Küszöbök

A küszöböt átlépjük, megbotlunk benne (esetleg „rágjuk” a nagy ember előszobájában). A küszöbnek értéke lehet, a víznek is van küszöbe, sőt, valami küszöbön is állhat. Sok mindent kifejezhetünk tehát vele, de egy biztos, a küszöb szóval valamiféle határvonalat jelölünk, ami a lakásban elfoglalt helyére is igaz. Két helyiség, két térrész határán, az ajtónál kap szerepet.

A küszöb egyik funkciója két különböző burkolat elválasztása, a másik pedig a csapadék lakásba jutásának megakadályozása, végül pedig az ajtó magas légzárási, hangszigetelési értékének biztosítása. Mindhárom hasznos tulajdonságát ki kell használnunk, amikor egy zajos útmenti ház bejárati vagy nyitott teraszra, erkélyre vezető ajtajának küszöbéről van szó. A fürdőszoba ajtajától fokozott lég- és hangszigetelést már nem várunk el, az viszont fontos, hogy a nyitva felejtett csapból, elromlott mosógépből ömlő víz lehetőleg a fürdőszobában maradjon, az összefolyónak legyen ideje a vizet elnyelni.

Hogyan készül?

A külső ajtók, amennyiben mindhárom előbb említett funkcióra igény mutatkozik, gyárilag küszöbbel készülnek, hiszen a tökéletes alsó zárás csak így biztosítható. Két centiméter szintkülönbséget elviselnek, ami a „vízküszöböt” biztosítja. Nagyobb eső és olvadt hólé sem folyik be az ajtó alatt (amennyiben a terasz, a járda nem az ajtó felé lejt).
A falazással egyidejűleg elhelyezett ajtók tokjait a keretmerevség miatt úgynevezett vakküszöbbel látják el, amely a burkolat alatt köti össze a függőleges tokszárakat. A vakküszöb fölött a burkolat elfuthat, vagy hozzá lehet rögzíteni az „igazi” küszöböt.
Az utólag szerelhető tokoknál nincs alsó összekötő, a küszöb a már kész burkolatra helyezhető.
Síkküszöb akkor készülhet, amikor a burkolatváltás nem jár magasságkülönbséggel, és emelt küszöb építése nem indokolt. Enyhe magasságkülönbséghez ék alakú „síkküszöb” is beépíthető. Amennyiben a burkolat váltása pontosan az ajtólap síkjába esik, a lerakáskor burkolatváltó sín építhető be, így küszöbről itt nem is beszélhetünk.

Miből készül?

A küszöb anyaga fa vagy fém. Ezek közül is a keményfa (tölgy, bükk) és a réz, rozsdamentes acél, eloxált alumínium jöhet szóba. A gyárilag készített ajtóknál szinte csak fém-, alumíniumprofil-megoldásokkal találkozunk.
A falazással együtt helyükre rakott ajtók esetében a keményfa küszöb – rajta réz küszöbsínnel – a jó megoldás. Az utólag szerelhető tokokhoz keményfa és fémküszöböt tetszés szerint használhatunk. A síkküszöbök anyaga a koracél, réz vagy eloxált alumínium, a burkolatváltó profil műanyaggal is megoldható.

Mire figyeljünk?

A küszöbben könnyen meg lehet botlani, ezért csak ott készüljön, ahol az tényleg szükséges. A fürdőszoba, a mosókonyha vagy olyan helyiség ajtajára, ahol padlóösszefolyó van, kerüljön küszöb, de olyan tömített (szilikon) kivitelben, amely a vízküszöbfunkciót is el tudja látni. A bejárati ajtónál sem nélkülözhető a küszöb.
Egy fedett terasznál, ha a belső burkolat kifuthat, s összenyithatjuk a mögötte lévő helyiséggel, a küszöb igen zavaró lehet. Döntés kérdése, hogy melyik a fontosabb számunkra: a zavartalan térkapcsolat, vagy a tökéletes légzárás. Az ütközés nélküli, az ajtó aljára szerelt sörtesorral ugyanis a zárás korántsem tökéletes, viszont a fűtési idényen kívül a külső-belső teret „akadálymentesen” használhatjuk.
Belső burkolatváltásoknál is az az ideális, ha az ajtólap síkjában, magasságkülönbség nélkül, burkolatváltó sín beépítésével sikerül kiiktatni a küszöböt. Ez a kivitelezőtől az aljzatbeton síkjának pontos megépítését kívánja, tőlünk, építtetőktől pedig azt, hogy ne az aljzatbetonozás után módosítsuk a burkolat anyagát, fajtáját. Amennyiben ez nem sikerül, marad a küszöb vagy a ferde „síkküszöb”.