Egykori erdélyi otthonuk miliőjét varázsolta a Bükkös patak partjára a család, melynek tagjai egyenként is meghatározó alakjai a hazai képművészeti szcénának. Festmények és szobrok, gyermekek és tanítványok, párhuzamos életutak és közös hétköznapok egy kivételes famíliában.
„Őszintén tudunk örülni egymás sikerének!” – így summázza a ház asszonya, Rákossy Anikó festőművész azt az időtlen, békebeli harmóniát, amely – az itt lakó családtagok számától függetlenül – jellemzi a házat, annak valahány szobáját és műhelyét, az édeni kert öreg fáit és valahány madárfészkét… A fűben guggoló kőszobrokat és az állványon száradó festményeket, de még a spájzban telelő baracklekvárokat és a kis unokák félbehagyott gyerekrajzait is…
Ma már csak férjével, Farkas Ádám szobrászművésszel lakják be a házat, akinek életmű kiállítását itt, a szentendrei Művész Malomban rendezték meg idén a legnevesebb tanítványai. A fél évszázadot átölelő tárlat egyszerre adózik a Képzőművészeti Egyetem 25 éve hűséges tanárának és egykori rektorának, a londoni Királyi Művészeti Akadémia első magyar tagjának és annak a számtalan köztéri szobor alkotójának is, amelyek szerte a nagyvilágban és hazánk megannyi városában láthatók a Munkácsy és Príma-díjas Érdemes művész kézjegyeként. Itthon, ahol a szentendrei művészeti élet oszlopos tagja, a Dunakorzón álló „Köszöntő”-je üdvözli a városba látogatókat, de sokan ismerhetik legújabb, tapintható térplasztikáit a Parlament előtt, a budai várban és Egerben is. S bár „apa műhelye szent helynek számított”, két leánya azért sikeresen magáévá tette a folytonos alkotást, mint életformát. Farkas Borbála textilművészként, Zsófia szobrászként viszi tovább a családi tálentumot, ami már saját gyermekeikben is gőzerővel bontakozik… S mialatt a ház műtermeiben mai napig lázas munka folyik hétköznap és ünnepnapon egyaránt, két ecsetvonás között elkészül az ebéd a biztos hátországért felelős, a negyven éve hűséges feleség és alkotótárs, Anikó jóvoltából. Akinek, míg isteni főztje a gyomrot, addig színpompás-érzelmes absztraktjai, földszínekkel festett játékos formái a szemet és szívet melengetik, szép kontrasztot nyújtva férje mérnöki precizitással készült szobrai mögé.
„Ha máshol nem, az étkezőasztal körül minden esetben találkozik a család!” – ismerteti Anikó az 193o-as évek óta fennálló családi napirendet. Ekkortájt talált rá e házra Ádám édesapja, B. Farkas Ferenc, aki a hátuk mögött hagyott erdélyi otthon hangulatát teremtette újra családjának itt, a szentendrei patakparton. A mesébe illő környezet feleségét, F. Győrffy Annát is megihlette, aki e falak közt élt és dolgozott, a Pöttyös Panna sorozat, a Mosó Masa mosodája illusztrációit és közel 3o diafilm képi világát köszönhetjük neki. A ma is közkedvelt magyar mesék, versek korán kelő dolgos nagymamái, folyton rajzolgató unokái, kiságyban alvó és hímzett mellényt viselő állatai egy álomszerű, idilli világba kalauzolják az olvasót. Erdő szélére, tornácos házba, nagycsaládba, szép régi bútorok és megbecsült értékek közé….
Ha e történet képeit most nem látnánk, azt hihetnénk, hogy ilyen csak a mesékben van…
Hozzászólások