A fideszes Rogán Antal, Mengyi Roland és Manninger Jenő előterjesztését 264 igen szavazattal, 54 nem ellenében fogadta el a Ház, azt a kormánypártok mellett az MSZP képviselői is támogatták.
A törvény értelmében a szit a kis- és nagybefektetőktől összegyűjtött pénzügyi forrásokat elsősorban magyarországi bejegyzésű kereskedelmi és lakóingatlanokba fekteti azért, hogy az ingatlanokat hasznosítsa, illetve szükség esetén fejlessze. Az indoklás szerint a társaságok létrejötte segítheti, hogy Magyarország a régió pénzügyi szolgáltató központjává váljon.
A törvény szerint a szabályozott ingatlanbefektetési társaságoknak legalább 10 milliárd forint induló tőkével kell rendelkezniük. Biztosítók és bankok legfeljebb a részvények és a szavazati jog 10 százalékát tulajdonolhatják, a közkézhányad pedig el kell, hogy érje a jegyzett tőke 5 százalékát.
A társaságok nemcsak ingatlanokat, hanem projekttársaságokat is vásárolhatnak. A mérlegfőösszeg legalább 70 százalékának ingatlanokból kell állnia, és a törvény szabályozza azt is, hogy ezen kívül milyen eszközöket tarthat portfóliójában a társaság.
A szit nyeresége 100 százalékát ki kell, hogy fizesse osztalékként, a projekt társaságainak nyeresége egészében a tulajdonost illeti.
A törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
Ingatlan és Befektetés vélemény:
Egyes szakértők szerint nem lehet arra számítani, hogy tömegesen alakulnak SZIT-ek Magyarországon, ugyanakkor számos olyan előnye van ennek az új formációnak, ami nemcsak a jobban menő, a piacon „látszó” társaságoknak lehet kedvező, de olyan csoportosulásoknak is, amelyeknek jelenleg úgymond ingatlanba áll a pénze, de az állománnyal nem igazán történik semmi. A kötelező 5 százalékos közkézhányad jelentéktelen, az adóelőny viszont nagyon jelentős és a 10 milliárd forintos alsó határ sem túlzottan sok. Véleményünk szerint a SZIT-ek megalakításának esélye valódi kitörési pont lehet nem is annyira az ingatlanpiac, mint inkább az ingatlanszakma számára. A jelenleg „tehetetlen” ingatlanállományt, amely egyébként most nem túl piacképes, fel kell becsülni, valamifajta egységbe kell szervezni, professzionálisan menedzselni, kezelni, üzleti tervet készíteni rájuk. Akár több cég is egy SZIT-be szervezheti ingatlanállományát, beléphetnek a piacra végre az önkormányzatok, anélkül, hogy az a vád érné őket, hogy elkótyavetyélik ingatlanjaikat és akkor még az esetlegesen piacra lépő külföldi társaságokról nem is beszéltünk. Egyetlen jelentős korlát a SZIT-ek számára a bankok és biztosítók tulajdoni hányadának 10%-os korlátozása. Kérdés ugyanakkor, hogy ezt a korlátozást esetleg miképp tudják majd kijátszani a pénzintézetek… Ahogy megjelenik a törvény végleges szövege, a részletekről is beszámolunk. Az utolsó pillanatban a javaslathoz hosszú módosítások érkeztek, így kis türelmüket kérjük…
Hozzászólások