Bizonyára sokat hallottunk a hidraulikus nyomáskiegyenlítésről, de hogyan működik? Egy új épületnél nem is gondolkodunk azon, hogyan tehetnénk minél energiahatékonyabbá, könnyen szabályozhatóvá fűtési rendszerünket, de egy már meglévő, régi rendszernél? Kazáncsere? Megújuló energia? Termosztatizálás?
Melyik a legolcsóbb, mégis a legjobb megoldás, amitől azonnali eredmény várható? Röviden a válasz: a rendszer szabályozhatósága. 
Bizonyára találkoztunk már olyan rendszerrel, ahol vannak alul- és/vagy túlfűtött helyiségek. Nagy mennyiségű hőhordozó közeget keringtetünk, feleslegesen. A beszabályozatlan torlókat, visszatérő szabályozó szelepeket (golyóscsapokat) teljesen nyitva hagyták, ezáltal először a kazánhoz legközelebbi radiátor melegedett fel, és szépen sorban a többi is, ami azt eredményezheti, hogy a rendszer az üzemszüneti vagy részterheléses üzemmódból a névleges teljesítményét lényegesen hosszabb idő alatt éri el. Ez hideg időben alulfűtést, átmeneti időben túlfűtést eredményez. 
A radiátorok a legtöbb esetben golyóscsappal elzárhatók, ha már van termosztatikus radiátorszelep, az fél siker. Talán eddig el sem lehetett képzelni azt, hogy a nagy rendszerek nyomáskülönbség-szabályozóinak hatékonysága átültethető kisebb rendszerekre, vagy akár egy-egy radiátorra, radiátorszelepre is. Van megoldás: szelepbetétcsere.
Hogyan működik?
A termosztátszelep az előbeállításnak megfelelő értékre határolja a fogyasztón (pl. fűtőtest) áthaladó térfogatáramot. Az előbeállítás értékének bonyolult méretezésére nincs szükség, csak az adott fogyasztónál igényelt térfogatáramot kell ismerni. Egyszer kell a megfelelő térfogatáramot az adott fogyasztónál beállítani, a továbbiakban a szelep szabályozza az áthaladó közegmennyiséget. Ilyen módon a rendszer hidraulikai kiegyensúlyozása nagyon egyszerűvé válik. Ha beállítunk egy térfogatáramot, például 60 l/h-t, az akkor is annyi lesz, ha a rendszer többi radiátora már hőmérsékletelérés miatt lezárt.
Régi rendszereknél az utolsó radiátoron fog átmenni a szivattyú térfogatáramának legnagyobb része, a többi pedig a zárt(!) radiátorszelepeken, ezáltal is túlfűtést okozva. Emlékeztetőül, 1 °C fűtési hőmérsékletemelés vagy -csökkentés 6% energiatöbbletet vagy energia-megtakarítást eredményez.
Az automatikus hidraulikai kiegyensúlyozás előnyei:
- automatikus alkalmazkodás a különböző üzemállapotokhoz,
- mérsékelt méretezési és tervezési munkaráfordítás,
- alacsonyabb kivitelezési költségek,
- a strangszerelvények mennyiségének csökkentése költségmegtakarítást tesz lehetővé,
- a hidraulikai egyensúly megmarad további hőleadók, berendezésrészek hozzá-, illetve lekapcsolása esetén is,
- a berendezés bővítése semmilyen befolyással nem lesz a már korábban beszabályozott hőleadókra,
- a berendezés már a kivitelezés során lépcsőzetesen üzembe helyezhető,
- a nagyhatékonyságú szivattyúk minden üzemállapotnál hatékonyan működnek,
- kondenzációs kazánok esetén a kondenzáció optimálisan kihasználható.
Az Oventrop a múlt század óta gyártott szelepházába tudja integrálni a legújabb műszaki megoldást. Egy egyszerű szelepbetét cseréjével, rendszernyomás alatt egy speciális eszköz segítségével (ürítés, feltöltés és légtelenítés alkalmazása nélkül, „Demo-Bloc”) 3-5 perc alatt egy-egy radiátor korszerűsíthető. Az összköltség családi háznál szelepbetétcserével, 5-6 radiátor esetén kb. 80-95 ezer Ft, és általa akár 15% fűtési energiamegtakarítás is elérhető.
www.oventrop.hu
mail@oventrop.hu
+36-30-411-3570
Hozzászólások