Melyiket hová? – Szigetelőanyagok sokfélesége

Lombkoronák felett a Stefánián
Édes otthon
Gyors szendvicsek hétköznapokra

Az energiaárak és az egyre szigorodó energetikai előírásai miatt felgyorsult a régi házak utólagos hőszigetelése, mivel a fűtési energia harminc százaléka a falakon keresztül távozik. Így hát minél öregebb egy épület, annál többet spórolhatunk. Napjainkban már nagyon sokféle anyag és módszer közül választhatunk, nem mindegy azonban, mit és hová építünk be.

szigeteloanyagoksokfelesege 720

Tarol a polisztirol és az ásványgyapot
A hazai piacon olcsósága miatt a legjobban elterjedt a kőolaj alapú keményhab polisztirol hőszigetelés, amelyből létezik expandált EPS, illetve extrudált XPS változat, utóbbit lábazatok szigetelésére használják. Olcsóságukon túl erős érv mellettük, hogy nem érzékenyek a vízre (viszont a hőre igen). Létezik grafitos változata is, amely jobb hőszigetelő tulajdonságú, de drágább is. A poliuretán keményhabok 35-40 százalékkal jobb hőszigetelési paraméterrel rendelkeznek, nem véletlenül passzívházakhoz is ezt használják. Alaktartó, savaknak, lúgoknak, gombásodásnak, rágcsálóknak, penészedésnek, korhadásnak ellenáll, és magas nyomószilárdságú. Passzívházak tető hőszigeteléséhez például poliuretán lapokból is 22-24 cm szükséges, míg a hagyományos polisztirolból 45-55 cm-t kell beépíteni.
Kilencven százalékban természetes alapanyú ásványi nyersanyagokból készül a kőzetgyapot (bazalt kőzet), az üveggyapot (kvarchomok és üvegtörmelék keveréke) és a fagyapot (gyalulással előállított fagyapot) hőszigetelő, amelyek formaldehidmentesek, táblás és tekercses kiszerelésben vannak forgalomban. A szálas hőszigetelők jó páraáteresztő képességűek, emellett kártevőkkel, rágcsálókkal és rothadással szemben ellenállók, jól megmunkálhatók, és nem éghetők.
A Multipor hőszigetelő tisztán ásványi eredetű (mész, homok, cement és víz), alacsony energiaszükségletű. Nem éghető, jó páraáteresztő, alaktartó, gyorsan megmunkálható, kártevőálló.
Napjainkra már valamennyi hőszigetelő anyag – legyen szó akár műanyag, akár természetes alapanyagúról – fújható változatban is rendelkezésre áll. E technológia előnye a gyorsaság, a hulladékmentesség és a tetőtereknél nagyon fontos garantált résmentesség.

Természetes hőszigetelő anyagok
Tőlünk nyugatabbra – az előzőekben említett természetes anyagú hőszigetelőkön túl – divatos számos ősi eredetű, az építőanyag-piacon mégis újszerűen ható hőszigetelő anyag.
A nádpadló verhetetlen a padlásterek utólagos hőszigetelésében. A 6-8 cm vastag táblásított termékeket ütköztetéssel helyezik a padlástér deszkázatára, s ha 8 cm vastagon betapasztjuk agyag-föld-növényrost keverékkel, padlásterünk járhatóvá válik. A nádpalló vastagságát több réteg elterítésével is lehet növelni. Vályogfalú családi házban, melléképületeinkben csökkenthetjük a fűtési költséget, ha nádpallós táblákat rögzítünk a külső falra felszerelt lécvázak közé, és megoldjuk a nádpallók átszellőztetését.
A cellulóz a növényi sejtek egyik legfontosabb alkotóeleme. A len és a kender alapanyagú hőszigetelők szerkezetük speciális kezelésük miatt jó tűzállók, táblás és ömlesztett változatban vannak forgalmomban, utóbbi bejuttatása befúvó géppel történik. Piaci bevezetésük egyre sikeresebb, mert gyártásukhoz nem használnak formaldehideket.
A gyapjú, mint állati eredetű, kiváló hőszigetelő anyag, a belsőépítészetben, a lakóklíma egészségesebbé tételében fontos szerepet játszik. Az elterjedőben lévő boronaházak valószínűleg magukkal hozzák a gyapjú hőszigetelőként való használatát is.
Parafa lemez, parafa vakolat. A lélegző, párát áteresztő parafa lapok, tekercsek felhasználásával javul a lakók hőérzete, a fal tapintásra meleg, ami a parafa hővezetési ellenállásának köszönhető.

