A köteles részre jogosultságnak az a feltétele, hogy a hagyaték megnyílásakor a jogosult az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában törvényes örökös legyen. A köteles rész iránti igény a hagyaték megnyíltával keletkezik, és ezt a jogosultaknak kell a köteles rész kielégítéséért felelős személyekkel szemben érvényesíteniük.
Köteles részre jogosultak
Köteles rész az örökhagyó leszármazóját (gyermekét), házastársát, továbbá szülőjét illeti meg. Leszármazó alatt nemcsak a vér szerinti gyermek értendő, hanem a köteles rész vonatkozásában az örökbefogadás is rokonságot alapít. Amennyiben nincs leszármazója az örökhagyónak, a házastársat illeti meg a köteles részi igény. Túlélő házastárs köteles részre csak akkor jogosult, ha törvényes öröklésre is jogosult, ennek viszont az a feltétele, hogy a meghalt házastárssal a házassága érvényes legyen és fennálljon a halál pillanatáig. A nem létező házasság és az élettársi kapcsolat öröklési kapcsolatot, így köteles részre jogosultságot nem hoz létre. Amennyiben van leszármazója az örökhagyónak, a házastárs csak a hagyatéki vagyon haszonélvezetét szerezheti meg köteles rész jogcímén.
A törvényes öröklés rendje szerint, ha nincs leszármazó és házastárs, az örökhagyó szülei léphetnek fel köteles részi igénnyel. Szülők alatt csakis az anyát és az apát kell érteni, nagyszülő és távolabbi felmenők köteles részt nem érvényesíthetnek.
Kitagadás
Nem jár köteles rész annak, akit az örökhagyó a végintézkedésében érvényesen kitagadott. A kitagadás csak akkor érvényes, ha annak okát kifejezetten megjelöli az örökhagyó.
A kitagadás okait a Polgári törvénykönyv tételesen rögzíti, és csak ezek az okok azok, amelyek megakadályozzák azt, hogy valaki köteles részhez jusson. Így az örökhagyó után köteles részre nem jogosult, ha valaki érdemtelen az öröklésre, továbbá ha az örökhagyó sérelmére súlyos bűncselekményt követett el. Kitagadási ok, ha az örökhagyó egyenes ági rokonainak vagy házastársának életére tör, vagy sérelmükre egyéb súlyos bűntettet követett el. Akkor sem jogosult köteles részre, ha az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette, vagy erkölcstelen életmódot folytatott, továbbá ha jogerősen ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítélték. A házastárs tekintetében további kitagadási ok még, ha a házastárs a házastársi kötelezettséget durván sértő magatartást tanúsított.
Köteles rész mértéke és alapja
A köteles rész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott adományok juttatáskori értéke. A hagyaték tiszta értékének a megállapítása úgy történik, hogy a hagyaték teljes (bruttó) értékéből levonásra kerülnek a hagyatéki tartozások közül az örökhagyó illő eltemetésének költségei, a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségek, valamint a hagyatéki eljárás költségei és az örökhagyó tartozásai (örökhagyó által felvett kölcsönök, tartásával felmerült gondozási díj stb.). Az így nyert összeghez hozzá kell adni azokat az adományokat, amelyeket az örökhagyó a halálát megelőző 15 éven belül bárkinek juttatott, és nem tekinthető szokásos mértékű ajándéknak. Az adományok körében nem kell figyelembe venni továbbá a házastárs és a tartásra rászorult leszármazók részére nyújtott tartás értékét, valamint az arra rászoruló más személynek ellenérték nélkül nyújtott tartásértékét, ha az a létfenntartásához szükséges mértékű volt.
A fentiekben így kiszámolt összegből állapítható meg a köteles rész mértéke, a következők szerint:
– leszármazó és szülő esetében a köteles rész a törvényes örökrész fele. Amennyiben tehát az örökhagyónak a két leszármazója lenne a törvényes örökös, azonban a végrendelettel a teljes hagyatékot az örökhagyó a szomszédjának juttatta, a két gyermek a hagyaték tiszta értéke után számított összeg 1/4-1/4 részét igényelheti a szomszédtól köteles rész címén – természetesen akkor, ha az örökhagyó érvényesen nem tagadta ki egyik gyermekét sem;
– házastárs esetében, ha haszonélvezetet örökölne törvényes örökösként, a köteles rész annak a korlátozott mértéke, míg ha állagörökös lenne, akkor szintén a törvényes örökrészének a fele.
A köteles rész kielégítéséért elsősorban a hagyatékban részesedő személyek felelnek, míg ha a hagyatékból nem elégíthető ki a teljes köteles részi igény, azok is felelnek, akiket az örökhagyó a halálát megelőző 15 éven belül megadományozott. Ha több személyt részesített az örökhagyó ilyen ingyenes adományban, a felelősségük arányát juttatásaik értéke határozza meg.
A köteles részt elsősorban pénzben kell kiadni, azonban lehetőség van arra, hogy természetben is megtérítésre kerüljön akkor, ha ez volt az örökhagyó kinyilvánított akarata, vagy a pénzben való kiadás akár a jogosultra, akár a kötelezettre sérelmes lenne.
Érdemes megemlíteni, hogy a köteles részi igény kötelmi igénynek minősül, ezért annak érvényesítésére a jogosultnak 5 év áll rendelkezésére az öröklés megnyíltától.
Hozzászólások