Mecset épül Budapesten?

Margit fényképtartója
Másfél évtizede segít a Várépítő
Tartós és színes kerítések a Betafence-tól

Koós Miklós, a legismertebb magyar építészblogger tervezi az épületet. A török idők óta nem épült mecset Magyarországon. Az iszlám vallás hívei sok-sok évtizede vannak jelen a magyar társadalomban, és bár gyakorolják a vallásukat, mivel nincsenek templomaik, nyilvános közösségi rendezvényeik, igen keveset tudunk róluk, másrészt oly mértékben integrálódtak a többségi társadalomba, hogy szinte észre sem vesszük őket, mint vallási közösséget.

 

 

A nálunk élő muszlimok száma 30-40 ezerre tehető, de ez csak becslés. Jelentős számban végleg letelepedtek nálunk, sokan vegyes házasságot kötöttek és magyar állampolgárok lettek. A legnagyobb számban Budapesten élnek, azon belül is leginkább a XI. kerületben, amit nyilvánvalóan az is magyaráz, hogy sokan közülük egyetemisták.

 

Több iszlám közösség is alakult Magyarországon, közülük a legnagyobb az Iszlám Egyház, amelynek az alapítványa többek között azt a célt tűzte ki, hogy sok száz év után Magyarországon ismét épüljön az iszlám közösségnek temploma, mecsetje. Amikor azt írtam fent, hogy szinte észrevétlenül gyakorolják a vallásukat, az annak is köszönhető, hogy templom hijján családi házakban, belvárosi lakásokban rendeznek be imatermeket és azokat használják mecsetként. E lakásokat úgy igyekeztek kiválasztani, hogy közel legyenek a nagyobb lélekszámú muszlim közösségekhez. Budapesten 8 ilyen, vidéken, egy-egy nagyvárosban további 1-1 mecset található.

A budapesti 8 mecsetre nem az óriási létszám, hanem amiatt volt szükség, mert az iszlám napi 5 imát ír elő a híveinek és aki szeretne megfelelni a vallásának, az lehetőleg nem szeretne emiatt 5 alkalommal is végigutazni a városon. Nálunk szétszórva élnek, nincsenek egy területen élő (nagyobb) kolóniák, arab városrészek, ez ismeretlen mifelénk és nagyrészt az elején emlegetett nagyfokú integrációnak köszönhető.

A Jótékonysági Béke Alapítvány hosszú évekig keresett telket mecset céljára, míg végül a XI. kerületi önkormányzat ajánlott megvételre erre a célra egy budaörsi úti telket, amit az alapítvány meg is vásárolt. Az adásvétel során egyértelműsítették, hogy mit kívánnak oda építeni: mecsetet és kulturális központot. A területre készült egy szabályozási terv, mely lehetővé tette ezt a funkciót az egyébként lakóövezetnek minősülő tömbben.

A telek elhelyezkedéséről azt kell elsődlegesen tudni, hogy évtizedeken keresztül állt beépítetlenül (pontosabban 2 db rozzant házikó található rajta) elsősorban azért, mert nem találtak olyan befektetőt, aki hajlandó lett volna ide költözni. A Budaörsi út az ország talán legforgalmasabb útja, 2×2 sávban, 24 órán keresztül dübörögnek az autók, óriási a zaj és a porszennyezés. Ha mindez nem volna elég, a telek mögött, a Bajmóci utca mellett halad a Déli pályaudvarhoz futó dupla sínpár, tovább növelve a forgalommal járó zajt.

Nem véletlen, hogy amikor a központi tervzsűri elnöke elmondta, hogy amikor arra járt, meg kellett állapítania, hogy ilyen körülmények között szerinte nem lehet egy lakásban élni, nem lehet ablakot nyitni az utcára és hogy ezen az állapoton mielőbb változtatni kellene.

Mindezt azért fontos említeni, mert a tervezett mecset és kulturális központ ellen a környék lakói összefogtak és egyik legfontosabb érvük az, hogy az építkezés után megnövekszik a forgalom és a zaj. Nos azt gondolom, hogy ha egy tervezett létesítmény esetén nem azért kell akusztikai munkarészt készíteni, hogy miképpen védjük meg a környezetet az épületben keletkező zajforrásoktól, hanem ellenkezőleg, miképpen védhetjük meg a majdani épületben dolgozókat a környezet által keltett zajoktól, akkor talán érthetővé válik, hogy nem feltétlenül (csak) az új épület ellen lehet tiltakozni.

A tervezett mecset ellen már évekkel ezelőtt elindult a tiltakozás, anélkül hogy alapvető dolgokkal tisztában lettek volna a tiltakozók vagy hogy láttak volna bármilyen tervet is. A támadások – ahogy az ilyenkor szokásos – nem csak a tervezett építkezésre, hanem az alapítványra és annak vezetőjére is kiterjedtek. A legtöbben igyekeztek e tiltakozásukat szimpla forgalomnövekedési és zajkérdéssé leegyszerűsíteni vagy éppen e mögé bújtak és nem vállalták fel nyíltan azt, amit viszont némely sajtóorgánum igencsak faji, etnikai és vallási kérdésként kezelt. Nyilvánvalóan a kezükre játszottak a közelmúlt európai iszlámmal kapcsolatos történései is.

A jelenlévő görcsöket nyilvánvalóan csak egy hosszú párbeszéd képes oldani és persze nem árt megismerni legalább alapfokon azt, ami ellen tiltakozni szeretnénk. Ha így lenne, akkor senkinek sem kellene félnie pl. a minarettől, hiszen mivel a közvetlen közelben nem laknak muszlimok, így nem lesz müezzin sem, se hangszóró, hogy imára szólítsa a híveket, mert a hívek elszórva élnek a városban és nem úgy, ahogy egy arab városban. A minaret itt mindössze egy jelképként jelenik meg, erősen összezsugorított formában (a területre szóló szabályozás ezt is korlátozta).

http://koos.hu

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop