A Society for Conservation Biology tagjai az Environmental Management szaklapban számoltak be arról, hogy milyen fontosak az útnélküli, vagy gyéren használt területek.
Az utak nélküli háborítatlan tájakon az élővilág nyugalomban van, hiszen a víz tiszta, a levegőt sem piszkolják autók és teherautók, a talajerózió is ritkább és a védett fajokra is kevesebb veszély leselkedik. Ezeken a területeken hatékonyabban lehet védeni a növény és állatfajokat is például az idegen betelepülő fajoktól, vagy épp a fertőzésektől és a kártevőktől, hiszen átmenő forgalom híján kicsi az esély a problémákra. Általánosabban fogalmazva ezek a területek közelebb állnak az eredeti élővilághoz, hiszen szinte teljesen háborítatlanok.
Az útnélküli térségeknek fontos feladatuk van például a klímaváltozás kapcsán is, hiszen önmagukban is képesek enyhíteni a felmelegedés hatásait, miközben tűz ellen, földcsuszamlások, hurrikánok és áradások ellen is védettebbek. Ezeken az ember által alig érintett területeken, a növények és az állatok is talán gyorsabban képesek alkalmazkodni a klímaváltozással járó melegebb és szárazabb évszakokhoz.
Néhány ország, köztük az Egyesült Államok is felismerte az útnélküli területek természetvédelmi fontosságát és már védelem alá helyezte ezeket. Európában ez még várat magára, mivel a legtöbb ilyen rész az öreg kontinensen még nincs védetté nyilvánítva a természetvédelmi társaság vizsgálata szerint. Németországban például ezeknek a területeknek a 75 százaléka nem tartozik a védelmet jelentő Natura 2000 rendszeréhez. Eközben, a legtöbb országban, újabb és újabb útépítések kezdődnek és a védelmet érdemlő területek bizony évről évre fogyatkoznak.
Hozzászólások