Egyes felmérések szerint minden második magyar fogyasztó fontosnak tartja, hogy az általa vásárolt termék magyar legyen. Ha módunkban áll, szívesen vásárolunk tehát magyar tejtermékeket, húst stb. De vajon minden esetben meg tudjuk-e állapítani a csomagoláson feltüntetett információkból, hogy a választott termék honnan származik A fogyasztók az esetek nagy többségében a márkanévből vagy a megnevezésből következtetnek arra, hogy a kiválasztott termék magyar-e. Napjainkban azonban nem mindig lehet ilyen egyszerűen, a márkanév alapján meghatározni a termék konkrét származási helyét.
Mitől magyar a termék?
A termékek eredetével kapcsolatban több kérdés is felmerülhet azokban a tudatos fogyasztókban, akik előnyben részesítik a magyar termékeket, és szívesebben vásárolnak hazai árut. Hazainak tartják-e a fogyasztók például azokat a termékeket, amelyek márkaneve ugyan magyar, de külföldi gyárban készítették Esetleg akkor is magyarnak tartják a terméket, ha azt külföldi alapanyagokból, de Magyarországon gyártották Minden esetben megtudja a fogyasztó a csomagolás alapos áttanulmányozása után, hogy az adott termék melyik országban készült
A téma kapcsán annak próbáltunk utánajárni, hogy az egyes régi, közkedvelt magyar élelmiszerek közül az elmúlt évtizedekben hazánkban végbement privatizációk után melyek gyártása maradt továbbra is az ország határain belül, és ez minden esetben kiderül-e a fogyasztó számára a csomagolásról. Több termékcsoport számos termékének csomagolásán feltüntetett információkat megvizsgálva az alábbiakat tapasztaltuk.
A Tibi itthon készül. A Boci nem. És a Balaton?
Az édesipari termékek között található a legtöbb, évtizedek óta a piacon lévő, közkedvelt magyar márkanév, azonban ezek igen kis hányadát állítják elő Magyarországon. Csokoládék közül a Bonbonetti Kft. által forgalmazott termékeket készítik hazai gyárban, amelyek közül a legismertebbek a Tibi márkacsalád, a Cherry Queen termékek, valamint a francia drazsé és a Duna kavics. Nosztalgia termékekként jelentek meg újra a piacon az Egerben készített Stühmer csokoládék.
A sokak által még mindig magyarnak vélt Boci és Szerencsi Szerecsen csokoládékat azonban már Csehországban, a Piros Mogyorós termékeket pedig Szlovákiában állítják elő. Ezeket az információkat a körültekintőbben vásárló fogyasztók a termékek csomagolásán megtalálhatják, kivéve a Boci Bársony csokoládék esetében, mivel ezeken csak a forgalmazó adatait tüntetik fel. Szintén nem állapítható meg a Kraft Foods Kft. által forgalmazott csokoládé szeletek – Sport szelet, Lottó, Kapucíner stb. – származási helye a termékek csomagolásáról. A Balaton szelet esetében a forgalmazó mellett származási helyként az EU van megjelölve, ami ugyan jogszerű, de a vásárlónak kevés információt jelent.
A Győri márkatermékek nagy részének gyártása továbbra is hazánkban, Székesfehérváron folyik, azonban a Jó reggelt kekszek, a Dörmi kismackók, a Zabfalatok és a Pilóta Piskóták külföldön (Csehország, Lengyelország) készülnek.
Bébiételek és konzervek
A Kecskeméti bébiételek – bár a nevükből logikusnak tűnne – ma már nem Kecskeméten, de továbbra is hazánkban, a külföldi márkanevű Hipp termékekkel együtt a Hipp Kft. hanságligeti gyárában készülnek. A Kecskeméti Konzervgyárban is állítanak elő még bébiételeket, amelyek Univer név alatt kerülnek az üzletek polcaira. Tehát a piacon fellelhető közismertebb bébiételek mind hazai gyártásúak.
A Globus készétel konzervek vásárlásakor is érdemes elolvasni a címkén feltüntetett származási helyre vonatkozó információkat, hiszen többségük már nem hazánkban készül, hanem a közeli Csehországban állítják elő őket.
A Traubisoda és a Dreher is itthon készül
Az üdítők piacán hagyományos magyar termékeknek tekinthető Sió, Márka, Traubisoda gyártása továbbra is itthon történik. Ezen termékek esetében elmondható, hogy a jól ismert magyar márkanév valóban hazai előállítású termékeket takar.
A sörök tekintetében pedig a nem feltétlenül magyaros hangzású márkanevek mögött is vannak magyar termékek, amelyekkel az átlagfogyasztó nem minden esetben van tisztában. Egyes felmérések szerint a vásárlók többsége úgy gondolja, hogy a Dreher nem magyar előállítású sör, holott hazai sörgyárban készítik.
A címke sem ad egyértelmű felvilágosítást
Az élelmiszerek címkézésére vonatkozó jogi szabályozás a termékek eredetét tekintve nem feltétlenül kedvez a tudatos fogyasztóknak. A jogszabályok mindössze azt követelik meg, hogy az élelmiszerek csomagolásán fel kell tüntetni az előállító vagy a forgalmazó nevét vagy cégnevét és címét. Az eredet vagy származási hely feltüntetése csak abban az esetben szükséges, amennyiben ennek hiánya a fogyasztót megtévesztheti az adott élelmiszer tényleges származása vagy valódi eredete felől. A fentiekből következően sajnos még azokban az esetekben sem mindig derül ki, hogy mely országból származik a termék, ha a gyártó a vonatkozó jogszabályoknak eleget tesz.
Mivel egyre nagyobb a hazai előállítású termékek iránti kereslet, ezért mindenképpen indokolt lenne részletesen szabályozni a magyar termék kérdését, a nemzeti jelképek használatát az élelmiszerek csomagolásán.
Hozzászólások