A határok nélküli Európa az építőiparban is komoly változásokat eredményez, bár más ágazatokhoz képest e területen az egységes minőségi követelményrendszer meghatározása rögös úton halad. A nagymértékű éghajlati különbségek, a tradíciók, a rendelkezésre álló építőanyagok országspecifikus szabályozásokat igényelnek. Elképzelhető hát, milyen nehéz helyzet alakult ki az egységes európai szabvány kialakítása körül.
Az Európai Készház Szövetség elsődleges célja a minőségi készházépítés feltételeinek megteremtése egész Európában. Az egységes épületfizikai határértékek meghatározása helyett inkább az egységes vizsgálati módszerek kidolgozását, illetve a vizsgálandó legfontosabb paraméterek egységesítését tartja a legfontosabbnak. A volt kelet-európai országok közül egyedül Magyarország teljes jogú tagja e szövetségnek.
Várhatóan 2007 elejétől az Európai Készház Szövetség minőségi védjegye már a paraméterek garantált összehasonlíthatóságát szolgálja. A hazai készházgyártók termékeit az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kht. már ma is az európai követelmények szerint vizsgálja, az eredményeket az Építőipari Műszaki Engedélyekben (ÉME) rögzítik. Kizárólag ennek birtokában kerülhet forgalomba készház vagy könnyűszerkezetes épület.
A készházak ÉME engedélye a következőket vizsgálja:
– az épület legfontosabb alkotóelemeinek egyedi tulajdonságait és a belőlük alkotott rendszer működését (falak, födém, tetőszerkezet)
– az egyes épületszerkezeti elemek esetében a
o statikai megfelelőséget,
o tűzállósági határértéket,
o hőtechnikai tulajdonságokat,
o hangszigetelő képességet,
o ütésálló képességet;
– az épület megvalósítása során alkalmazott, ill. beépített anyagoknak a hazai megfelelőség-igazolással kell rendelkezniük, így vizsgálják még az alábbi jellemzőket:
o a beépítésre kerülő szerkezeti faanyag, egyéb
teherviselő szerkezeti anyag minősége,
o faanyagvédelem minősége, alkalmazott favédőszer,
o rögzítő-, kapcsolóelemek tulajdonságai;
– a gyártóhely alkalmasságának vizsgálata:
o a szakmai személyzet felkészültsége,
o a gyártóhely, tárolóhelyek alkalmassága.
PÁRÁSODÁS. Gyakori kérdés rosszul megépített készházak tulajdonosai részéről, hogy miért párásodnak állandóan az ablakok belülről, miért penészednek a sarkok.
Az említett vizsgálatokon felül e problémára is kiterjed Európában az ún. Blower-Door teszt elvégzése, az épületszerkezet elkészültét követő légzárási vizsgálat. Lényege, hogy az épületen belül a környezeti egyensúlyi légnyomáshoz képest adott nyomáseltérést (50 Pa) hoznak létre, és vizsgálják a nyomáskiegyenlítődés idejét. Ebből következtetni lehet az épületen belüli és a külső levegő cseréjének mértékére. Ezen érték fontos épületfizikai jellemző, mivel a túlzott légcsere többlet fűtési energiát igényel, illetve nem kívánt mértékű páralecsapódást idézhet elő az épületszerkezetben. A német előírások a légcsere mértékét a mesterséges szellőztető berendezés nélküli épületeknél óránként max. 3 cserében határozzák meg. A vizsgálat feltárja a felesleges hézagokat, a tömítetlen fugákat az egyes épületelemek között.
Az épületszerkezet ezen tulajdonsága fontos a tartósságra nézve is: a szerkezeti elemekre fokozott terhelést jelent, ha egy átlagos épületben óránkénti 3 légcsere esetén, -20 °C fok külső, +20 °C fok belső hőmérséklet esetén kb. 8 liter pára csapódik le az épületen belül. Sajnos hazánkban e mérésekre ritkán kerül sor, pedig nem túl drága az eljárás.
KÁROSANYAG-KIBOCSÁTÁS. Az európai piacon forgalomba kerülő készházakkal kapcsolatban másik fontos követelmény az egészségre káros anyagok kibocsátási határértékének vizsgálata (Tox Proof), különösen a formaldehydszármazékokra. Bár a mérhető értékek messze elmaradnak az egészségre ártalmas határértékektől, nagyban függnek az alkalmazott építési anyagoktól. Különösen az OSB lapok okoznak jelentősen magasabb értékeket a gipsz alapú lapokhoz képest. Jelentős befolyásoló tényező a felületkezelő anyagok, festékek, gyanták, a parketta, a laminált padlóburkoló lap vagy a padlószőnyeg anyaga.
Sajnos a felgyorsult élet az építési technológiákban is egyre több kémiai anyagot, kötésgyorsítót, műgyantát, ragasztót kíván. Bár az egyes anyagok kémiai összetétele önmagában nem veszélyes az építtető/lakó számára, de több anyag szerencsétlen kombinációja nyomán létrejöhetnek olyan kémiai reakciók, amelyek kifejezetten ártalmas anyagokat képeznek a belső légtérben. A gondos építtető számára a káros anyagokkal kapcsolatban hazánkban is fontos paraméter a hiteles, mért információ, hiszen e terheléseknek kimutatható szerepük van számos betegség kialakulásában. A külföldi minősítésekkel is rendelkező gyártók termékei ilyen tekintetben is bevizsgáltak. Az ÉVOSZ Könnyűszerkezet Építő Tagozatának MAKÉSZ védjeggyel rendelkező tagjai e szigorú vizsgálatoknak alávetik magukat, itt az ideje tehát, hogy az építtetők is megfelelő gondossággal, korrekt műszaki paraméterek ismeretében dönthessenek jövendő otthonuk megrendelése során. Fontosnak tartjuk a fentieken felül az egységes, ún. Energia Tanúsítvány bevezetését is, amely az épületek épületfizikai jellemzőit egyértelműen, korrekt módon tartalmazza.
Hozzászólások