A befejezett építkezések száma hasonló mértékben csökkent, mint 2010 egészében, a kiadott új építési
engedélyek számának visszaesése viszont még a tavalyinál is nagyobb arányú volt (tavaly 39, most
51 százalékkal csökkent). 2011 első negyedévében a kiadott engedélyek száma és a használatba vett
lakások száma közötti különbség tovább erősödött, 2009-ben 11, 2010-ben 17, 2011 I. negyedévében
pedig már 24 százalékkal maradt el az építési engedélyek száma a lakásépítések számától. Ez a folyamat
2011 következő hónapjaira a lakásépítések további csökkenését vetíti előre.
A lakásépítéseknek közel kétharmada, az építési engedélyeknek csaknem fele koncentrálódik Közép-
Magyarországra. A negyedév folyamán használatba vett lakások száma Budapesten esett vissza a
legkisebb mértékben, 15 százalékkal. A községekben az országos átlaggal megegyező mértékű csökkenés
következett be (35 százalékos), a megyei jogú városokban és a többi városban ennél nagyobb arányban,
53, illetve 43 százalékkal esett vissza a lakásépítés.
Az új lakásépítési engedélyeket tekintve erős (76 százalékos) visszaesés következett be Budapesten,
ahol 2010 első negyedévében még 30 százalékos volt a növekedés. 2010-ben a főváros volt az egyetlen,
ahol az év első felében még nőtt a kiadott építési engedélyek száma, és az év egészét tekintve is csak
13 százalékkal csökkent. A 2011-ben eddig tapasztalt erős csökkenés alapján úgy tűnik, hogy Budapest
tartalékai is kimerülőben vannak. A megyei jogú városokban az átlagnak megfelelő mértékű
(51 százalékos) a kiadott engedélyek számának csökkenése, a többi városban 24, a községekben
13 százalékos.
Az építtetői kör a korábbiakhoz képest változatlannak tekinthető, fele-fele arányban oszlik meg a
lakosság és a vállalkozások között, az önkormányzatok építtetői szerepvállalása továbbra is jelentéktelen.
Az új lakások felét – ugyancsak hasonlóan a korábbi időszakhoz – értékesítési céllal, 48 százalékát saját
használatra, 2 százalékát bérbeadásra építették. Jogi személyiségű gazdasági társaságok építették a
használatba vett lakások 59, egyéni vállalkozások a 25 százalékát, 9 százalékuk pedig lakossági
kivitelezésben készült el. Az új lakóépületben létesült lakások közül családi házban 45, többszintes,
többlakásos épületben 47 és lakóparkban 3 százalék épült. Az előző év első negyedévében az új lakóparki
épületek részesedése még 10 százalék feletti volt. Az adott időszakban használatba vett lakások átlagos
alapterülete 93 m2 volt, lényegében ugyanannyi, mint 2010 I. negyedévében.
2011 I. negyedévében 316 lakás szűnt meg, 37 százalékkal kevesebb, mint az előző évben.
A megszűnés leggyakoribb oka a lakások avulása volt (48 százalék). A vizsgált időszakban 98
üdülőegységet építettek, és 84 üdülőépületben 87 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt. A használatba
vett üdülőegységek száma 57, az engedélyezetteké 46 százalékkal esett vissza a tavalyi év első három
hónapjához képest. Az új üdülők átlagos alapterülete 76 m2, a tavalyinál 5 m2-rel nagyobb.
A kiadott új építési engedélyek alapján 1386 lakóépület és 847 nem lakóépület építését tervezik. Ez a
lakóépületek esetében 16, a nem lakóépületeknél 23 százalékos visszaesést jelent. A nem lakóépületek
közül a mezőgazdasági épületekre kiadott engedélyek száma 33, a kereskedelmi épületekre kiadott
engedélyeké 29, az ipari épületekre kiadott engedélyeké pedig 2 százalékkal csökkent.
A módszertani megjegyzések a: www.ksh.hu oldalon találhatóak.
Társaság a Lakásépítésért Egyesület, www.lakasepitesert.hu
Hozzászólások