aránya 30%, a könnyűszerkezetes házak az árvízveszélyes területeken bátran építhetők, sőt, osztrák szomszédainkjól kihasználják e technológia minden előnyét.
Az újjáépítés az árvíz elmúltával megkezdődött, és míg a válságból kilábalás gondolatától hangos a sajtó, az építésügyi szakmapolitika – környezettudatosságot, energiahatékonyságot, alacsony energia fogyasztású épületek építését emlegetve – csupán a régi technológiákat támogatja, mondván: a vízállóság kritériumának az egyre jobban terjedő szerelt technológiájú épületek nem felelnek meg.
Azt a kérdést, hogy milyen is egy vízállósággal rendelkező épület vagy épületszerkezet – szabvány vagy erre vonatkozó előírás hiányában elég nehéz megmondani. Szintén nem érdemes a tartósságról vitába szállni, hisz bizonyító erejű kell, legyen az a tény, hogy a szerelt építési mód a skandináv országokban 90%-os, német nyelvű területeken nem kevesebb, mint 30%-os arányt képvisel.
Tényként kell elfogadni azt is, hogy a folyóvizek távoltartása az épületektől az árvízvédelem feladata, míg az épületek árvízvédelmi funkció nélkül „csupán” a jól megtervezett, kulturált, biztonságot nyújtó lakhatást nyújtják. Mégis, érdemes megvizsgálni, mi történik, ha elönti a víz a könnyűszerkezetes épületeket.
Víz alatt
A falazással készülő, nagy faltömegű szerkezetekből álló házak követelményrendszere – megelőzve a „kitalált” ’vízállósági kritériumot’ – az alapvető műszaki követelmények rendszerén nyugszik. Mindezek alól magától értetődően a szerelt technológiával épített házak sem bújhatnak ki, nekik is minden feltételt teljesíteniük kell, de az alábbiakban leírtakból kiderül, hogy a szerelt építésű házak helyreállítása egyszerűbb és gyorsabb, mint a falazottaké, valamint nem jelent fokozottabb biztonságot a lakók számára, hogy milyen falak között áznak el ingóságaik, értékeik, és milyen épületből kell kényszerűen kiköltözniük, mert lakhatatlanná vált.
Az alapvető műszaki követelmények közül a stabilitásra (statika) és az energetikára vonatkozó előírásokat érdemes elsőként elemezni.
Ez utóbbi, hazai – európai összehasonlításban nem túl szigorú – követelmény teljesítése a hagyományos falazott technológiák esetén kiegészítő hőszigetelések alkalmazását teszi szükségessé a homlokzati falakon.
Ez a szigetelés lehet polisztirol alapú, amely valóban megbízhatóbb ’vízállósággal’ bír az egyre jobban terjedő szálas szigetelés alkalmazásával szemben. A szálas homlokzati szigetelés a külső falakon ugyan jó páraáteresztő és tűzvédelmi képességekkel bír, ám vízbe kerülve elveszti előnyös tulajdonságait, és átázva csak csere lehet a javítás szakszerű módja.
A falazott technológiák nagy tömegű falszerkezetei vízben állva nagy mennyiségű vizet is magukba szívnak, amelyet csak hosszú idő alatt képesek leadni. Stabilitásukat javarészt megőrzik ez alatt, de a felületi rétegek – festés, vakolás, amelyek alatt átázott a fal – eltávolítása elkerülhetetlen. Ugyanez a sorsa a falakba beépített nyílászáróknak is.
Egy nagyszabású helyreállítási program nem nélkülözheti azt az általános célt, hogy ezek az új épületek energiafogyasztásukban is korszerűek legyenek, az alacsony üzemeltetés a károsultak számára a lakhatás idején legalább olyan fontos, mint az újra otthonhoz jutás.
A könnyűszerkezetes épületek e téren is sokat bizonyított épületek, bár a tervezők, beruházók közül sokakban még mindig fenntartás él, legtöbbször téves információk terjedése miatt. A legalább 20-25 cm-es vastagságban készülő külső falszerkezetek jó hőszigetelő képessége (U=0,2 W/m2K) az építész szakmában közismert tény. A vita inkább a nyári felmelegedésről szól. Az árvízveszélyes területek épületeinek esetében fel kell tenni természetesen a ’vízállóság’, a vízben megtartott stabilitás és – szükség esetén – a helyreállítás lehetőségeinek kérdését is.
Ám mielőtt erről szó esnék, még egy fontos dologról nem szabad megfeledkezni: a minőség és építési idő viszonyáról. A szerelt technológia – a készház-technológia – mely Európa több országában szabványosított – rendelkezik már hazai készházak gyártására alkalmas magyar üzemmel! Az üzemben gyártás ellenőrizhető minőségi garanciát és
időre tervezhető iparosított előregyártást jelent. Nincs hosszas, helyszíni építési idő, az építés és a helyreállítás egyaránt jól szervezhető, és zordabb időjárási körülmények között is végezhető.
A cikk a Lakásépítési tájékoztatási Központ honlapján folytatódik
Hozzászólások