A fűtési szezon beindulásával időszerű kérdésekre ad választ gyakoroló szakemberként Nagy Zoltán okleveles mérnök, cserépkályhás. Érinti az átrakás, az alacsony energiaigényű házakban való működés, a környezetszennyezés, a hatásfok, a kormozás, a tömegkályha vagy cserépkályha dilemmáját és még számos sok érdekes részletkérdést.
Igaz, hogy minden cserépkályhát át kell rakni 5-15 évente, és ez rengeteg kosszal, bosszúsággal, költséggel jár?
Ez nem igaz! Igaz, hogy minden műszaki tervezés és méretezés nélkül, olcsón épített, és (vagy) szakszerűtlenül üzemeltetett cserépkályhát rendszeres időközönként át kell rakni. Mivel ehhez az egész kályhát le kell bontani és újra kell építeni, ezért ez több napon át tartó korommal, porral, sárral jár a lakásban, és költsége egy új cserépkályha teljes költségének a 25-50%-át is kiteheti. Ám kellő szaktudás és eszközök birtokában elvégzett tervezés és méretezés, a legjobb minőségű anyagokkal végrehajtott precíz és szakszerű kivitelezés, azután pedig a megfelelő használati utasítás birtokában gondos üzemeltetés esetén a cserépkályha élettartama minimum 50 év, de akár 100 év is lehet. Én csak ilyen kályhákat építek, erről a weboldalamon bőven olvashat. Munkámra 10 év teljes körű garanciát vállalok.
Igaz, hogy a cserépkályhával való fűtés rengeteg munkával jár, és az egész napos tüzelés miatt folyamatos felügyeletet igényel?
Nem igaz. A cserépkályha a kandallóval és a puffertartály nélküli kazánnal ellentétben nem igényel folyamatos tüzelést. A fűtési szezon nagy részében elegendő napi egyszeri, alkalmanként 5 perc időráfordítást igénylő begyújtás, ezen kívül több felügyeletet vagy munkát nem igényel. Két begyújtás között pedig a kályha a tömege által eltárolt meleget egyenletesen adja le sugárzó hő formájában. Egy passzívházba pedig lehetőségem van olyan speciális, kis teljesítményű, de nagy hőtároló tömegű cserépkályhát méretezni és építeni, amiben még borult téli idő esetén is többnyire csak 2-3 naponta kell begyújtani.
Igaz, hogy a cserépkályha a lakótérből veszi az égést tápláló levegőt, ezért nem építhető passzívházba, vagy bármi olyan házba ami hővisszanyerős szellőztetéssel (rekuperátor) rendelkezik?
Nem igaz! A cserépkályhák nagy részét Magyarországon még valóban úgy építik, hogy a ház légteréből veszi (venné) az égést tápláló levegőt, holott ez nemcsak passzívházakban, de minden újabb építésű házban tökéletlen működést eredményez. Én azonban minden cserépkályhát kizárólag a lakótértől független, a házon kívülről érkező égéslevegő ellátással építek, mint ahogy Nyugat-Európában már jó ideje így építik a cserépkályhák nagy részét. Természetesen elengedhetetlen a megfelelő méretezés és tervezés is, mint ahogy a speciális építésmódnak köszönhető, teljes életcikluson át tartó tömörség is.
Igaz, hogy a cserépkályha a nagy teljesítménye miatt túlfűtene egy alacsony energiaigényű, pláne egy passzívházat?
Nem igaz! A cserépkályhák hozzáértő tervezéssel, méretezéssel nagyon széles maximális teljesítménnyel méretezhetőek (0,8 – 9 kW maximális teljesítmény). A legkisebb teljesítményű cserépkályha maximális teljesítménye 0,8 kW, és 0,2-0,8 kW teljesítménytartományban üzemeltethető. Egy elméleti téren is felkészült cserépkályhás tehát bármilyen passzívházba képes megfelelő cserépkályhát tervezni és építeni. Ráadásul a kis teljesítményű cserépkályhák igénylik a legritkább begyújtást, így a legkevesebb időráfordítást, ezeknek a leghosszabb a hőtárolási ideje, és a leg egyenletesebb a hőleadása.
Igaz, hogy cserépkályhával fűtött házban a begyújtás után hirtelen nagyon meleg lesz, pár órával később pedig a kályha kihűl, és hideg lesz a házban?
Ez nem igaz! Egy olcsón, minimális anyagráfordítással felépített, kis hőtároló tömeggel rendelkező, teljesítményben a fűtendő helyiség fűtési teljesítményigényéhez nem illesztett cserépkályha valóban így működik. Ám egy megfelelően méretezett, középnehéz, vagy nehéz építésű cserépkályha hőleadása egyenletes, és hosszú idejű. Felületi hőmérséklete és így a teljesítménye még a begyújtás után is korlátozott, így mindig kellemes hőérzetet teremt.
Igaz, hogy a cserépkályha környezetszennyező?
Ez nem igaz! A tűzifa megújuló energiaforrás, mivel az eltüzelésekor felszabaduló széndioxid mennyisége megegyezik az élete során a levegőből megkötött széndioxid mennyiségével, tehát széndioxid mérlege nulla. A kivágott fa pedig még a mi életünkben megújul, újranő. A tűzifa termelés pedig hozzájárul az erdős területek növekedéséhez, fennmaradásához. Egy jól méretezett, és korszerű cserépkályha károsanyag kibocsátása minimális, egészséget nem károsító mértékű. Egy a légbevezetéssel és kéménnyel együtt, megfelelő eszközzel méretezett, és Öko-címkés tűztérrel épített cserépkályha CO kibocsátása 380 mg/MJ, NOx kibocsátása 82 mg/MJ, OGC (szervesen kötött szén) kibocsátása 30 mg/MJ, szállópor kibocsátása pedig 28 mg/MJ. Ez természetesen csak megfelelő üzemeltetés esetén igaz. A környezetszennyező szilárd tüzelés említésekor inkább a helytelenül, szénnel vagy lignittel üzemeltetett kandallókra és vegyes tüzelésű kazánokra kell gondolni, amelyek valóban többlet széndioxiddal terhelik a légkört, így fokozva az üvegházhatást. Ráadásul nagyságrendekkel nagyobb károsanyag kibocsátással, nagy mennyiségű mérgező, rákkeltő anyagokat is juttatnak a levegőnkbe.
Igaz, hogy a cserépkályhában bármilyen éghető hulladékot elégethetünk?
Nem igaz! A hulladékok otthoni égetése bűncselekmény, és a kályhát is tönkreteszi. A műanyagok, vegyszerekkel átitatott faanyag (bútorlap, gomba vagy rovarölővel kezelt, festett fahulladék) égetése nagy mennyiségű mérgező és rákkeltő anyagokat juttat a légkörbe, melyeket azután a többi emberen kívül a saját gyermekeink és mi magunk is belélegzünk. Az égéstermékben jelenlévő, majd a kályha járataiban kicsapódó, lerakódó anyagok ezen kívül a kályhát és a kéményt is gyorsan tönkreteszik. Cserépkályha kizárólag száraz, tiszta, megfelelő méretűre darabolt és hasított tűzifával használható.
Igaz, hogy a cserépkályhában csak keményfával szabad tüzelni, a gyantás fák, fenyőfélék, más puhafák tönkreteszik?
Nem igaz! Megfelelő használat esetén minden fafaj természetes, tiszta, és száraz fája használható cserépkályhában. Egy jól méretezett, megfelelően használt cserépkályha tűzterében az átlaghőmérséklet 700-850 fok, a lánghőmérséklet pedig akár 1100 fok is lehet. Ezen a hőmérsékleten minden szerves éghető anyag tökéletesen elég, nem szennyezi, nem károsítják a kályha járatait. Elég csak arra gondolni, hogy a cserépkályha az Alpokban a legelterjedtebb, ahol helyben szinte kizárólag fenyőfélék állnak rendelkezésre, azok viszont bőséggel. Ezért ott szinte minden családiház mellett szépen felaprított fenyőfát látunk száradni. Ennek ellenére az alpesi cserépkályhák élettartama 50-100 év. Szakszerűtlenül épített, és (vagy) nem megfelelően üzemeltetett cserépkályhában valóban kárt tehetnek a gyantás fák. Egyéb tüzelőberendezések esetén (kandalló, kazán) a gyártó utasításait kell követni!
