Klímaveszélyek

A nyár beköszöntével egyre többen igénylik a légkondicionáló berendezésekkel hűtött szobák frissítő klímáját. A megfelelően temperált hőmérsékletű helyiségekben jobb a közérzetünk, nagyobb a munkakedvünk, de csak akkor, ha néhány dologra odafigyelünk e berendezések használatakor. Ellenkező esetben több kárunk származhat a hűsölésből, mint hasznunk…

Ahol a légkondicionálóval felszerelt szoba higiéniai viszonyai nem megfelelőek: ritkán takarítják, emiatt sok a por, esetleg a poratkák is elszaporodtak, és a kintről bejutott pollenekből is bőven található a levegőben, ott ezt a helyzetet a légkondicionáló csak tovább rontja.

Takarítás és szellőztetés
A cirkuláció során a berendezés újra és újra átforgatja a levegőt, annak szennyezőivel együtt. A készülékekbe bejutó mikroorganizmusok gyakran ideális életkörülményekre lelnek, így megtelepedhetnek, elszaporodhatnak, tehát többszörös mennyiségben kerülhetnek vissza a helyiség levegőjébe. A legtöbb virágföldben megtalálható penészgombák spóráival is ugyanez a helyzet.
Fontos szempont a szoba levegőjének a frissessége. A légkondicionálók többsége a szobában levő levegőt forgatja és hűti, a kinti levegővel nincs kapcsolata. A szerkezetből folyamatosan áramlik a hűtött, emiatt frissnek tűnő, ám valójában már elhasznált, többször visszaforgatott levegő. Üzemeltetés közben pedig ablakot nem szokás nyitni, mert akkor beáramlik a meleg levegő, és ez rontja a berendezés hatékonyságát. Sokan nem is gondolják, hogy a legelterjedtebb, úgynevezett split készülékek a legkevésbé sem képesek friss levegőt befújni, mivel a kültéri egységgel csupán hűtőközeget szállító csövekkel és elektromos vezetékkel vannak összekötve.
A frissnek tűnő, de elhasznált levegő miatt a légkondicionált helyiségekben a téves közvélekedéssel ellentétben rendkívül fontos a rendszeres szellőztetés.
– Amióta a XX. század végétől korszerű szigeteléseket alkalmazunk az építészetben, a beltéri légszennyezők gyakorlatilag bennrekednek az épületekben. Figyelemre méltó, hogy a beltéri allergiás megbetegedések nagyarányú elterjedése pontosan ezzel a tendenciával, ennek földrajzi terjeszkedésével esik egybe. Sajnos a gazdasági érdekeket gyakran előbbre helyezik az egészségi szempon-toknál, így a beáramló friss levegő arányát alacsonyan tartják, hogy azt ne kelljen szobahőmérsékletre hűteni, illetve fűteni – mondta Csató Iván, a LevegőDoktor Kft. cégvezetője.
A szakember kiemelte, hogy a WHO több mint két évtizede tekinti betegségnek a „beteg épület tünetegyüttest“ (Sick Building Syndroms – SBS), aminek okozója a nem megfelelő beltéri levegőminőség (Indoor Air Quality). Ezzel együtt még mindig nincs körültekintően kidolgozott szabályozás, ami pontosan leírná, hogy egy munkahelyi levegőnek milyen minőségi követelményeknek kellene megfelelnie.

Megbetegedések
A klímaberendezések tisztításának és fertőtlenítésének elmaradása miatt atkák, penészgombák spóráinak milliói, por, és még számos allergén anyag kerülhet a helyiség levegőjébe.
Csató Iván szerint nagyon nehéz megbecsülni, hogy évente hány megbetegedést okozhatnak hazánkban a nem megfelelően karbantartott, vagy nem megfelelően használt légkondicionáló berendezések. Az azonban elgondolkodtató, hogy a munkahelyi távollétek mintegy harminc százalékát légúti megbetegedések okozzák, amelyek egy részében közvetlenül vagy közvetetten nagy szerepe lehet az elhanyagolt légkezelő berendezéseknek.
– A megbetegedések nagy részét a helytelen beállításból eredő felső-légúti megbetegedések, meghűlések teszik ki, hazánkban a legionellózisban megbetegedettek száma évente nem éri el a tíz főt. Ezek közül páran mocsaras vidéken betegszenek meg, így csak néhány fertőzésért felelősek a légkondicionálók – mondta dr. Ócsai Lajos, az Országos Tisztiorvosi Hivatal járványügyi főosztályvezetője.
Az OTH szakembere szerint a háziorvosoknak nem egyszerű feladat a legionellózis megállapítása, hiszen tünetei a láz, a tüdőgyulladás sok más betegséget is jelezhetnek. Hazánkban nagy valószínűséggel azonban minden beteg ellátáshoz jut: egyrészt mert ez annyira leveszi a lábáról a fertőzöttet, hogy biztosan orvoshoz fordul, másrészt, ha egy családból vagy munkahelyi közösségből többen is produkálják a tüneteket, abból következtetni lehet arra, hogy a közösen használt helyiség légkondicionálója lehet a bűnös.
Amennyiben klímaberendezések által kifújt levegő hőmérsékletét túl alacsonyra állítjuk a kinti hőmérséklethez viszonyítva, úgy emiatt könnyen lehet arcüreg-, tüdőgyulladást kapni vagy megfázni. Ezért ne hűtsük le annyira a levegőt, hogy szinte fázzunk, mert e nagy hőingadozást a szervezet nehezen tolerálja. Fontos megjegyezni azt is, hogy ha valakire közvetlenül fújja a készülék a hideg levegőt, akkor ez komoly ízületi panaszokat is okozhat a gyakoribb meghűléses megbetegedések mellett.

