Hogy volt-e újpesti kötődése annak a fejlesztőnek, aki majd' egy évtizeddel ezelőtt a Váci út és az Árpád út találkozásánál lévő patinás indóházat eredeti építészeti dokumentumok alapján felújíttatta, nem tudni. Hogy ingatlanos sikertörténet nem lett az értékmentésből, az viszont sajnos tény. A lóvasút végállomásának épülete akkor még túlságosan messze volt egy ingatlanpiaci durranáshoz. Az a hely csak az egyik, amelyik azóta kiváló befektetési tereppé vált Újpesten.
Bár a százéves várost 1950-ben Budapest IV. kerületeként a fővároshoz csatolták, bizonyos szempontból máig megőrizte önállóságát. A százezres kerület városfejlesztési iránytűje is egyedi; nem azt mutatja, milyen fejlesztések lehetnek, hanem, hogy milyenek nem képzelhetőek el adott helyen. A többi a befektetőn és a piaci viszonyokon múlik. Újpest híres arról, hogy kiskereskedőinek védelmében nincs bevásárlóközpontja, vagy éppen, hogy nem épülhetnek lakóparkok a területén húzódó Duna-parti sávon, mert a „víz mindenkié”.
„A befektetői tőke évi ötszáz méteres sebességgel közelít Újpest felé.” Dercze Tamás polgármester évekkel ezelőtt éppen a Váci út átalakulása kapcsán adott hangot abbéli véleményének, hogy az Újpest fejlődésében is nagy szerepet játszó magánberuházások természetes módon meg fogják találni helyüket a városrészben. A városfejlesztési koncepció alapja, hogy Újpestet hagyni kell fejlődni, megőrizve városszerkezetét, épített örökségét. Azon a néhány helyen viszont, ahol e természetes fejlődés megrekedt, és amelyek fontosak a városban, kifejezetten progresszív, erős építészeti és funkcionális jelek megvalósítását ösztönzik. Az Aquaworld vízibirodalom, a Jégcsarnok, vagy a Károlyi István Városközpont építészetileg, térszervezésben vagy funkcióban arra példák, hogy nagyvárosi léptékű fejlesztésekre alkalmas területei is szép számmal vannak a kerületnek. Hosszabb távon a Városközpont és az Újpest-Városkapu metrómegálló közeli területek is e sorba tartozó helyekké válhatnak.
Újpest az egyetlen hely Budapesten, ahol a klasszikus agora (városháza, főtér, templom) a mai napig eredeti helyén megtalálható, és működik is. Hamarosan milliárdos beruházással megkezdődik teljes megújítása. A Főtérprogram része a közeli piac átépítése is, amely marad önkormányzati tulajdonban. A közterek és a parkfejlesztés mellett átszervezik a közlekedést is: megszűnik az átmenő autóforgalom, a főtér alá mélygarázst építenek.
A kerület egyik vonzereje, hogy minden ingatlanpiaci szegmensben tartogat lehetőségeket. Északi kapujában, közvetlenül az új Megyeri-hídnál jelentős ipari-kereskedelmi üzleti negyed épül. Ennek közelében a volt Petőfi laktanya területe lehet újabb befektetési célpont. Már készülnek a szabályozási tervek, majd az állam és az önkormányzat közösen értékesíti a több tíz hektáros területet.
Bár a lakáspiac kiszorul az újpesti Duna-parti területekről, szabadidős, sport és pihenőhelyek, valamint ezekhez kapcsolódó vendéglátás megtelepülhet a partokon. A Népszigetre hamarosan hajósklub költözik, kikötő épül, a három éve bezárt Tungsram-strand pedig, ahová egykoron Abbáziából hozattak tengerparti homokot, megújulásra vár. Új elképzeléseket fogad a kerület a hasznosításra, amelynek része lehet szállás- és vendéglátóhelyek létesítése is.
Hozzászólások