A festői szépségű Dunakanyar mentén elnyúló lovasbirtok ékessége ez a családi ház. Tünde, a ház asszonya nagy szeretettel fogadott bennünket rusztikus otthonukban, és rajongással mesélt az építkezésről. Különös módját választotta a tervezgetésnek: makettet készített álmaik házáról.
Érdemes elidőzni a ház kertre néző oldalának látványán; különleges építészeti részletességben bővelkedik. A mediterrán terasz, a buja növényzettel pompázó kert és a békés lovak karámja nyugalmat áraszt.
Kismaros és Nagymaros határán húzódik ez a meseház, amely romantikus bájával magával ragadó. A házigazdák mindig is a Dunakanyarban éltek, így tíz évvel ezelőtt, amikor új otthont kerestek, egyértelmű volt számukra, hogy a közelben építkeznek majd. Tünde, a háziasszony kávéval kínál bennünket, és nagy lelkesedéssel mesél a kezdetekről, miközben szabadkozik, hogy épp lekvárfőzéshez készülődött. – Egy séta alkalmával beszaladt a kutyusunk ebbe – az akkor még szúrós kökényessel teli – kertbe, ez volt a jel. Megvettük a birtokot, majd megvártuk, míg körülöttünk mindenki eladja a nyeles telkeket, így vált a zöld környezet a család, no meg a lovaink otthonává. Sokat tervezgettük, miként építkezzünk, milyenre formáljuk a házat, hogy mindan?- nyiunknak megfeleljen, míg végül apró részletességgel makettet építettem, és megterveztem az otthonunkat – mesél Tünde.
A végeredmény magáért beszél, minden a helyére került a vidéki bájjal színezett otthonban, ahol a népes család és a barátok is jól érzik magukat. Az alsó szintet a házigazdák lakják, a fenti lakosztályt – egy apartmanlakást – rendszerint a hazalátogató gyermekek veszik birtokba. A ház ura kertépítő üzletemberként egész nap úton van, így amikor lenyugszik a nap, nem mindegy, hová tér haza, mert számára is fontos a szépség és a kényelem.
A kertben nyíló színes virágok virulásáról Tünde gondoskodik, az asztalokra is mindig jut belőlük. A lovakat János, a ház ura hozta egykor a közös életükbe, ma már együtt lovagol a család a kevéske, ám annál tartalmasabb szabadidejükben. A csodás tájolású, visegrádi várra néző pazar kert vidám családi bulik színtere, mindhárom testvér itt üli az ünnepek nagy részét. Muzikális família lévén mindig adódik alkalom egy kis össznépi táncos-dalos mulatságra.
A gyerekek kirepültek, mostanra az unokák nevetésétől hangos a ház, szinte nincs olyan nap, hogy ne Tünde menne értük az óvodába. Nem csoda, hogy egyiküknek sem akaródzik hazamenni a nap végén. – Mostanában elgondolkodtunk azon, hogy túlnőtt bennünket a ház, mi sem leszünk fiatalabbak, és még ha nagyon fáj is a szívünk érte, lassan ideje megválnunk tőle. És akkor jöhet az újabb makettépítés – mosolyog a háziasszony.
„Méregzöld bokrok, gyümölcseiket ontó fák, málnaillatú rózsák, beleszédül az ember ennyi gyönyörűségbe”
A tágas nappaliban jólesik megpihenni a neobarokk fotelek ölelésében. A százéves vörösfenyő gerendák, amelyek az egykori csepeli gyáralapító, Weiss Manfréd egyik lányának házából érkeztek, monumentális látványt nyújtanak a szelíden előkelő térben. Az egyedi tervezésű boltíves ablakok előtti szófán elnyúlva a nappaliban, míg hátat fordítva a csodálatos kertben gyönyörködhetünk. A csillár és a lámpák javarészt antikvitásokból kerültek a helyükre.
Tanácsok Tündétől
Régi bútorok darabkái új szerepben
Amikor a konyhaszekrényt csináltattuk, összhangra törekedtem: leszedegettem régi szekrényekről a faragásokat, és ráapplikáltattam az asztalossal az ajtókra, fiókelőlapokra, hogy harmonizáljon az ónémet tálalószekrénnyel.
Összhangban az erő
A terasz kifeszített textilárnyékolóinak, a fürdőkád és az étkező függönyeinek virágmotívumait egy ügyes kezű lány festette. A ház több pontján feltűnő kovácsoltvas kiegészítők mindegyikét egy díszkováccsal készíttettük el. Mindketten Verőce mesterei.
A ráfordított idő meghálálja magát
A kályhák kialakítása nagy szakértelmet igényel, nálunk akadt gond bőven a nyitott terű kandallóval, ám mindenre van megoldás. Ne sajnáljuk az időt, járjunk utána mindennek, így sok későbbi bosszúságától kíméljük meg magunkat!
A nappaliból egy gigantikus boltív alatt jutunk át az étkezőbe, ahol tömör diófa sarokpántos asztal és ónémet tálaló marasztalja a vendéget. Az étkező közvetlen kapcsolatban áll a konyhával, kellemes tagoltságával elegendő intimitást nyújt a főzéshez.
A fürdőhelyiség valóban felér egy szoba kényelmével. A rézlábas kád, a mosdópulttá avanzsált tálalószekrény, a kovácsoltvas-díszes zuhanyfülke éppúgy izgalmas részei a térnek, mint a parasztgerenda és a díszes csempék.
A baldachinos ágy is a helyi kovácsmester keze munkája. A hálószoba meghittségét a meleg, narancsos-barnás színezet alapozza meg, amelyet az ablakfülkén át érkező napsugarak tovább árnyalnak.
Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz!
Hozzászólások