A bejárati ajtók választéka ma már hazánkban is óriási, néhány évtized alatt megtöbbszöröződött. Míg régebben az építkezők általában csak azt a kérdést tették fel, hogy fa-, műanyag vagy fémajtót válasszanak-e, ma bonyolítja a helyzetet az is, hogy bármelyiket is választjuk, szintén több tucattal találjuk magunkat szemben. Ember legyen a talpán, aki eligazodik a sok-sok típus között, figyelembe véve a minőség és az ár hatalmas szórását. Az alábbiakban e választáshoz nyújtunk segítséget.
A néhány évtizede épült lakóépületeknél a házak és lakások bejárata legtöbbször az oldalsó vagy a belső, udvari homlokzaton helyezkedett el. A mai épületeknél, legyen az családi ház vagy társasház, a gyakorlat teljesen megváltozott, a főbejárat szinte minden esetben az utcáról jól látható homlokzatra került. Az ajtók – elsősorban a bejárati ajtók – elsődleges rendeltetése mellett döntő jelentőségűvé vált esztétikai megjelenésük is. A technika fejlődése az ajtókat is elérte – amit az utóbbi két évtizedben az erősödő piaci verseny is megkövetelt -, és ez magával hozta a minőség ugrásszerű javulását. Ma már a minőség szó alatt nem csak a megfelelő működést értjük, hanem az összes mechanikai, épületfizikai, szerkezeti és esztétikai jellemzők összességének optimumát. Természetesen azt a szempontot kiemelve, amit az adott beépítési hely leginkább megkövetel.
A termék minősége és a gyártók minősítése
Nem elég eldönteni, hogy fa-, műanyag vagy fémajtót válasszunk, hiszen ezen belül is több tucattal találjuk magunkat szemben. Azt mindenképpen jó tudni, hogy ha például műanyag ajtót választunk, az adott profilrendszer típusa önmagában még nem garancia a termék jó minőségére. A gyártáshoz használt profilokon kívül rendkívül fontos a gyártók szellemi és technikai felkészültsége, ami elengedhetetlen egy garantáltan jó minőségű bejárati ajtó előállításához. Sokan esnek abba a tévedésbe, hogy ha látják a terméken az ISO 9001 vagy 9002 szabványt, úgy gondolják, az a termék minőségét garantálja. Az ISO 9001 vagy ISO 9002 szabványok szerinti gyártói minősítés a gyártási folyamat megfelelőségének igazolására szolgál, nem tévesztendő tehát össze a termék minőségével, amit a gyártó által kiállított szállítói megfelelőségi nyilatkozat igazol (alapja az ÉMI Kht. Építőipari Műszaki Engedélye lehet). Az ISO 9000 szerinti gyártói minősítés megléte kizárólag a gyártási folyamat helyességéről győzheti meg, illetve tájékoztathatja a vásárlót. Ennek hiányában nagyobb értékű vásárlás és ismeretlen gyártó esetén megéri meggyőződni a gyártó telephelyén a termékek minőségéről.
A választásnál irányadó főbb műszaki tulajdonságok
A bejárati ajtókra vonatkozó műszaki szabályozás hazánkban megfelelőnek tekinthető, hiszen építésügyi előírás írja elő a funkcionális szempontokból szükséges méreteket. Ezen túlmenően követelményszabvány (MSZ 9386:1993) határozza meg azokat a műszaki paramétereket, amelyekkel egy bejárati ajtó optimálisan jellemezhető. Sajnos az építőanyag-telepeken vagy áruházakban vásárlókat nem a későbbiekben felsorolt tulajdonságok milyensége vezérli a vásárláskor, szinte csak a funkcionális (nyitásmód, nyitásirány), esztétikai (osztások) és gazdasági (ár, tartósság) szempontok alapján választanak. Pedig a választásnál elsődleges szempontnak azt kell tekinteni, hogy mi lesz az adott ajtó javasolt alkalmazási területe. Az alábbi táblázat a külső bejárati ajtókra (pl. családi ház, társasház függőfolyosója) és a belső bejárati ajtókra (pl. lépcsőház) vonatkozó főbb műszaki szempontokat ismerteti, megkülönböztetve a két fő alkalmazási területet. A táblázatból kitűnik, hogy a bejárati ajtókat milyen sok alapvető műszaki tulajdonsággal lehet jellemezni. Az is látható, hogy a külső bejárati ajtókra és a belső bejárati ajtókra vonatkozó követelmények csak a vízzárás és szélállóság tekintetében különböznek.
Milyen követelményeknek kell megfelelniük a bejárati ajtóknak?
A következőkben vizsgáljuk meg, hogy a táblázatban felsorolt, szabvány által meghatározott fontosabb jellemzők milyen feltételeket támasztanak a bejárati ajtókkal szemben.
Légzárás
– az ajtó lágy ütközésű legyen (gumitömítés);
– az ajtó vasalata legalább három ponton zárjon, és az ajtónak legalább három pántja legyen;
– a jó légzárás feltétele az ütköző, tömített küszöb;
– az ajtólap vagy betételemek tömítéssel illeszkedjenek a kerethez.
