Mielőtt megveszünk bármilyen terméket, szeretjük azt alaposan szemrevételezni, körbejárni, megtapintani. A kereskedelmi cégek pedig szívesen mutatják meg nekünk kínálatukat. Ezt a célt szolgálják látványosan a bemutatótermek. De vajon milyen előírásoknak kell megfelelniük ezeknek az üzleteknek ahhoz, hogy valóban megfontolt döntést hozhassunk?
Manapság a termékek bemutatása és raktározása jellemzően nem egy telephelyen valósul meg. A kereskedelmi cégek a termékbemutatást behozzák a belvárosba, a raktározást azonban a külvárosban, nagyobb raktárakban oldják meg. Ennek következményeként a vásárlás és a termék átadásának időpontja eltér egymástól.
Bemutatótermek, mintaboltok
Fogyasztóvédelmi szempontból lényeges, hogy a vásárlónak a bemutatótermekben, mintaüzletekben történő vásárláskor is meg kell tudni győződnie minden olyan dologról, amely hozzásegíti a termék kiválasztásához, és megerősíti meggyőződését abban, hogy a kívánságának megfelelő termékhez jut hozzá.
A termék megtekintésén, kipróbálásán kívül azonban a hatályos jogszabályokban előírt formájú és tartalmú dokumentumoknak is rendelkezésre kell állniuk. Ezek a dokumentumok a gyártó által kiadott megfelelőségi igazolás, esetleg a tanúsító szervezet által kiállított megfelelőségi nyilatkozat, a magyar nyelvű használati, kezelési útmutató, és a termékhez adandó jótállási feltételeket tartalmazó jótállási jegy.
Mindezek segítik ugyanis a laikus vásárlót a felelősségteljes döntés meghozatalában, a nemkívánatos következmények elkerülésében. A magyar nyelvű használati-kezelési útmutatóból derülhet ki például, hogy a vásárló nem rendelkezik a termék kezeléséhez, karbantartásához szükséges ismeretekkel, lehetőségekkel (tárolási körülmények, speciális karbantartási tudnivalók).
Nélkülözhetetlen dokumentumok
A vásárlókat a termék jellegéről, tulajdonságairól, használatának, kezelésének módjáról és minőségi jellemzőiről írásban, magyar nyelven és közérthetően tájékoztatni kell – mondja ki a használati-kezelési útmutatóról és a minőség tanúsításáról szóló 2/1984. (III. 10.) BkM-IpM együttes rendelet.
A gyártó által kiadott megfelelőségi nyilatkozat tartalma is fontos lehet, ebből derül ki, hogy a gyártó vagy meghatalmazott magyarországi képviselőjének írásbeli nyilatkozata szerint a termék megfelel-e a vonatkozó rendelet előírásainak. Például egy háztartási gép, mint villamossági termék esetében a vonatkozó rendelet, az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és azoknak való megfelelőség értékeléséről szóló 79/1997. (XII. 31.) IKIM rendelet előírásainak. Természetesen a különböző termékek Magyarországon csak akkor hozhatók forgalomba, ha azok rendeltetésszerű használat mellett nem veszélyeztetik a vásárlók biztonságát, és a vagyonbiztonságot sem. Amennyiben a jogszabály a forgalomba hozatal feltételének az arra feljogosított tanúsító szervezet által kiadott megfelelőségi tanúsítvány meglétéhez köti, annak is rendelkezésre kell állnia. Ezek ismerete szintén szükséges a termék megvásárlásának eldöntéséhez.
Fontos továbbá meggyőződni a jótállási feltételekről is a vásárlás előtt: a jótállási idő tartamáról, a szervizháttérről, elérhetőségéről.
Felmerül tehát a kérdés, hogy abban az esetben, ha a vásárló mintaboltban megtekintés alapján vásárolja meg a terméket, a helyszínen rendelkezésre kell-e állnia a fenti dokumentációknak, illetve bármely, a jogszabályokban előírt egyéb dokumentációknak, a válasz egyértelműen igen.