szigeteloanyagoksokfelesege 1
Mit hová építsünk be?
A bőség zavarában felvetődik a kérdés: melyik anyagot hová építsük be? A téglaházakra, téglablokkos, betonelemes falú házakra az összes felsorolt hőszigetelő anyag alkalmazható, csak az építtető fantáziáján múlik, mit választ. Természetesen az a szerencsés, ha az építész ad javaslatot – hőtechnikai szakértő bevonásával – a hőszigetelő anyag típusára. Azért persze vannak szempontok, amelyek befolyásolják a választást. Homlokzatok szigetelésére hazánkban általában polisztirol vagy kőzetgyapot lapokat használnak, talajhoz közeli fal, pincefal esetében ajánlottabb szálas hőszigetelő helyett a műanyaghab. Ugyenez a polisztirol azonban forgalmas, zajos lakókörnyezetben rontja a meglévő falszerkezet hangszigetelését, ezért inkább szálas hőszigetelő anyagot válasszunk. A homlokzati falak szigetelésén túl egyszintes családi házaknál a mennyezet hőszigetelését is vastagítsuk meg, mert számottevő hő itt szökik meg. Hogy itt mivel szigeteljünk, függ attól, hogy járható vagy nem járható padlásteret szeretnénk-e kialakítani.
Ha vályogfalú családi házunk, melléképületünk van, vagy földházban lakunk, tilos műanyag habbal szigetelni, csak a természetes alapanyagú hőszigetelők jöhetnek számításba. A legjobb a lécvázak közé rögzített nádpallós tábla, és az optimális hatás érdekében meg kell oldani az átszellőztetését is alul-felül rovarháló felszerelésével.
Tetőtereknél a tűzvédelmi szempontok miatt mindenképpen természetes eredetű hőszigetelő anyagot válasszunk, annak is a fújható változatát.

szigeteloanyagoksokfelesege 2
Tippek, tanácsok

  • Az épület határoló szerkezeteinek (fal, födém, tetőtéri fal, válaszfal) minél több hőszigetelő anyaggal történő ellátása nem eredményez kedvező hőérzetet. Fontos, hogy a szerkezet súlya is elég nagy legyen ahhoz, hogy télen tárolni tudja a hőt, nyáron pedig kellemes hűvös legyen a házban. Felújításnál vagy bővítésnél, ha új kültéri határoló falat kell építenünk, a vékonyabb téglafal és több hőszigetelő- vastagság helyett előnyösebb a nagyobb téglafalvastagság és az arányosan kisebb hőszigetelés.
  • A „hőtechnikai optimum” kiszámítása nem ördöngösség, egy határponton úl ugyanis már nem térül meg a szigetelés növelése.
  • Erkélyeknél, fal és tető találkozásánál, ablakcsatlakozásoknál meg kell találni a hőhidakat, és gondos szigeteléssel meg kell szüntetni őket. Különösen a vasbeton erkélylemezes, 1960-as évekbeli házaknál szökik akadálytalanul a hő.
  • A falak, tetők utólagos szigetelése könnyen megoldható, de meglévő régi házunk alá nem tudunk hőszigetelést tenni. Belülről, a padlóra fektetett réteggel a belmagasság csökkenne számottevően, nem is szólva az ajtónyitás gondjáról. Meglevő épületeknél, ha lehetőségünk van a padló talajszintig történő visszabontására, alakítsunk ki helyet a hőszigetelésnek. Egy 10 cm-es grafitos, zártcellás hablemez már megfelelő védelmet nyújt az alulról történő hőveszteség ellen. A padlónk felületi hőmérsékletét javíthatjuk egy másik módszerrel is: a homlokzat szigetelésekor a lábazat víztűrő hőszigetelését nem vágjuk el a padló szintjénél, hanem túlvezetjük a földbe, a tervezett járószint alá legalább 20 cm-el. Ugyan a padlón át távozó energia mennyisége nem csökken, de a padló-fal csatlakozásnál kialakuló hőhidat megszüntetjük, ami állagvédelmi szempontból is előnyös.

 

 
Ezt követő cikkünk:
Ezt megelőző cikkünk:

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop