Több mint tízezer budapesti élete változik meg jelentősen a Magdolna negyedben. A józsefvárosi, halmozottan problémás környéken három éve olyan szociális városrehabilitációs munka zajlik, amelynek csupán egy szelete az épített környezet megújítása. A 2,16 milliárd forintos költségvetésű programhoz a kerület, a főváros, a kormány és az EU is hozzájárul.
Egyedülálló városmegújítási program helyszíne a VIII. kerületi Magdolna negyed. A Nagyfuvaros utca – Népszínház utca – Teleki tér – Fiumei út – Baross utca-Koszorú utca – Mátyás tér által határolt városrészben él a kerületiek mintegy tizenöt százaléka, zömmel önkormányzati bérlakásokban. A többségükben a háború előtt épült, földszintes vagy egyemeletes, belső udvaros lakóházak, műhelyek, telepek tarkította negyed egyediségét az adja, hogy a város közepén egységesen maradt meg a valamikori beépítés. Mivel azonban egyáltalán nem költöttek sem a közterek, sem a házak rendbetételére, a környék teljesen lepusztult, és egyre kirekesztettebb lakosságot eredményezett. Az épített környezet színvonala mindig összefügg a városrészben zajló élettel. A Magdolna negyedből az évtizedek során kikoptak a szolgáltatók, a kis műhelyek iparosai. Néhány bolt és kocsma, valamint a Teleki téri piac jelenti a helyi kereskedelmet. Pedig valamikor mozi és kabaré is volt a területen.
A leszakadó városrészben élők között sok a roma család, nagy a munkanélküliség, a lakosság iskolázottsága alacsony, kedvezőtlen a demográfiai környezet, gyenge a közbiztonság.
Az EU Regionális Operatív Programját mintha a Magdolna negyedre találták volna ki. Az irányelv, hogy az unió nem támogat pusztán fizikai megújítást, hiszen az a cél, hogy a megújítandó városrészek negatív folyamatait megállítsák a fejlesztések segítségével. Ez pedig a helyi társadalmi élet átalakítása nélkül nem lehetséges. A Magdolna negyed szociális városrehabilitációs program célja a lakosságot megtartani, s ami ennél is fontosabb: bevonni a programba.
Megalkotói komplex módon képzelik a városrész megújítását. Eredményeik már most igazolják, hogy a sokszínű helyi társadalommal partnerségben a kisvárosi arculatot, hangulatot meg lehet őrizni. A szociális és gazdasági problémákból adódó hátrányokat teljesen megszüntetni nem lehet, de jelentősen oldani igen.
A három éve indított program kezdetén a párbeszéd megteremtése volt a legnehezebb feladat. Amikor azonban a lakók elhitték, hogy közreműködésük érdemben befolyásolhatja a saját életüket, bekapcsolódtak a folyamatba. Velük közös tervezésben újult meg a Mátyás tér, megnyitott a Kesztyűgyár közösségi ház, gyermekeket, felnőtteket egyaránt befogadva. Átalakult az Erdélyi utcai iskola, bűnmegelőzési program indult, akárcsak a szomszédsági program és a civilháló kezdeményezés. Négy bérházban a lakókkal közösen építették át és tették zölddé a belső udvarokat. A jövőben is bevonják a tenni akarókat a takarítási, felújítási feladatokba.
A résztvevők akár az elmaradt lakbérüket is csökkenthetik munkájukkal.
A Magdolna negyed program második ütemében folytatódnak az épületmegújítási munkák, tizenhat önkormányzati és hét társasházi tulajdonú épületben.
A Mátyás téri közterület-rehabilitáció folytatásában átszervezik a forgalmat, megújítják az Erdélyi utcát, a Tavaszmező utcát és más, kapcsolódó közterületeket. Szabadidőudvart alakítanak ki a Dankó utca két foghíjtelkének összevonásával. Előkészítés alatt áll a Teleki tér teljes rehabilitációja is. Folytatódnak az oktatási intézményi fejlesztések; sor kerül a Lakatos Menyhért Általános Iskola és Gimnázium nyílászáróinak cseréjére. Akadálymentesítési munkákat is elvégeznek, és kialakítanak egy pinceklubot.
Hozzászólások