Aki az ajtókat csak egyfajta szükséges mellékszereplőként nézi – és ezt sokan teszik –, az lemond a térformálás egyik nagyhatású eleméről. Az nem vesz tudomást arról, hogy egy ajtó, a maga két négyzetméteres felületével, legalább olyan belsőépítészeti jelentőségű, mint egy bútor.
A homlokzat ritmusát az ablakok teremtik meg, mégis az ajtó hívja fel magára leginkább a figyelmet. Minél nagyobb a ház, annál nagyobb hangsúly esik a bejáratra. A látogatónak azonnal tudnia kell, hol a bejárat, akkor is, ha oldalról lehet bemenni a házba. A bejárat helyét az ajtóhoz vezető útnak kell nyilvánvalóvá tennie. Az ajtók kettős szerepet játszanak: lehetővé teszik a közlekedést, és védik magánéletünket. A bejárati ajtók választásakor a stílus és a minőség mellett alapvető szempont a biztonság. Lényeges, hogy a bejárati ajtónak erős fémtokja legyen, hiszen az egyszerű fakeret könnyen kibontható szerszámokkal. Legjobb, ha az ajtólap fémszerkezetű, és erős négy centiméteres tömörfa borítású. Fontos a mechanikai zárvédelem, azaz a zár ne legyen törhető, fúrható. A lakást három-öt ponton záródó ajtóval érdemes védeni, de a biztonsági rudak távolsága legalább harminc centiméter legyen. Az alap ajtószerkezetre bármilyen borítást kérhetünk, akár a több száz éves ajtók stílusában is.
A belső ajtók hangsúlyt adnak egy lakásnak. Ha építkezünk, felújítunk, ma könnyebb a dolgunk, mint egy pár évtizeddel ezelőtt, hiszen az ajtótípusok és modellek sokaságából a ház jellegének megfelelőt választhatunk. Ha a régi ajtók jó állapotban vannak, érdemes fontolóra venni azok javítását, ugyanakkor azt is, hogy a régi ajtók hang- és hőszigetelése messze alul marad modern társaikétól.
Hogyan bútorozzunk?
Ha csak az alaprajzi összefüggések nem kényszerítenek rá, ne tegyünk ajtót egészen a helyiség sarkába vagy fala mellé, mert hosszabb felület bútorozhatóságát akadályozza. Hagyjunk mellette legalább harminc centimétert (egy polcsor mélységét), még jobb, ha hatvan-hetven centimétert (egy szekrény mélységét), vagy száz-száztíz centimétert (egy ágy szélességét). Előfordul, hogy fontosabb, hogy az ajtó melletti másik falszakasz hosszabb, de ezt csak a bútorozási terv teheti indokolttá. Igényesen megtervezett belső terekben gondolatban végig kell járni a lakást, és el kell képzelni a látványt.
(A cikk a fotógaléria után folytatódik)
{gallery}images/stories/verysimple/beljebb/f{/gallery}
Hogyan bútorozzunk?
Ha csak az alaprajzi összefüggések nem kényszerítenek rá, ne tegyünk ajtót egészen a helyiség sarkába vagy fala mellé, mert hosszabb felület bútorozhatóságát akadályozza. Hagyjunk mellette legalább harminc centimétert (egy polcsor mélységét), még jobb, ha hatvan-hetven centimétert (egy szekrény mélységét), vagy száz-száztíz centimétert (egy ágy szélességét). Előfordul, hogy fontosabb, hogy az ajtó melletti másik falszakasz hosszabb, de ezt csak a bútorozási terv teheti indokolttá. Igényesen megtervezett belső terekben gondolatban végig kell járni a lakást, és el kell képzelni a látványt.
Ajtóméret
Az ajtók helyének megválasztása igen fontos, mégis gyakran hibás. Lényeges már az ajtóméret megválasztása is. A szabvány-ajtók N-nel jelölt névleges mérete tokkal és beépítési hézaggal együtt értendő. A belső ajtóméret (a tiszta nyílásméret) ennél kisebb. A legkeskenyebb ajtó 0,75 × 2,10 N, azaz 0,60 × 2,025 méter, belső nyílásméretű, általában vécére, kamrára való. A 0,90 × 2,10 N, azaz 0,75 × 2,02 méteres nyílásméretű a konyha, a fürdőszoba és a hálószobák szokásos ajtaja. A nappali előírt minimális ajtómérete 1,002 × 2,10 N, azaz 0,85 × 2,02 méteres nyílású. Természetesen ezeknél nagyobb ajtók is beépíthetők, különösen, ha a tereket szélesebben akarjuk összenyitni. Ilyenkor a kétszárnyú, vagy az egyedi tervezésű toló-, esetleg harmonikaajtók jöhetnek számításba. A tolóajtók beépítését nehezíti, hogy nyitott állapotban a mozgó ajtószárny a fix rész elé kerülve vagy elzárja az ajtónyílás felét, vagy oldalt, esetleg kétoldalt további helyet igényel. A harmonikaajtó beépítéséhez felfüggesztés, egyedi vasalás szükséges, és igényes asztalosmunka.
