Ennek a háznak a születése sok szempontból premiernek számít. Földes László Ybl-díjas építész ugyanis nemrég debütált a családi ház tervezésben, az azóta világszabadalommá lett transzparens beton itt került először beépítésre, a tulajdonosoknak is ez volt életük első közös házépítése, illetve az utcában is ez volt az első, jellegében újmodern, mégis hagyományos építészeti megoldásokra épülő családi ház.
A kertvárosi, ám zömmel régi építésű házakból álló környéken szokatlan képet nyújt a ház, melyet áthat egy különleges, régmúltat idéző hangulat. Az utca felől szemérmesnek tűnő otthon a kert felől egészen más képet mutat, odabent hatalmas, derékszögben kitárulkozó szárnyai vannak. Az utcáról nézve szemérmesen a hátát mutatja a járókelőknek, csupán egy emeleti erkélykiharapás töri meg a XIX. század végén, kézi vetéssel készült pasztellszínű bontott-tégla-felületet, azt az antik sugallatú téglaköpenyt, amely az eredetileg sem keskeny falakat borítja az épület teljes felületén. Az erkélyeket és teraszokat horizontálisan futó fenyőburkolat takarja, amely meleg sárgájával derűs összképet teremt a tégla vöröseivel. A meleg fafelületek szomszédságában a régi, nagy gonddal megmunkált téglák új életre kelnek.
A ház három gyerekkori barát közös alkotómunkájának eredménye. A tulajdonos, a tervező és a kivitelező ugyanis valaha osztálytársak voltak, s a gyermeki összetartozás érezhető felnőttkori egymásra találásukon is. Mivel az egész család részese volt a tervezői munkának, az itt töltött másfél év alatt egyelőre még nem is derült ki előnytelen vagy kényelmetlen, elméretezett vagy félreszabott tulajdonsága a háznak. A cinktitánium tető az eltelt 2 év alatt bemattult, így szépen illeszkedik a kopottas téglákhoz.
Pedig a méretekre igencsak különös tekintettel kellett lenni, hiszen a családot egy házaspár és két kamaszgyerek alkotja, közülük a mama a legkisebb a maga 178 centiméterével. Az előszobai szekrényben hétköznapi használati tárgy a 48-as bakancs, a konyhában pedig a 110 cm magas pult, hogy a nagyfiú hatalmas zuhanykabinjáról vagy az óriási fotelokról már ne is beszéljünk. Az XL-es méretezés mellett a ház másik sajátja a letisztultság, az egyszerű vonalak, a sima vonalú egyforma ajtók, polcok, gardróbok és konyhabútor. Minden eltűnik, nem marad szem előtt, ezt szeretik a lakók.
A földszint egyik oldala a családi együttlétek, közös főzések, étkezések és tévézések terepe. A kert felőli szárnyban húzódik meg a szülői háló-gardrób-fürdő együttese, kellő távolságra az utcától és a gyerekektől is. A társasági tér középpontjában a kandalló áll, ez mintegy térelválasztó szereppel bír a nappali és a tízszemélyes étkező között. Az U alakú konyha az étkező egyik kiszögellésében talált magának helyet, míg a nappali utca felőli oldalán egy monumentális tolóajtó választja le a papa dolgozó-, illetve a mama varrókuckóit. A nappali szekrényfalába rejtett ablakban Aranka, a vörösfülű ékszerteknős pihen. Õ ugyan eredetileg nem szerepelt a családi létszámban, de egy reggel valaki bedobta a kertbe, Kira kutya labdázott vele. (A szülői háló extremitása a fehérneműs komód legfelső fiókjában lakó Fifike, a nyolcéves tengerimalac, aki viszont kiskora óta él a családdal.)
Mivel a család egy 68 négyzetméteres társasházi otthonból érkezett a 250 négyzetméterbe, kezdetben tartottak tőle, hogy valami megváltozik majd, ha távolabb kerülnek egymástól, de nem így lett. A távolságra való lehetőség ugyanis csak erősítette a közelségre való vágyukat.
Tervezői vallomás:
„A téglaház tömege, az utca és az oldalkert felé várfalként magasodik. Az L alaprajzú, félnyeregtetős épület utcai szárnya egyszintes, a hosszan hátranyúló udvari szárny kétszintes. A földszinten vannak a közösségi terek, valamint a szülői háló és a dupla garázs. Az épület védett hajlatában félátrium jellegű teraszt hoztunk létre, ez az épület centruma. Ide nyílik a nappali, az étkező, a lépcsőtér üvegfala és egy loggia.
A horizontális elemekből építkező ház izgalmas ellenpontja a keskeny, vertikális lépcsőtér. Az emeleten a két nagy gyerek „lakosztálya” található. Két-két szoba, gardrób, fürdő és loggia biztosítja az eltérő nemű testvérek önállóságát. A külső falazat kézi vetésű bontott tégla, a tetőhéjalás titáncink fémlemez, a loggián acéloszlopokra rögzített, pácolt fenyőkorlátok találhatók.
Az épület térrendszere úgy lett kialakítva, hogy az egymáson áttűnő külső és belső tereknek van némi transzparens hatása. Innen jött a gondolat, hogy Losonczi Áron új találmánya, a transzparens beton jelenjen meg az épületben. Az üvegszálas betontömbnek az étkező horizontálisan elnyúló ablakában találtunk helyet. A keleti tájolás miatt reggel a napfény átdereng a fényáteresztő betontömbön. Este fordított a hatás, a tömb meleg fényű izzással tekint a kívülről érkezőkre.”
A transzparens beton
Az üvegszálas beton a súlyos és durva betontechnológiát összeeresztette a mikroelektronikában használatos üvegszálas technikával. Így a komor anyag fény hatására könnyű, légies, áttetsző lesz. A betonlap felületére merőlegesen beépített sok ezer üvegszál közvetíti a fényt, derengő rajzolatot adva a betonfelületnek. Az anyag betontulajdonságokkal rendelkezik, s mint ilyen például nem hőszigetel, így lakásokban főleg az itt látható módon, ablakon belül elhelyezve alkalmazható.
Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz!
Hozzászólások