Vízzárás
– befelé nyíló ajtó esetén megfelelően tömített legyen a küszöb;
– szélfogó vagy előtető alkalmazása célszerű;
– nem védett helyen lévő ajtó esetén indokolt vízvető felszerelése.
Hőszigetelés
– megfelelő szerkezeti vastagságok alkalmazása a toknál:
– fa esetén legalább 68 mm;
– műanyag esetén legalább 58-60 mm
(két kamra);
– fém esetén legalább 60 mm
(hőhídmegszakítás);
– megfelelően hőszigetelt ajtólap, betételem vagy hőszigetelő üveg (k £ 1,5 W/m2K);
– hőhídmentes beépítés, a toknál és az ajtólapon átmenő fémrészek ne legyenek.
Hangszigetelés
– folytonos (esetleg kétszeres) tömítés alkalmazása;
– többrétegű üvegezés alkalmazása.
Tűzállóság
– faprofil esetén általában közepes éghetőség;
– műanyag profil esetén általában nehezen éghetőség;
– fémprofil esetén általában nem éghetőség.
Mechanikai jellemzők
– az összes felsorolt jellemzőre vonatkozó követelmény megkívánja a méretek pontosságát;
– az ajtólapok merevek legyenek, ne deformálódjanak normál mechanikai igénybevételek hatására;
– a kisebb ütéseket (kemény ütés, lágy ütés) maradandó sérülés nélkül viseljék el;
– a követelményként szabott minimum 50 000 nyitást és zárást (kb. 10 év használat) a vasalat (zár, pántok) és az ajtólap viselje el.
Különleges igénybevétel esetén a követelmény 100 000 nyitás-csukás, ami többlakásos társasházak, forgalmas közintézmények, kórházak, iskolák és áruházak esetén érvényes. Erős igénybevétel esetén a követelmény 50 000 nyitás-csukás, ami lakások, kis forgalmú üzletek és irodák esetén mértékadó.
Biztonság
– az ajtó könnyen kezelhető legyen,
a nyitáshoz szükséges erő ne legyen nagyobb, mint 100 N;
– az épületszerkezeti és épületfizikai jellemzők teljesülése mellett az ajtó legyen “betörésálló”, rendelkezzen a MABISZ minősítésével.
Megjegyezzük, hogy a legtöbb ún. biztonsági bejárati ajtó nem felel meg az alapvető épületfizikai (hőtechnikai, hangszigetelési, légzárási stb.) követelményeknek, melyeket táblázatunk tartalmaz..
Az acéltokkal és acél merevítésű ajtólappal készült ajtók felhasználása – a későbbi gondok elkerülése érdekében – kizárólag fűtött lépcsőházakban javasolt, tehát belső bejárati ajtóként.
Elmondható továbbá, hogy a nem megfelelően hőszigetelt külső bejárati ajtók beépítése – amelyek kisiparilag még ma is nagy mennyiségben készülnek – azzal a kellemetlen következménnyel járhat, hogy az ajtó belső felülete lehűl, és a belső oldalon páralecsapódás, esetleg penészedés jelentkezik.
Gyakorlati tanácsok
Végezetül még egy fontos szempont a választáshoz. Ma már a bejárati ajtókhoz is különböző ismertető anyagok tartoznak. Legtöbbször a garanciális reklamációk során derül ki, hogy a terméknek nincs megfelelő megfelelőségi igazolása. Mindenképpen ellenőrizni kell tehát, hogy a termék különböző tulajdonságai vizsgálatokkal igazoltak-e, megvannak-e a szükséges minősítő iratok, ezek hiánya ugyanis gyakran – de nem szükségszerűen – az alacsonyabb minőséget jelzik. Vásárláskor meg kell követelni, hogy a megfelelőségi igazoláson kívül beépítési útmutatót és kezelési, karbantartási utasítást is kapjunk, amivel egy sor későbbi bosszúságtól kímélhetjük meg magunkat.
Műszaki jellemző Külső bejárati ajtó Belső bejárati ajtó
Épületfizikai jellemzők
Légzárás * *
Vízzárás * –
Szélállóság * –
Hőszigetelés * *
Hangszigetelés * *
Tűzállóság * *
Mechanikai jellemzők
Méretpontosság * *
Merevség * *
Ütésállóság * *
Tartós használhatóság * *
Alakváltozás
mechanikai terhelésre * *
Légállapot jellemzői
Alakváltozás légnedvesség-
változás hatására * *
Alakváltozás két különböző
légállapotú tér hatására * *
Biztonság
Kezelhetőség * *
Betörésállóság * *
Műszaki jellemző Követelmény
Légzárás L1, L2
Vízzárás V2, V3
Szélállóság SZ1, SZ2
Hőszigetelés k£ 1,9 W/m2K
Hangszigetelés Rw ³ 35 dB
Hozzászólások