Az ajtókkal a helyiség arányait is megváltoztathatjuk. Az alacsonyabb helyiségek magasabbnak tűnnek, ha a falat fölöttük egészen a mennyezetig panelokkal burkoljuk. A nagy belmagasság is alacsonyabbnak tűnik, ha a falra körben a normál magasságig panelburkolatot helyezünk el, amelybe az ajtót is belevonjuk. Egy sötétebb színű mennyezet még inkább felerősíti a hatást. Remek térformáló eszköz az ajtók színezése is. Mivel az ajtó két helyiséget köt össze, a színeket a berendezéshez igazíthatjuk, mindkét felén. Az üvegajtó, illetve az üvegezett ajtó már önmagában is díszítőelem. Az intim helyiségeket homokfúvott üveg mögé „zárhatjuk”. Ha csöndre vágyunk, az egyszerű, süllyesztett ajtót posztóréteg és filcbevonat segítségével párnázott ajtóvá alakíthatjuk. A két- vagy többszárnyú ajtó szép, és helyet takaríthatunk meg vele. Oldalait festhetjük különböző színűre, hogy a visszahajtott ajtószárnyak színkontrasztja érvényesüljön.
(A cikk a fotógaléria után folytatódik)
{gallery}images/stories/verysimple/beljebb/a1{/gallery}
Hol a helye?
Az ajtó tájékoztasson a lakás beosztásáról. Az előszobából legyen érzékelhető a nappali, és ne a mellékhelyiségek kerüljenek a fő haladási irány tengelyébe. Ha el kell fordulni a nappali felé, azt térbővület vagy nagyobb üvegezett ajtó érzékeltesse. Jó, ha a bejárati ajtó különbözik a többitől, megkönnyítve a vendégek tájékozódását. A nappaliba befelé és a nagyobb, világosabb tér felé nyíljon az ajtó, hogy belépéskor azonnal áttekinthessük a szobát. Szép, ha az ajtó nagyobb távlatot nyit: például a nappali ajtajához közelítve egy távolabbi ablak, helyiség, vagy a terasz szép részlete is megjelenik. Az ajtók hatása attól is függ, hogy a helyiség alakjához és magasságához megfelelően viszonyulnak-e. A 3,5 méter és nagyobb belmagasságú építmények más ajtóméretet követelnek, mint a modern épületek.
Garázskapu és automatika
A garázskapuk működési elvük alapján lehetnek lengő vagy billenő szerkezetűek, felfelé vagy oldalra nyílók. A billenő- vagy lengőajtók nyitáskor felfelé, a mennyezet alá billennek. Egyes kiviteleknél az ajtó részben kifelé lendül, de olyanok is vannak, amelyek a garázs falain belül maradnak. Ez utóbbiaknál szükség van mennyezeti futósínekre a biztos vezetés miatt. Szintén a mennyezet alá kell feltolni a felfelé nyíló rolókat. Az oldalra nyíló rolókat egyszerűen oldalra kell tolni, és azok nyitáskor a garázs egyik oldalfala mentén futnak végig. Ez különösen előnyös, ha a garázs alacsony, vagy a kapu nagy.
A garázskapuk 2,25-tól több mint 5 méter szélességben, 3 métert is meghaladó magasságban, és különböző szabványméretekben kaphatók.
A látható felületek borításának választéka széles: a fától az eloxált alumíniumon át a horganyzott és – kívánság szerinti színű – beégetett műanyag lakkozású acéllemezig terjed. A garázskapu kiválasztásakor a megjelenés mellett a rögzítési lehetőség is fontos. Figyelembe kell venni a megfelelő falméreteket.
{gallery}images/stories/verysimple/beljebb/a2{/gallery}
Hozzászólások