A nyári hőségben sokakban merül fel az igény a légkondicionált helyiségek nyújtotta kellemes környezet iránt, és természetesen ilyenkor a hirdetési újságokban is megjelennek a klímaberendezések reklámjai. Tekintve, hogy a készülék beszerzése és üzemeltetése költséges vállalkozás, érdemes a vásárlást megelőzően néhány kérdést átgondolni.
A megfelelő teljesítmény
Nagyon fontos, hogy olyan teljesítményű készüléket válasszunk, amely megfelel a lehűteni kívánt helyiség adottságainak: elsősorban is a légköbméterben számított méretének, de figyelembe kell venni a fekvését (egy déli tájolású lakást kétszer akkora hőterhelés ér, mint egy ugyanolyan méretű északit), az elhelyezkedését (földszint, tetőszint), a falak, a nyílászárók, a tető szigeteltségét is. További fontos szempont lehet, hogy hányan tartózkodnak a helyiségben, és működnek-e ott jelentősebb, hőt termelő készülékek, például számítógép, televízió. A klímaberendezések jelentős áramfogyasztása miatt mindenképpen mérjük fel a rendelkezésre álló elektromos hálózat állapotát. Legyünk körültekintőek, mert a szükségesnél kisebb teljesítményű klíma nem, vagy csak nehezen tudja lehűteni a helyiséget, ami nagyobb fogyasztást eredményez. A túl nagy teljesítményű készülék többet fogyaszt, mint amennyire ténylegesen szükség van, ráadásul nagyobb a megfázás veszélye is. Vásárlás előtt tehát érdemes tájékozódni, illetve szakember tanácsát kérni!
A mobil klíma
Alapvetően kétféle légkondicionáló berendezést különböztetünk meg. A mobil klímaberendezés esetében egyetlen gépházban található az összes berendezés. Nagy előnye a mozgathatóság, és jó megoldás lehet, ha egy kisebb méretű teret kívánunk hűteni, illetve ha más készülék elhelyezésére nincs lehetőség. Hátránya a viszonylag kisebb teljesítmény, és a kompresszor működésével járó zaj. Figyelni kell arra, hogy a meleg levegőt ki kell juttatni a szabadba, ami egy nagyobb átmérőjű csövön történik. Ha ezt a csövet egy nyitott ablak résébe tesszük, a résen beáramló kinti meleg levegő miatt a gép igen drágán folytat kilátástalan harcot a hőséggel szemben.
A split klíma és beszerelése
Nagyobb hatásfokkal működnek az osztott típusú, vagy úgynevezett split klímák. Az épület külső falán elhelyezett kültéri, és a hűteni kívánt helyiség belső falán található beltéri egység között összekötő vezeték biztosítja az áram és a hűtőközeg áramlását. Egy légkondicionáló berendezés felszereléséhez, beüzemeléséhez megfelelő szakértelem és szerszámok szükségesek: az épület falát át kell fúrni, csöveket, elektromos vezetékeket kell összekötni, a kondenzvíz elvezetését meg kell oldani. Mindenképpen szakember végezze ezeket a munkákat, már csak azért is, mert a nem szakszerű beszerelésből eredő hibák esetén az eladók vitatják a készülékre vonatkozó felelősségüket. A klímaberendezés használatba vételéért fizetendő végső árba azonban a beszerelés, üzembe helyezés munkadíját be kell kalkulálni.
A klímaberendezés helyét úgy érdemes kiválasztani, hogy a beltéri egység ne olyan helyre fújja a hideg levegőt, ahol huzamosabb ideig tartózkodunk (fotel, kanapé, ágy, íróasztal stb.).
