Az aspiráció sikeréhez mindkét esetben hozzájárult az is, hogy az ingatlanok közvetlen gazdái – Bicskén a Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon, Fehérvárcsurgón pedig a Károlyi József Alapítvány vezetői (mindenekelőtt az alapító) – már évek óta kapcsolatban álltak kerttervező szakemberekkel, és határozott elképzeléseket alakítottak ki a parkok sorsát illetően. A tervezésre és a kivitelezésre fordítható anyagi forrásokkal azonban nem rendelkeztek.
Károlyiak botanikai hagyatéka
A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély Heinrich Koch által a 19. század első felében megálmodott, majd Hein János tervei szerint 1910 körül átépített történeti kertje nagyrészt megőrizte területi integritását, strukturális sajátosságait, értékes növényállományának jelentős részét. A kivitelezést előkészítő projektet az MNV megbízásából végző tervezőknek 2012. december 31-ig összetett feladatot kell megoldaniuk az országos jelentőségű és természetvédelmi területként nyilvántartott, 21 hektáros területtel kapcsolatban.
A tervezés, amelyben koncepció-alkotóként Fatsar Kristóf, a Corvinus egyetem tanszékvezetője is folyamatosan részt vesz, kerttörténészi szemléleten alapul. Az elgondolások tudományos fundamentuma ugyanis csak részletes kerttörténeti dokumentáció és hitelesítő régészeti kutatás lehet..
A pályázatban is megfogalmazott eredeti állapot visszaállítása tehát a jövő év végéig lehetségessé válik
Tündérkert a bicskei gyermekotthon lakóinak
A levéltárak anyagai közt fellelhető katonai felmérések, a Bicske területeit megjelenítő térképek, az írásos történeti dokumentumok, levelek, a régészeti, illetve geofizikai kutatások eredményei alapján tudományos kerttörténeti dokumentáció összegzi a Batthyányi-kastély parkjának históriáját.
Az MNV elsődleges szándéka a bicskei Batthyány-kastély 10.1 hektáros kertjének hiteles, történeti állapotának visszaállítása. A kert műemlékhelyreállítási tervének helyszíni adatokkal való alátámasztása érdekében geofizikai mérésekre került sor. Szabadics Anita (Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ) készítette a felmérés alaptérképét, amely tartalmazza az 1990-es évek közepén felvett és folyamatosan pontosított helyszínrajzot, valamint – arra ráillesztve – a 19. század végéről származó kataszteri térkép úthálózatát. A mérés célja az volt, hogy a 19. század végi térkép adatait igazolja vagy cáfolja, mert a tervezési koncepció – a meglévő adottságok figyelembevételével – a helyreállítás során e korszak kerti elemeinek helyreállításával vagy valamilyen szintű bemutatásával is számol.
A felújítás hozadéka
A bicskei park esetében az MNV Zrt. számára különösen fontos szempont az is, hogy az épületben működő Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon lakói valódi „tündérkertben” nevelkedhessenek.
A közeljövőben újjászületésre váró két történeti parkunk a kertművészet kiemelkedő alkotásai, a nemzeti vagyon fontos részei. Méltón reprezentálják hazánk európaiságát, történelmét, kulturális és természeti értékeit.
Hozzászólások