Igaz, hogy a cserépkályha csak hagyományos lakásbelsőbe illeszkedik?
Ez nem igaz! A cserépkályhák lehetnek hagyományos kinézetűek, és lehetnek modern, minimalista stílusúak. A felület lehet fényes vagy matt mázzal ellátott, tetszőleges színű kályhacsempe. Ezek a hagyományos mintáson kívül sík felületűek, nagyméretűek. A kályhacsempén kívül a felület lehet vakolt, glettelt-festett, különböző effekt-festések is lehetségesek. A különböző felületek tetszőlegesen kombinálhatóak. A cserépkályhákat manapság látványos, üvegezett tűztér-ajtóval építjük, mely lehet igazán modern megjelenésű, dupla üveges is. A weboldalamon számos modern cserépkályha megoldásra láthat példát.
Hogyan kell a cserépkályha ajtó üvegéről eltávolítani a kormot?
Megfelelően méretezett, épített, és helyesen üzemeltetett cserépkályha ajtajának üvegére a kandallókkal ellentétben egyáltalán nem rakódik korom. Csupán az üvegen való belátást enyhén opálossá tevő finom hamulerakódást kell 1-2 havonta letörölni egy nedves papírtörlővel. Ez igazán könnyű feladat: 1-2 húzással, másodpercek alatt, vegyszerek nélkül elvégezhető.
Igaz, hogy a cserépkályha sokkal elavultabb berendezés, mint egy kandalló, hiszen a kifinomult kandallók 2-3 szabályzó kallantyúval, folytonégéssel, tisztaüveg rendszerrel, primer, szekunder, tercier levegő adagolással, és még számtalan védjegyezett elnevezéssel és szabadalmaztatott megoldással vannak felvértezve?
Ez nem igaz! Ezek mind a kandalló működéséből adódó kényszer szüleményei, ugyanis a kandalló addig fűt, amíg ég benne a tűz. Egy perccel sem tovább. Hogy ne kelljen fél óránként adagolni bele a fát, a kezelést az égés elnyújtásával teszik emberbarátabbá. A sok hókusz-pókusz nagy része ehhez szükséges. Hogy az elnyújtott égés minél kevésbé legyen tökéletlen, sok-sok kallantyúval kell a számos légbevezetést vezérelni, és az üvegről is külön levegővel kell a tökéletlen égés eredményeként keletkező kormot öblögetni. Így az égési idő egyes kandallóbetét-gyártók szerint akár 8-12 órára is elnyújtható, habár a legtöbb gyártó ma már inkább csak parázstartási időt említ. Ezzel szemben a cserépkályha esetén semmilyen szabályzásra nincs szükség, a levegő szabályzását egyedül az építés előtti, hozzáértő aerodinamikai méretezés tölti be. A cserépkályha teljesítmény tartományát midíg egyedi tervezéssel és építéssel, az adott ház igényeihez igazítjuk. A teljesítmény tartományon belül éppen szükséges teljesítményt pedig a begyújtás gyakoriságával, és a begyújtáskor berakott tűzifa mennyiségével állítja be a tulajdonos. Két begyújtás között a kályha tömege egyenlíti ki a leadott fűtési teljesítményt, és nehéz építés esetén akár 48 órán keresztül képes fűteni egyetlen begyújtással.
Tömegkályhás weboldalakon azt olvastam, hogy a tömegkályha 20-70%-kal magasabb hatásfokú, mint a cserépkályha, ebből következően fele-harmad annyi fát fogyaszt. Igaz ez?
