozzászólások