Amikor fűtéskorszerűsítésre vagy kályhafűtéses épületben új központi fűtés kialakítására kerül sor, felmerül a kérdés: mitől korszerű egy fűtés – Melyek is azok a technikai feltételek, amelyek egy korszerű központi fűtés kialakításához rendelkezésre állnak. Az igen bőséges témakörből összegyűjtöttünk egy csokorravalót, amelyeket a magunk részéről a legfontosabbaknak tartunk.
Az első fontos kérdés az energiahordozó megválasztása. A földgáz szinte kínálja magát, hiszen fűtéskorszerűsítésre leginkább ott kerül sor, ahol bevezetik a földgázt, amely ma viszonylag olcsó, és több kedvező tulajdonsága van. Nem kell tárolni, tehát folyamatosan rendelkezésre áll, tüzelése jól szabályozható, gazdaságos és tiszta.
Mielőtt azonban a földgáz-tüzelőberendezést: kazánt, cirkót vagy használati me legvizet is adó kombi készüléket megvásárolnánk, érdemes nagyon körülnézni a lakásban és a kereskedelemben is.
Kazánfajták
Azt, hogy padlón álló kazánt, vagy falra szerelhető cirkót választunk, számos körülmény befolyásolja. Mindkét készülékfajtából sok márka, jó minőségű, magas hatásfokú készülék áll rendelkezésre. Az új tulajdonos részéről a választás legfontosabb szempontja lehet, hogy hol van hely a berendezés elhelyezésére – Ha van egy pince, hobbyszoba vagy barkácsműhely, ahol megfelelő hely áll rendelkezésre, elsősorban a padlón álló kazánt javasoljuk. Ha fürdőszobában, konyhában vagy előszobában kell a készüléket elhelyezni, a falra szerelhető, kisebb helyigényű cirkó az előnyösebb. Érdemes figyelembe venni, hogy ezek a fali készülékek a fűtési rendszer több elemét (szivattyú, tágulási tartály) is tartalmazzák, amit a padlón álló kazán esetében általában külön kell elhelyezni.
Ha az ellátandó épületben nincs sok melegvíz-vételi hely, és főleg nincs igény azok egyidejű használatára, a falra szerelhető átfolyós kombi készülékek a legmegfelelőbbek. Ezek az éppen rajtuk átfolyó vizet melegítik fel, víztartalékkal, tárolóval nem rendelkeznek, ezért egyidejűleg csak egy fogyasztót (csapot) tudnak ellátni melegvízzel. Tárolós megoldást kell alkalmazni, ha az épületben vagy lakásban egyszerre több helyen is szeretnénk a meleg vizet használni. Megjegyezzük, hogy a fentiek a nagyobb teljesítményű átfolyós kombi készülékekre is igazak. A kombi készülékek általában 18, 24, 28 kW hőteljesítményű változatban készülnek. Lehetőleg ne vegyünk 24 kW-nál kisebb teljesítményű készüléket, mert télen és tavasszal, amikor a hálózatból érkező víz hideg, bizony ez a hőteljesítmény is éppen csak elegendő a zuhanyozáshoz szükséges vízhőmérséklet előállításához, és a valamivel nagyobb, 28 kW-os készüléktől sem várhatunk csodákat.
Az égéstermék elvezetése
A kazánok általában kéménybe köthető kivitelűek, viszont a fali készülékek választékában a kéményes és külső fali égéstermék-elvezetésű ventilátoros készülékek egyaránt megtalálhatóak. A ventilátoros égéstermék-eltávolítású készülékek korszerűbbnek tekinthetők, gazdaságosabb üzeműek, biztonságosabbak, elterjedését azonban itthon korszerűtlen jogszabályok akadályozzák.
Ha például külső fali égéstermék-elvezetésű készüléket kívánunk beépíteni, jó ha tudjuk: a konzervdoboz nagyságú kivezető nyílás létesítése építésiengedély-köteles, amihez jogosult építész tervezőnek kell homlokzati rajzot készítenie, rajta egy pöttyel: ez a kivezetés.
Ha kéményes készüléket választunk, azt megfelelő kémény közelében célszerűen attól 2 méteren belül kell elhelyezni. A kémény egyéb feltételek mellett akkor megfelelő, ha elegendő keresztmetszetű, elég magas, és az égésterméknek ellenálló anyagú. A kémény minden tekintetben korrekt méretezése bonyolult, hosszadalmas számítást igényel, tehát mindenképpen ajánlatos előzetesen szakember véleményét kérni. Nagyságrendileg annyit lehet mondani, hogy egy átlagos 24 kW-os készülékhez 130 mm átmérőjű és mintegy 5 méter magas kémény szükséges. A kémény magasságát nem annak aljától, hanem a készülék tetejétől a kitorkolásig kell mérni, ezért például gyakran előfordul, hogy tetőtérben vagy lapos tetős épület legfelső szintjén kéményes készülék nem helyezhető el.
A kémény anyagáról tudnunk kell, hogy a szilárd tüzeléshez akár évtizedekig is megfelelő kémény gyakran nem alkalmas gáztüzelésre, mert a gáz égéstermék hatásától rövid időn belül tönkremehet. Meglévő téglakémények béleléssel tehetők alkalmassá gáztüzelésre. A kéménybélelésre gyakran alkalmazott alumínium gégecső nem tekinthető megfelelő, korszerű bélésanyagnak, helyette korrózióálló acél vagy esetleg műanyag béléscsövet célszerű alkalmazni. A béléscső elhelyezésének szigorú szabályai vannak, ezért hozzáértő szakemberrel kell végeztetni, a béléscső méretének, az idomok helyének meghatározásához pedig érdemes előzetesen épületgépész (gáz-fűtés) tervező tanácsát kérni.
Márkaválasztás
Ha már eldöntöttük, hogy kéményes vagy ventilátoros készüléket alkalmazunk, akkor árban, színben, méretben a különböző márkák hatalmas választékából válogathatunk. Általános szabály, hogy a drágább készülékek gazdaságosabbak és több szolgáltatást nyújtanak. Az egészen olcsó készülékek (pl. acéllemez kazánok) beszerzésénél megtakarított összeget a későbbi üzemköltségben fogjuk esetleg többszörösen megfizetni.
Jó tudni, hogy a készülék gépkönyvében megadott kazánhatásfok csak a hőtermelő teljes terhelésének időszakában igaz. Fűtési üzem esetében viszont erre évente legfeljebb egy-két napig kerül sor, a fűtési szezon nagy részében a berendezés fél terhelés alatt üzemel. A régebbi konstrukciójú kazánok esetében az ilyen fűtésre jellemző részterheléses üzemben a hatásfok jelentősen csökken, az energiaveszteség növekszik. A korszerű tüzelőberendezéseket már a fűtési üzem körülményeinek figyelembevételével úgy alakították ki, hogy részterhelésen se csökkenjen a hatásfok. Gépkönyvükben már az – éves hatásfok” vagy – éves kihasználtsági fok” szavakat találjuk. A legkedvezőbb értékeket a hazánkban ma még különlegességnek számító kondenzációs gázkészülékeknél találjuk.Összeállításunkban a fűtési rendszer egyéb részeivel, mint hőleadók, csőanyagok, szerelvények, terjedelmi okokból nem is tudtunk foglalkoztunk. E tekintetben azt tanácsoljuk, hogy mielőtt a korszerűsítésbe belefogunk, keressünk egy gyakorlott épületgépész tervezőt, és a várhatóan több százezres vagy milliós nagyságrendű fűtéskorszerűsítés előzetes megterveztetésére ne sajnáljuk a néhány tízezer forintot kitevő tervezési díjat. Ez többnyire már a beruházás során visszatérül, mert nem veszünk meg esetleg feleslegesen nagy fűtőtesteket és hőtermelőt, továbbá a későbbiekben sem kell mérgelődni egy esetleg rosszul sikerült, egyenetlenül működő fűtőberendezéssel.
Hozzászólások