A lépcső, illetve a lépcsőszerkezet nem más, mint két szintet összekötő, közlekedésre alkalmas építészeti elem. Számos kialakítási formájával nap mint nap találkozhatunk kül- és beltéren egyaránt, de érdemes áttekinteni azokat a szakmai tényezőket és kifejezéseket, amelyek döntően meghatározzák egy lépcső paramétereit. A lépcsőknek számos kialakítási formája létezik, amit a térben való elhelyezés (kültér vagy beltér), a funkciója, valamint a rendelkezésre álló hely határoz meg.
A továbbiakban elsősorban a beltéri, két vagy több lakószintet összekötő lépcsőszerkezetekkel foglalkozunk.
A fellépés magassága, a belépés mélysége
A lépcsőfokok mérete általánosan a 2M+SZ=63 cm képlet segítségével határozható meg, ahol M a fellépés magasságát, SZ a belépés mélységét jelöli. Ez a képlet egy kiindulási pont, az ezzel meghatározott adatokon bizonyos határig lehet változtatni. Az épület, illetve a lépcső funkciója szerint általában a 15-17 centiméteres magasság kényelmes a közlekedéshez, de lakások belsejében előfordulhat, hogy a hely szűke miatt ez akár a 18 centimétert is eléri. A belépés mélysége 26-32 centiméter között változhat. A kevés rendelkezésre álló hely a lépcső formai kialakítását is befolyásolhatja, ezért az egyenes vonalú lépcsők mellett húzott karú, illetve íves lépcsőket is használnak, mint pl. a csigalépcső vagy körlépcső.
Lépcsőkarok, átjárási magasság, szerkezet
A tervezésnél nem szabad elfeledkezni a lépcsőkarok szélességéről sem, hiszen ez ugyanúgy része a kényelmes közlekedésnek. Ennek minimálisan 80 centiméternek kell lennie, de érdemesebb ezt akár 90 centiméternek választani a lakásokban. Fontos tényező az átjárási magasság is, hiszen biztosítani kell, hogy a lépcsőn közlekedő emberek egyenes testtartással, biztonságosan tudjanak két szint között mozogni, ezért ennek általában minimum 2,2 méternek kell lennie.
Az eddig említett paraméterek mellett a leglényegesebb kérdés a szerkezeti felépítés. A lépcső kialakításához használt alapanyagok döntően meghatározzák a kivitelezés és a rögzítés módját. Természetesen itt a funkció mellett már a stílus és a dizájn is fontos szempont, de a biztonságos rögzítést, valamint a teherbírást – mint legfontosabb tényezőket – mindenekelőtt kell figyelembe venni.
Anyag, kialakítás
A lépcsők anyaguk szerint lehetnek tégla, kő, műkő, vasbeton, beton, acél, illetve fa felhasználásúak, és ettől függően lehetnek konzolosak, két oldalon befogottak, alulról megtámasztottak, gyámolítottak, függesztettek. Mindegyik megoldásnál a teherbírás mellett az önsúllyal is számolni kell.
Korlát
Mivel a korlát szorosan a lépcsőszerkezet része, így formai kialakításának és anyaghasználatának a lépcsővel szinkronban kell lennie. A korlát elősegíti a biztonságos közlekedést a lépcsőn, méretét általában csípőmagasságig határozzák meg, ami kb. 100 centiméter.
Csúszásgátlás, világítás
Nem árt még néhány apró biztonságot nyújtó tényezővel is foglalkozni, mint pl. csúszásgátló élek kialakítása a lépcsőfok fedlapján, illetve a lépcsővilágítás, amelyre éjjeli közlekedésnél lehet szükségünk. Az orsófalba vagy oldalfalba megfelelő távolságra elhelyezett süllyesztett szpotlámpák nemcsak hasznosak, hanem egyben dekoratív elemei is lehetnek lépcsőnknek. Természetesen nincs szükség minden lépcsőfok megvilágítására, a sugárzási nyalábtól függően a világítótestek egymástól akár 40-60 centiméter távolságban is lehetnek. Persze, amennyiben a lépcső beltéri elhelyezkedése is engedi, gondoskodjunk felülről történő, általános megvilágításról is.
Természetesen bármelyik megoldással is szimpatizálunk, mindig bízzuk szakemberre a lépcső tervezését, hiszen az alapvető ergonómiai szempontok mellett az OÉSZ (Országos Építésügyi Szabályzat) által előírtakat is be kell tartani.