A kültéri egységek felszerelésével kapcsolatban fontos tudni, hogy műemlék épületek homlokzatára gyakorlatilag nem telepíthetők. Nem műemlék épületek esetében a hatályos szabályozás alapján elhelyezésükhöz alapvetően nem kell hatósági engedély, de a kellemetlenségek megelőzése érdekében a lakóhelyünk szerint illetékes önkormányzat építésügyi osztályán érdeklődjünk, mert városképi vagy egyéb szempontok miatt helyi rendelkezés szigorúbb feltételt szabhat. A társasházban lakóknak annyival bonyolultabb a helyzetük, hogy a társasházakról szóló törvény rendelkezése szerint az ingatlantulajdonosok négyötödének hozzá kell járulnia a ház külsejét érintő változtatásokhoz. Tanácsos tehát a közös képviselővel egyeztetni a vásárlás előtt.
Az energiatakarékosság és a zajszint
A klímaberendezéseket energiatakarékosságuk alapján „A”-tól „G”-ig terjedő skálán sorolják be, amelyen a legkisebb fogyasztásúak az „A” osztályba kerülnek. Ne legyenek azonban túlzott elvárásaink, valójában ezek is jelentős mennyiségű energiát használnak fel: tudnunk kell, hogy a klímaberendezés a legtöbbet fogyasztó háztartási berendezések egyike. Az energiaosztály jelölésére az energiacímke szolgál.
Vételárát tekintve drágább, ellenben gazdaságosabban üzemeltethető az ún. inverteres klíma. Ezekben a készülékekben mindig csak annyit üzemel a kompresszor, amennyi teljesítményre szükség van a beállított hőmérséklet megtartásához. Ahol sokat használják a klímát, ez a berendezés akár 30 százalékkal kevesebb energiát igényel a hagyományos készülékekhez képest. Az energiafelhasználás mellett érdemes a zajszintet is figyelembe venni, mert a magas zajszint bennünket és a kültéri egység miatt a szomszédokat is zavarhatja.
Asztmás, allergiás betegségben szenvedők számára különösen fontos lehet, hogy a készülék szűrők beépítésével nem csak hideg levegőt állít elő, hanem a levegőt tisztítja is, az abban található port, polleneket, gombákat, baktériumokat stb. kiszűri.
A másik „extra felszereltség”-et az jelenti, hogy sok légkondicionáló berendezést a hűtő mellett fűtő funkcióval is árulnak. Ez ne befolyásolja választásunkat, ugyanis nem igazán lehet kihasználni, hiszen a lakást klímával fűteni kétségtelenül a leggazdaságtalanabb megoldás lenne.
A használat
A klímaberendezés használata során ügyeljünk arra, hogy a külső és a hűteni kívánt helyiség közötti különbség ne haladja meg a 10 fokot, ugyanis a nagy hőmérséklet-különbség megviselheti a szervezetet, meghűléshez vezethet.
Ha a légkondicionálót bekapcsoljuk, a helyiség ablakait tartsuk zárva, ezzel megakadályozva a forró levegő beáramlását. Időközönként rövid ideig szellőztessünk, hogy friss levegőhöz jussunk. Fontos, hogy a lehűteni kívánt helyiség ablakain kívül az elválasztó ajtókat is csukjuk be, és tartsuk zárva, különben a szomszédos helyiségek levegőjét is hűtenie kell a készüléknek, ami rontja a hatásfokot, és könnyen lehet, hogy ez a feladat már meghaladja a teljesítményét.
Fontos tudni, hogy a lakásunkat érő hőterhelést a klímaberendezésen kívül más módon is csökkenthetjük. A legfontosabb, hogy megakadályozzuk a napsugarak és a meleg közvetlen bejutását a lakásba különböző árnyékolástechnikai eszközök segítségével: sötétítő függöny, reluxa, zsalu, redőny, roló, ponyva stb. A leghatásosabbak a kültéri eszközök, az ablakon belül alkalmazott megoldásoknál ugyanis a felfogott, visszavert hő az ablaküveg miatt már nem tud eltávozni a helyiségből, ezáltal a belső hőmérsékletet növeli. További fontos körülmény az ablakok megfelelő szigeteltsége és hőszigetelő-képessége, amely távol tartja télen a hideget, nyáron pedig a meleget.
Hozzászólások