A Buildecon írása a lakáskérdések vitáihoz és a koncepció kialakításához szeretne néhány gondolattal hozzájárulni. Megközelítésük nemzetközi tapasztalataikra, valamint a jövő lakáshasználatára épül, mérlegelve a hazai adottságokat. A cél állagában megbízható, költségeiben es minőségében gazdaságosan fenntartható lakásállomány kialakítása.
A világ 29 nagyvállalata – Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) – Vision 2050 címen 2010-ben jelentést tett közzé (www.wbcsd.org). Ennek lényege, hogy ha 2050-ig nem sikerül radikálisan megváltoztatni a gazdaság szerkezetét, a fogyasztási szokásokat és a technológiai eljárásokat, akkor a föld nem lesz képes eltartani a 2050-re várhatóan 9 milliárdnyi embert. A Vision 2050 szerint a jövő alakulása azon múlik, hogy az üzleti szféra, a kormányok és az állampolgárok együtt miként cselekszenek a jelenben. Azt javasolják, hogy környezettudatosan gondolkodjunk és éljünk, teremtsünk környezettudatos technológiákat. Az eddig figyelembe nem vett költségeket (externáliákat) építsük be a piaci árakba. Azonos föld- és vízhasználat mellett kétszerezzük meg az agrártermelést. Állítsuk meg az erdőirtást. A nyersanyag-felhasználás hatékonyságát növeljük 4–10-szeresére. A szén-dioxid-kibocsátást csökkentsük a 2005-ös érték felére.
Min múlik a jövő lakása?
Az 1. táblázat azokat a szempontokat értékeli Magyarország tekintetében, amelyek meghatározók lesznek az épített környezetünkre és benne a lakásvagyonunkra. A válság utáni gazdasági felemelkedés során mindenekelőtt a gondolkodásunkban kell idomulnunk a fenntartható jövő kényszereihez.
Lakásvagyonunkról
A körülbelül 4,3 millió hazai lakásból mintegy 780–800 ezer lakótelepi, ebből 600 ezer a paneles technológiával épült lakás, 2,7–2,8 millió egylakásos, családi házas, hagyományos szerkezettel épült tégla- és vályogépület, a további közel 800 ezer lakás pedig többlakásos, többszintes lakóépületben található. A kor szerinti összetételt a 2. táblázat mutatja. A fizikai állapotra és az energiahasználatra jobbára csak következtetünk. A befejezetlen lakások száma mintegy 100–150 ezerre tehető. A 2011. évi népszámlálás az adatokat pontosítja: a lakások életkorának, alapterületének, szerkezetének, használatának, üzemeltetésének (víz, csatorna, fűtés, csatornázás) részleteit és a lakó személyek életvitelszerűségét és számát. A népszámlálás feldolgozását követően, 2012 tavaszán, számszerűsíthető lesz az állomány feljavításának költsége.
Rejtett tartalék
Az évek során megkezdett, de befejezetlen lakásállomány adatai vélhetően hiányozni fognak a friss felmérésből, bár a Központi Statisztikai Hivatal szerint számuk meghaladja a százezret. E lakások készültségének felmérése és irányított befejezése – ésszerű támogatás és magas fenntarthatósági követelmények biztosításával – számos pozitívuma mellett javíthatja az új építés mennyiségi mutatóit. A többnyire anyagi okok miatt félbemaradt építkezések befejezésével növelhető a szociális bérlakások száma is.
Felújítási túlsúly Európában
2010-ben Európában a lakásfelújítás részaránya elérte a lakásokra fordított építés értékének 61 százalékát. Az újlakás- építés és a lakásfelújítás (benne a fenntartás) értékének aránya 2000-ben billent át a felújítás javára. Ez az irányvonal, a növekvő lakásfelújítási arány, Magyarországon is megfigyelhető.
Új lakások
A válság az épített új lakások számában Európa-szerte drámai csökkenést idézett elő, amely az előrejelzések szerint 2012–13-ig még folytatódik. Amíg 2007-ben az Euroconstruct-országokban 2,5 millió lakás épült, a válság után, 2010-ben az európai lakásállomány, a 218 millió lakás, már csak 1,6 millió új lakással gyarapodott. A 40 százalékos átlagos csökkenést néhány ország jóval alulmúlta (3. táblázat). Eszerint nem állunk egyedül a lakásépítés csökkenésével. És talán éppen ez az anyagi szűkösség kényszerít ránk olyan racionális lépéseket, amelyek a fenntarthatóság felé vezetnek.
Józan ésszel a fenntarthatóság felé
Tekintettel az épített lakókörnyezetünk jelen állapotára és a jövő kényszereire, önmérsékletre kell törekednünk. Meg kell tanulnunk és szükséges gyermekeinknek megtanítanunk a környezettudatos magatartásformákat. Használjuk, vonjuk be a munkába a hazai, magas színvonalú mérnöki tudást. Szükséges figyelembe vennünk a hazai lakáshelyzet realitásait: a demográfiai viszonyokat, a fogyó és öregedő népességet, a lakásállomány tulajdonosi szerkezetét. Nem kell mindenáron újat építeni, használjuk, javítsuk, korszerűsítsük a meglévő épített környezetünket. A félbemaradt lakásokból teremtsünk energiatakarékos és környezettudatos otthonokat. Lényeges a támogatáspolitika, a puha és kemény szabályozás. A megszerzett tudást adjuk át szűkebb, tágabb környezetünknek, akár exportálhatjuk is.
(Forrás: bautrend.hu)
Hozzászólások