Aki hosszú válogatást követően megtalálja álmai otthonát, szeretne mielőbb hozzájutni a szükséges hitelhez. Ez azonban nem megy egyik napról a másikra, és érdemes mérlegelni a bank kiválasztását is. Sokan automatikusan az általuk leggyakrabban hallott hitelintézet mellett teszik le voksukat, mások a folyószámlájukat vezető bankot keresik fel. A hitellel kapcsolatos költségek azonban meglehetősen különbözőek, s tíz- vagy akár százezreket is veszíthet az,aki nem járja körül elég alaposan lehetőségeit.
Jellemzően alig 40-45 százalékát folyósítják a kiszemelt ingatlan értékének a bankok hitelként, azt is csak akkor, ha elég magasnak ítélik meg a leendő adós jövedelmét, s megfelel a feltételeknek az ügyfél. Ez esetben is elvárják az adóstársat. Sőt sokszor még egy ingatlant is fel kell ajánlani fedezetként.
Kamat, hitelbírálat
Sokan hiába reménykednek a banki hitelben. Más ugyanis a lakásvásárlást tervező magánszemély és más a hitelintézet elképzelése arról, mekkora összeget tud gond nélkül visszafizetni a potenciális ügyfél. Míg a bank a minimális kockázatra törekszik, s abban érdekelt, hogy azt az összeget határozza meg, amelyet biztosan vissza tud fizetni az adós, addig utóbbi az esetek zömében javarészt hitelből szeretné fedezni a lakás árát.
Hitelfelvételkor számítani kell a járulékos költségekre, melyek eltérőek a különböző intézetek között. Számba kell venni a kamat mellett a kezelési költséget is, s azt, hogy annak mértékét havi vagy éves viszonylatban közölte-e az ajánlattevő. Tudakozódni kell arról is, mennyi a hitelbírálat díja. Ha lehetséges, olyan bankot válasszon mindenki, ahol ezt nem kérik, hiszen ezt az összeget mindenképpen ki kell fizetnie a kérelmezőnek, függetlenül attól, hogy pozitív vagy negatív a hitelbírálat eredménye. Ezzel szemben a folyósítási díj csak a megítélt kölcsön után fizetendő, értelemszerűen a folyósításkor.
Értékbecslés
A használt lakások vásárlóinak mindenekelőtt értékbecslésre kell számítaniuk. A hitelintézetek maguk nem foglalkoztatnak olyan embert, aki megítéli, mennyit ér a lakás a piacon. Ennek ellenére nem fogadják el bármilyen szakember álláspontját, pusztán az általuk megnevezett értékbecslők közül válogathat az ügyfél. Városonként általában egy-két jelölt van, a fővárosban 10-20-at neveznek meg. Az értékbecslő költsége egy átlagos lakás esetén nagyjából 30 ezer forint.
Az értékbecslőt tulajdoni lappal kell várni, neki ugyanis az elkészített dokumentumhoz csatolnia kell azt a lakás alaprajzával együtt. Ez utóbbit – ha a tulajdonos nem tudja rendelkezésére bocsátani – maga készíti el a szakember, a tulajdoni lapot viszont már a kezdetek kezdetén kéri. Az értékbecslő megnézi a lakást, fényképeket is készít, majd minden dokumentumot belefoglalva a tanulmányába – ítéletet” mond: megszabja a hitelfedezeti és a hitelbiztosítéki értéket.
Számításaiban a környéken jellemző árat veszi alapul. Néhány konkrét példából kiindulva megállapítja, mennyi az adott körzetben az ingatlan négyzetméterára, s azt különböző szempontok szerint korrigálja. Figyelembe veszi például a ház megközelíthetőségét, az épület és a lakás állapotát. Így alakul ki az ingatlan végleges négyzetméterára, s abból a piaci értéke. Ebből képezi az értékbecslő a hitelfedezeti értéket, ami általában 10-20 százalékos csökkentést jelent. A gyakorlatban azt veszik figyelembe, hogy milyen könnyen lehet szükség esetén túladni az adott lakáson. A hitelfedezeti értékből aztán további levonás következik, s újabb – nagyjából 20 százalékos – csökkentéssel – megszületik” a hitelbiztosítéki érték.
Fedezet és törlesztés
Ebből indul aztán ki a bank, s ennek meghatározott értékét folyósítja. Jó esetben az értékbecslő által megállapított összeg 50-60 százalékára kap pozitív döntést az ügyfél, nem ritkán fordul elő azonban az, hogy ennél kisebb a megítélt összeg. Ha a lakásvásárló nem tudja készpénzzel pótolni a hiányzó részt, újra a hitelintézethez kell fordulnia, s további ingatlan(oka)t felajánlani fedezetül. Ház, lakás, telek – bármi szóba jöhet, a legfontosabb az, hogy annak tulajdonosa hozzájáruljon a jelzálog bejegyzéséhez. Újabb földhivatali ügyintézés, így azonban elképzelhető, hogy mégis hozzájut az eredetileg megnevezett összeghez a kérelmező.
Az így meghatározott nagyságú hitel felvevőjének igazolnia kell azt is, miből fizeti majd adósságát. Elvárják tehát a munkáltatói igazolást a rendszeres havi jövedelemről, amelynek általában a havi törlesztőrészlet legalább háromszorosának kell lennie. Szinte minden esetben megköveteli a bank adóstárs létét is, akinek szintén igazolnia kell munkaviszonyát és jövedelmét.
Ha minden dokumentum megvan – beleértve a havi bevételek és kiadások tételes felsorolását is tartalmazó kérelmet – , akkor következik a hitelbírálat, mely jó esetben is heteket vesz igénybe.
Közjegyzői díj
Ha kedvező választ kapott a kérelmező, akkor jöhet a szerződéskötés. S az újabb költség, mert ennek során előírt a közjegyző jelenléte is. A neki fizetendő összeg a hitelösszegtől, a hiteltípustól s egy sor más dologtól függ, de általában véve elmondható, hogy több tízezer forintos tétel. A szerződéskötést újabb földhivatali menet követi: a bank ugyanis csak akkor folyósít, ha biztos benne, hogy a tulajdoni lapon rögzítve van a jelzáloga. Természetesen magát a bejegyzést nem várják meg, de a széljegynek szerepelnie kell az okiraton. Először tehát el kell vinnie az ügyfélnek a bank által kiadott papírokat – kérelmet, példányokat a szerződésből – a földhivatalba, s egy-két nap múlva vissza kell mennie, hogy kiadják számára a már módosított tulajdoni lapot.
Ezután már csak néhány napot kell várni a folyósításra. A pénz megérkezésére azonban az számíthat, aki a folyósítás napján rendelkezik a banknál folyószámlával. Akinek ez még nincs, annak nyitnia kell egyet az adott hitelintézetnél. Ha azonban új építésű otthont nézett ki magának, nem a saját számlájára érkezik a hitel, hanem közvetlenül az ingatlanforgalmazónak utalják azt.
Hozzászólások