Tisztítás, méretezés
A légszűrők, pollenszűrők cseréjénél, tisztításánál a gyártó iránymutatását kell követni, hiszen minden készülék más és más szervizintervallummal rendelkezik.
Szót kell ejteni a méretezés kérdéséről is. Ha a helyiség, amiben a készüléket használják, nagyobb méretű a gyártó által megadottnál, akkor a készülék alulméretezettnek tekinthető. Ekkor szellőztetést követően a berendezés minden valószínűség szerint a levegőt csak hosszabb idő alatt tudja lehűteni és megtisztítani, ami alatt a bent lévők esetleg már túl nagy mennyiségű légszennyező anyagot lélegeztek be. Másrészről a szűrőbetétek csereperiódusa is jelentősen lecsökkenhet, hiszen nagyobb légtérben arányosan több légszennyezőt kell a készüléknek kivonnia, illetve ártalmatlanná tennie.
– Legtöbb esetben puszta marketingfogás az adott készülék reklámjában szereplő hangzatos szlogen: pollenszűrő, vírusszűrő stb. Érdemes belenézni például egy pollenszűrő betéttel rendelkező készülék belsejébe – javasolja Csató Iván.
A „pollenszűrő“ amellett, hogy rövid idő alatt kapacitása végére ér, a teljes légcsere felület mindössze 5-10 százalékát fedi le. Miért is tennének a gyártók bele nagyobbat, hiszen akkor a ventilátoroknak is nagyobb teljesítménnyel kellene üzemelniük, hogy a levegőt átpréseljék a szűrőkön. Így viszont a levegő – persze a pollenekkel együtt – nagyrészt kikerüli a szűrőket. Az ezüst bevonattal készülő hőcserélők a baktériumok ellen igazoltan hatásosak, de minden olyan felületen alkalmazni kellene a készülékekben, ami a légcserében részt vesz.

Fertőtlenítés – évente
Legalább évente egyszer javasolt a légkondicionálók fertőtlenítését elvégeztetni. Természetesen ez a használat módjától és a körülményektől is függ, hiszen olyan környezetben, ahol a légszennyezők mennyisége vagy akár a páratartalom magasabb (például konyhában), ott gyakrabban szükséges a szakszerű és alapos tisztítás.
A tisztítás során a mikroorganizmusokat és az egyéb szennyeződéseket a szakemberek gyakorlatilag maradéktalanul eltávolítják.
Ha a használat során a helyiségben nem lenne szennyező forrás, akkor örökké tartana ez a kedvező állapot. Csakhogy a ruházatunkon levő szennyeződések, ételgőzök, esetleg falfelületről származó penészgombaspórák néhány hónap után a készülék nedves hűtőbordáin ismét megtelepedhetnek, feldúsulhatnak. Fertőtlenítéskor olyan vegyületeket használnak, amelyek sem a tisztítás művelete során, sem pedig a későbbi használatban nem károsak az emberi szervezetre.
Mind a penészgombák, mind a baktériumok ellen hatásosak e vegyületek az egyszerű szennyeződések eltávolítása mellett. A levegőminőség szempontjából a legnagyobb problémaforrás a penészgombából származó spóra, mivel ez az egyik legerőteljesebb beltéri allergén.
Egyes épületekben olyan légtechnika működik, amiben központilag temperált levegőt légszállító csöveken vezetnek az elkülönült helyiségekbe. Az ilyen légszállítók nagyon nehezen tisztíthatók, csak a legkorszerűbb technikával lehetséges folyamatos tisztán tartásuk. Ez viszont sok pénzbe is kerül, így gyakran elmarad.
A levegőminőség szempontjából legjobb készülékek az úgynevezett fan-coilok, mivel ezeket a legkönnyebb tisztítani, tisztán tartani. A fan-coil készülékek úgy működnek, mint a radiátorok, csak éppen hideg hűtőközeg áramlik bennük, és ventilátor gyorsítja meg a hőcserét. Szakemberek szerint ez jelenti a légkondicionálás jövőjét.

Legionellózis
Az elhanyagolt légkondicionáló berendezések okozta egészségkárosító hatások és fertőzések között legveszélyesebb a legionellózis, vagy épületgépész kór. A fertőzést okozó baktérium tudományos nemzetségneve (Legionella) harminc évvel korábbról ered, amikor az Amerikai Legionáriusok rendezvényén járvány tört ki és közel kétszáz veterán betegedett meg, akik közül harmincan meg is haltak.
A veterán légiósokra utalva a baktériumot Legionella pneumophila-nak nevezték el. Ezek a baktériumok vizes környezetben sokfelé előfordulhatnak. Mivel sejtfaluk rendkívül ellenálló, így a vízművekben alkalmazott fertőtlenítési eljárások nagy része is hatástalan ellenük. Bőrre, sebbe jutva, vagy lenyelve őket nem kell tartani a fertőződéstől, csak és kizárólag úgy, ha a tüdőbe jutnak.