Katalógusból – más a helyzet
Más a helyzet a minta szerinti vétel szabályainak alkalmazása tekintetében, ha az értékesítés katalógus útján történik. Ebben az esetben a vásárló nincs a termékkel fizikai kapcsolatban, azt nem érintheti meg, nem próbálhatja ki, és csak a termék átvételekor derül ki, hogy azt a terméket vásárolta-e meg, amelyet akart. Ebben az esetben tipikusan kisebb méretű, csomagban elküldhető termékekről van szó, amelyek értéke is jelentéktelenebb a bemutatótermekben vásárolható termékekénél. A minta szerinti vétel generális szabályozását a Polgári Törvénykönyv 1959. évi IV. tv. 372. §-a tartalmazza. Ennek (1) bekezdése szerint a minta szerinti vétel esetében az eladó a mintának megfelelő dolgot köteles szolgáltatni.
A csomagküldő szolgáltatás szabályozására emellett külön speciális jogszabályban is sor került. Éppen a vásárlás különleges jellege miatt ez esetben a jogalkotó megengedte a termék átvételétől számított nyolc munkanapon belül a rendkívüli elállási jog alkalmazását akkor is, ha az eladó a mintának (katalógusnak) megfelelő terméket szolgáltatott. A vásárlónak lehetősége van az adásvételt nem megtörténtté nyilvánítani a postaköltség megfizetésének terhe mellett, és elállni a szerződéstől azután, hogy a terméket kézbe vette, és meg tudott győződni arról, hogy a katalógus alapján kialakult vásárlási akarata ekkor már nincs meg.
Rendkívüli felmondás
Itt van a legnagyobb különbség a kétféle vásárlási mód között; míg ugyanis az első esetben a vásárlás előtt lehetősége van meggyőződnie a vásárlónak a termék tulajdonságairól, természetesen csak akkor, ha az ezt tanúsító és tartalmazó dokumentumok a vásárlás helyszínén rendelkezésre állnak, míg a katalógus alapján történő minta szerinti vásárlás esetén erre nincs lehetőség, ezért a jogalkotó megadta a rendkívüli felmondás lehetőségét a vásárlónak. Erre a bemutatóteremben történő vásárlás, illetve a felek közti egybehangzó akaratnyilatkozat megtörténte után a szerződés megkötését követően már nincs lehetőség.
Megállapítható tehát, hogy a bemutatótermi vásárlás esetén lényegbevágó a megfelelő dokumentumok rendelkezésre bocsátása, amely hatósági szempontból ellenőrizhető, a kereskedő részéről pedig kötelezően betartandó, mint a termék értékesítésének feltételét jelentő előírás.
Az adásvételi szerződés megkötése előtt kell olyan helyzetbe kerülnie a vásárlónak, amely alapján felelős döntést tud hozni a termék megvásárlásáról, és amely egyúttal védelmet nyújthat számára annak elkerülésére, hogy a nem megfelelően előkészített döntése alapján olyan terméket vásárol meg, amelyre nem is volt szüksége, vagy utólag derül ki, hogy a termék igénybevételéhez szükséges feltételekkel nem is rendelkezik. Márpedig így például elállási jogával sem élhet, mert nem mutatható ki a termék hibája. Ezért kell tehát a bemutatótermekben, mintaboltokban is a helyszínen tartani valamennyi termék esetében a cikkben ismertetett dokumentumokat, és ezért kérik azt számon jogosan a fogyasztóvédelmi felügyelők is egy esetleges ellenőrzés során.
Ezeken a helyszíneken általában az adásvételi szerződés megköttetik, az ajánlati helyzetben lévő kereskedő és a saját felelős döntése alapján azt elfogadó vásárló között a szerződés létrejön, s egyúttal a felek kötelembe is kerülnek. Ebből a helyzetből viszont a vásárló csak a jogszabályokban felsorolt esetekben tud szabadulni, amely a kicserélés, javítás, árcsökkentés és elállás jogát jelenti, de csak a jogszabályban meghatározott feltételek bekövetkezte esetében.
Hozzászólások