A kilencvenes években a hagyományos építés olyannyira megdrágult, hogy a megrendelők rájöttek: a gyorsaság ebben a műfajban is pénzt jelent. A gyorslakóházak esetében azonban nemcsak az időről van szó, hiszen a téglaház is elkészülhet egy szezon alatt. A gyorslakóház-építés más felfogást is takar: az energiatakarékosságét, a rugalmasságét, a mobilitásét. Ha ugyanis nem tetszik a napok alatt felépített ház, akkor a bővítés, átalakítás is gyorsabb és egyszerűbb feladat.
A pionírok fáradozásának a gyümölcse a kilencvenes évektől kezd beérni. Azóta, ha nem is robbanásszerűen, de látványosan növekszik a korszerű, hazai gyártású gyorslakóházak száma. Becslések szerint évente több ezer könnyűszerkezetes épületet gyártanak, állítanak össze, és ez a szám valószínűleg rohamosan nőni fog. Igaz, ebbe a körbe nem csak a favázas betonyp, hanem a fémvázas lakóépületek és a hazai gyártású vagy import gerendaházak is beletartoznak.
A vevők felismerték az előre gyártott készház előnyeit, a gyorsaságot, a kisebb bekerülési költséget és a takarékosságot, állítja Mayer Ferenc vállalkozó, aki itthon és külföldön több mint huszonhárom éve foglalkozik építőpaneles rendszerű gyorslakóházak készítésével.
Eltérő technológiák
A hazai piacon kétféle faszerkezetes gyorslakóház-építési technológia honosodott meg: az előregyártott panelekből összeállított német, illetve a helyszínen kialakított fa vázszerkezetre konstruált amerikai rendszer.
Az építőpaneles technológiánál a ház alkotóelemeit a műhelyben előre elkészítik, majd a helyszíni készre szerelés általában négy?öt napot, a második módszerrel másfél?két hetet vesz igénybe. A két rendszer abban egyezik meg, hogy mindkettő könnyű faszerkezetes, és több rétegből kialakított falszerkezetet takar. Az általában 40?60 centiméter bordatávolságú, favázas panelek belsejét szigetelőanyaggal töltik ki, majd kifelé cementkötésű forgácslap (CK) vagy OSB-lap zárja a panelt. A lakótér felé a szigetelőanyagot párazáró fólia, majd a szárazépítésnél bevált gipszkarton fedi.
Az összeállított paneleket a jobb hőszigetelés és a faváz-keret hőhídjának megszüntetésére legtöbbször poliuretán hablemezekkel (például hungarocellel) vagy táblásított, préselt kőzetgyapottal vonják be. A puha, szigetelt falfelületnek rugalmas héjat ad az alapvakolatba laminált műanyagháló védőréteg, amelyet szintén műanyag bázisú záróvakolat tesz keménnyé és tetszetőssé. Az amerikai módi szerint is általában ezek a rétegek alkotják a falszerkezetet, csak a panel helyett a helyszínen alakítják ki a térhálós favázat.
Nemcsak típusterv
Az épületek tervezése amúgy hagyományos, legalábbis ami a számítógépes méretezést illeti. Különbség legfeljebb az elnevezésben érhető tetten, mert a paneles módszernél műhelyrajzot készítenek.
A legtöbb kivitelezőnek vannak ugyan jóváhagyott típustervei, a gyorslakóház méretének, formájának, kialakításának mégis csupán a fantázia szab határt. Nemcsak földszintes, hanem akár kétemeletes és tetőtérbeépítéses családi házakat is kialakíthatnak. A technológiával egyedileg bármilyen épületálom megvalósítható. Egyre divatosabbak például az ilyen módszerrel készült többlakásos sorházak, lakóparkok is. (Természetesen, akárcsak a többi építési rendszernél, az egyedi gyorslakóházaknál is tervező tervezi és statikus méretezi az épület tartószerkezeteit, falait, a födémeket.)
Tetőválasztás, zaj áthallás
A település rendezési tervének az adott telekre is vonatkozó előírása elvileg megszabhatja a házépítőnek azt, hogy milyen építési módszert válasszon. A legtöbb községben, városban, negyedben az egységes településkép érdekében korlátozzák például a faházak építését. Nos ez a szempont nem lehet akadály a gyorslakóházat választó vevő számára, ha a gerinc- és az ereszmagasságra vonatkozó előírásokat a tervezett épület amúgy teljesíti. A könnyűszerkezet ellenére külső és belső megjelenésében annyira hasonlíthat a téglaházhoz, hogy a különbséget gyakran csak az avatott szem fedezi fel. Így, különösen ha éghetetlen cementkötésű betonyp borítással készül, a tűzvédelmi előírásoknak is maradéktalanul megfelel.
A héjazat megválasztásánál favázas épületek esetén indokoltnak tűnik az óvatosság. Mayer Ferenc vállalkozó tapasztalatai alapján a vázszerkezet jellege ebben a döntésben nem korlátoz, de természetesen az épület tervezésénél a tető várható tömege alapján kell méretezni a teherviselő és tartószerkezeteket. A legtöbben egyébként égetett agyagcserepet vagy könnyebb bitumenes zsindely, pala, illetve fém hullámlemez burkolatot választanak. Általában kerülik a nehéz betoncserepet.
Ám nem csak a kintről behatoló hideg, meleg zavarhatja a bentlakók életét, hanem a zaj is. Aki már lakott régi építésű, többszintes faházban, az tudja, hogy a silány hangszigetelés mennyire elviselhetetlenné teheti az ottlétet a felettünk, alattunk lakó – intim” közelsége miatt. A helyesen megépített, modern, faszerkezetes épületeknél azonban már kiküszöbölik az áthallással járó kellemetlenségeket. A többszinteseknél gyakran a födémet borító könnyű perlitbeton réteggel vágják el a zajok útját. Az egy család számára kialakított tetőtérbeépítéses épületek födémében pedig lágy kőzet-, esetleg üveggyapot-szigeteléssel töltik ki a gerendaközöket.minőségi különbségek
A vonzó árak annak köszönhetők, hogy a gyorslakóházak piacán kiélezett az árverseny, de a szakember szerint ennek ellenére nem árt az óvatosság. Nem mindenhol adják ugyanazt a minőséget csaknem ugyanazért az árért.
Az épületek élettartamában, hőszigetelő-képességében fényévnyi lehet a különbség, aszerint, hogy milyen anyagokat használtak fel az építésnél, és mennyire rutinos vagy alapos a kivitelező. Bár szemre lehet ugyanolyan tetszetős két azonos méretű gyorslakóház, de az egyikben akár kétszerese a hideg napok fűtési számlája, és előfordulhat, hogy az épület fala belülről penészesedik vagy néhány év, hónap múlva a sarkokban repedezni kezd a gipszkarton borítás, míg a másik ház hiba nélkül vészeli át az időjárás viszontagságait, mert más anyagokból készült.
Például, ha a merev, préselt, tömbösített ásványgyapot helyett vattaszerű üveg- vagy ásványgyapot szigeteléssel töltik ki a falazat üregeit, akkor előfordulhat, hogy az ülepedő szigetelőanyag fölött a falban légrés keletkezik, ami erősen rontja a hőszigetelés hatásfokát. A fal penészesedését is okozhatja, ha kifelejtik vagy nem megfelelően helyezik el a párazáró fóliát és a szigetelést.
Ha a hablemezes szigetelés helyett kátránypapír, csirkeháló és közvetlenül erre felvitt vakolat zárja a külső falfelületet, akkor nemcsak a fal hőszigetelő képessége romlik, hanem az épület természetes mozgása következtében repedések keletkezhetnek a külső falfelületen. (A szakember állítja, hogy a jól megépített gyorslakóháznak sokkal kisebb a hővesztesége, mint a hagyományos téglaépületeknek, amint ezt például a német építésügyi hatóság az ott átadott épületeknél hőfényképekkel kötelezően ellenőriz is.)
Ha nem kellően vastag szelemenekből, hanem a költségtakarékosság jegyében kisebb átmérőjű, gyengébb faanyagból készítették az épületet, annak belül is látható jelei lehetnek. Az ilyen gyorslakóház például a szél hatására jobban mozoghat, ami ugyancsak repedéseket okozhat a belső gipszkarton-rétegen, a külső szigetelőrétegen, különösen akkor, ha a kelleténél vékonyabb rétegvastagságú anyagot használtak.
A penészesedésre, repedésekre különösen érzékenyek a gyorslakóházban a csempézett felületek, ahol a rugalmas szerkezet és a merev burkolat találkozik. Szakértelmet igényel a megfelelően rugalmas ragasztóanyagok, burkolatok kiválasztása is.
Hiba származhat abból is, ha a nagyobb haszon miatt választja a kivitelező az olcsóbb, de nem megfelelő anyagokat. Sok, amúgy jó szándékú vállalkozó azonban kellő felkészültség, hozzáértés, tapasztalat nélkül, olykor a pontos technológiát sem ismerve hibázik. Mindezt persze csak utólag tapasztalja a megrendelő, ezért a bizalomépítésben fontos, hogy az építési vállalkozó több éve használatos referenciaépületen mutassa be, mire is képes. Később, az esetleges garanciális igények érvényesítésénél válhat értékké, ha a kivitelező mobil telefonszáma mellett a céges vagy privát címét és vezetékes telefonszámát is megszerzi az építtető.
A legjobb garancia
A legnagyobb kockázatot a kivitelező kiválasztásánál vállalja a megrendelő, és e téren sajnos nincs könnyű helyzetben. A több száz hazai gyorslakóház építésére szakosodott vállalkozás felkészültségét, szakértelmét laikus építtetőnek nehéz felmérnie. Garanciát jelenthet, ha auditált kivitelezőt bíz meg, de becslések szerint a piacon lévő cégeknek csupán 10?15 százaléka rendelkezik az Építésügyi Minősítő Intézet (ÉMI) szakmai jártasságot igazoló engedélyével, a többi szakképesítés nélkül űzi ezt a felelősségteljes ipart. Ez az arány magyarázza, hogy bizony nem ritka a kár, a minőségi kifogás, aminek az érvényesítése sokéves pereskedésbe torkollhat.
Pedig az előírásszerű gyorslakóház, ha gyorsan is készül, egy?két generációt kiszolgálhat. Az élettartam terén kevés a hazai tapasztalat, mégis jó néhány harmincéves – betonyp” épület dacol itthon is az idővel, és az építési módszer tökéletesedésével a későbbiek bizonyára tovább bírják majd. Tehát a technológia betartásával készült épület esetében 50?100 éves élettartammal bizton számolhat a megrendelő.
Mindent egybevetve az idő a házépítésnél is pénz.
Mennyivel olcsóbb?
A tervezésnél az a legfontosabb kérdés, hogy mindez mennyibe fog kerülni. Aki veszi a fáradságot és az internet, vagy a hirdetési újságok oldalait böngészve összegyűjti a gyorslakóházakat kínáló cégek ajánlatait, kellemes meglepetés érheti: nagyságrenddel kisebb az ár, mint például egy ugyanakkora téglaházé lenne. Ráadásul az egyes vállalkozások kínálta gyorslakóházas négyzetméterárakban mértéktartóbb a különbség, mint a hagyományos építésnél. Csábítóan hat, hogy szerkezetkészen, telephelyen akár már nettó 30-50 ezer forintért megvásárolhatjuk álmaink gyorslakóházát, amelyhez azért még hozzá kell számítani az összeállítás négyzetméterenként 5-6 ezer és a helyszínre szállítás 8-12 ezer forintos költségeit. Extra igények nélkül, kulcsrakészen, így sem kerül többe általában nettó 100-120 ezer forintnál egy négyzetméter. Ez azt jelenti tehát, hogy ha már megvan a telek, a megrendeléstől számított egy-két hónapon belül a téglából épített családi házak árának négyötödéért, 20-24 millió forintért költözhet be a vevő egy kényelmes, az igényei szerint kialakított, kétszintes, 200 négyzetméteres házba. A szakemberek szerint a legtöbben egyébként 10-20 millió forintos vételárért 110-200 négyzetméter közötti, tetőtérbeépítéses épületet rendelnek, de egyre terjed az amerikai stílusú, egyszintes, 160-200 négyzetméteres, kétgarázsos háztípus is.
Hozzászólások