{gallery}images/stories/verysimple/lepcso{/gallery}
A fellépés magassága, a belépés mélysége
A lépcsőfokok mérete általánosan a 2M+SZ=63 cm képlet segítségével határozható meg, ahol M a fellépés magasságát, SZ a belépés mélységét jelöli. Ez a képlet egy kiindulási pont, az ezzel meghatározott adatokon bizonyos határig lehet változtatni. Az épület, illetve a lépcső funkciója szerint általában a 15-17 centiméteres magasság kényelmes a közlekedéshez, de lakások belsejében előfordulhat, hogy a hely szűke miatt ez akár a 18 centimétert is eléri. A belépés mélysége 26-32 centiméter között változhat. A kevés rendelkezésre álló hely a lépcső formai kialakítását is befolyásolhatja, ezért az egyenes vonalú lépcsők mellett húzott karú, illetve íves lépcsőket is használnak, mint pl. a csigalépcső vagy körlépcső.
Lépcsőkarok, átjárási magasság, szerkezet
A tervezésnél nem szabad elfeledkezni a lépcsőkarok szélességéről sem, hiszen ez ugyanúgy része a kényelmes közlekedésnek. Ennek minimálisan 80 centiméternek kell lennie, de érdemesebb ezt akár 90 centiméternek választani a lakásokban. Fontos tényező az átjárási magasság is, hiszen biztosítani kell, hogy a lépcsőn közlekedő emberek egyenes testtartással, biztonságosan tudjanak két szint között mozogni, ezért ennek általában minimum 2,2 méternek kell lennie.
Az eddig említett paraméterek mellett a leglényegesebb kérdés a szerkezeti felépítés. A lépcső kialakításához használt alapanyagok döntően meghatározzák a kivitelezés és a rögzítés módját. Természetesen itt a funkció mellett már a stílus és a dizájn is fontos szempont, de a biztonságos rögzítést, valamint a teherbírást – mint legfontosabb tényezőket – mindenekelőtt kell figyelembe venni.
Anyag, kialakítás
A lépcsők anyaguk szerint lehetnek tégla, kő, műkő, vasbeton, beton, acél, illetve fa felhasználásúak, és ettől függően lehetnek konzolosak, két oldalon befogottak, alulról megtámasztottak, gyámolítottak, függesztettek. Mindegyik megoldásnál a teherbírás mellett az önsúllyal is számolni kell.
Korlát
Mivel a korlát szorosan a lépcsőszerkezet része, így formai kialakításának és anyaghasználatának a lépcsővel szinkronban kell lennie. A korlát elősegíti a biztonságos közlekedést a lépcsőn, méretét általában csípőmagasságig határozzák meg, ami kb. 100 centiméter.
Csúszásgátlás, világítás
Nem árt még néhány apró biztonságot nyújtó tényezővel is foglalkozni, mint pl. csúszásgátló élek kialakítása a lépcsőfok fedlapján, illetve a lépcsővilágítás, amelyre éjjeli közlekedésnél lehet szükségünk. Az orsófalba vagy oldalfalba megfelelő távolságra elhelyezett süllyesztett szpotlámpák nemcsak hasznosak, hanem egyben dekoratív elemei is lehetnek lépcsőnknek. Természetesen nincs szükség minden lépcsőfok megvilágítására, a sugárzási nyalábtól függően a világítótestek egymástól akár 40-60 centiméter távolságban is lehetnek. Persze, amennyiben a lépcső beltéri elhelyezkedése is engedi, gondoskodjunk felülről történő, általános megvilágításról is.
Természetesen bármelyik megoldással is szimpatizálunk, mindig bízzuk szakemberre a lépcső tervezését, hiszen az alapvető ergonómiai szempontok mellett az OÉSZ (Országos Építésügyi Szabályzat) által előírtakat is be kell tartani.
Fogalomtár
Lépcsőkar: megszakítás nélküli lépcsőfokok összessége.
Pihenő: a lépcsőfokokat összekötő vízszintes járófelületek, amelyek lehetnek közbülső, illetve emeleti pihenők.
Orsótér, orsófal: a két lépcsőkar közötti tér orsótér, amennyiben ez tömör falszerkezetből áll, orsófal.
Korlát: a korlát a lépcsőkarhoz függőlegesen csatlakozó, általában az orsótér felől elhelyezett elem.
Járóvonal: nem fizikai, hanem elméleti vonal, de – mivel e mentén határozzuk meg a lépcsőfokok belépési mélységét és a pihenők szélességét – szerepe nélkülözhetetlen.
Hozzászólások