Ez nem igaz. Egy elméleti téren is felkészült kályhás által épített cserépkályha hatásfoka minimum 78%, Öko-címkés tűztérrel pedig minimum 80% a teljes teljesítmény-tartományban. Korszerű kémény, és hozzáértő méretezés esetén akár 90% feletti is lehet. A kémény és így a kályha működésének biztosítása érdekében pedig mindig van egy maximális hatásfok, amit az adott körülmények közt nem lehet túllépni. Ebből máris látható, hogy a fenti állítás vagy tudatlanság, vagy vallás, vagy szándékos hazugság. A cserépkályha hatásfoka ráadásul a szabványos méretezési eljárásnak köszönhetően a tervezési fázisban előre meghatározható, és számítással hitelt érdemlően igazolható. Ezzel szemben a tömegkályhák esetén nem létezik ilyen hiteles, szabványos méretezési eljárás, ezért azok tényleges hatásfoka csakis akkreditált laboratórium által elvégzett hiteles méréssel lenne igazolható, csakúgy mint az összes többi törvényi előírásnak való megfelelőség (például károsanyag kibocsátás). Ilyen, az európai szabványok szerint elvégzett hiteles tömegkályha mérés eddig még nem történt. Tehát tény, hogy a cserépkályhák hatásfoka hozzáértő tervezéssel és méretezéssel elérheti akár a kémény működését még éppen biztosító elméleti maximumot is, a tömegkályhák magas hatásfokára vonatkozó állítások viszont légből kapottak.
Igaz, hogy a tömegkályha utánégető kamrájának (más néven másodlagos égéskamra, örvénykamra, karburátor, jet égéskamra, ciklon örvénykamra) köszönhetően sokkal jobban hasznosítja a fából felszabaduló fagázokat?
Nem igaz! Ez a mítosz a fenti hangzatos elnevezések erejének köszönhetően talál követőkre. Az igazság az, hogy a tömegkályhák tűzterének magas hatásfokát hitelt érdemlően még senkinek sem sikerült bizonyítania. Az viszont tény, hogy a korszerű cserépkályha tűzterek (UZ37 specifikáció szerinti tűzterek) hatásfoka 99% feletti, ezt akkreditált laboratóriumokban, szabványos protokoll alapján végzett hiteles mérések támasztják alá. Nehéz lenne ennél magasabb hatásfokú szilárd tüzelésű tűzteret fejleszteni. Az is tény, hogy a tömegkályhák tűzterét többnyire rostély beépítésével építik, ami igen rossz hatással van a fatüzelés hatásfokára és károsanyag kibocsátására.
Igaz, hogy a tömegkályha a nagy tömege révén sokkal hosszabb ideig tárolja a meleget, és ezért ritkábban kell begyújtani benne, mint egy cserépkályhában?
Ez nem igaz! Egy olcsón, minimális anyagráfordítással felépített, kis hőtároló tömeggel rendelkező cserépkályha valóban csak néhány órán keresztül tárolja a meleget. Egy nehéz építésű (nagy tömegű) cserépkályha azonban akár 48 órás tényleges fűtési idővel is rendelkezhet. A cserépkályhák tömege – hőtárolási ideje, teljesítménytartománya, és gyakorlatilag minden működési paramétere széles tartományban méretezhető. Ehhez persze hozzáértés és megfelelő méretező program szükséges. Ellenben a tömegkályha építési technológiájából, építőanyagaiból és működési rendszeréből adódóan sok paramétere jóval kötöttebb.
Igaz, hogy a tömegkályha füstelzárója révén sokkal kevesebb meleg megy ki a kéményen két begyújtás között, mint a füstelzáró nélkül épített cserépkályhából?
Ez nem igaz! A tömegkályhák egyetlen, vagy két, egyenként szimpla rétegű falazattal rendelkeznek. Ezért a dilatációból adódóan az első begyújtásnál megrepednek a teljes falazaton átmenő fugáik, így elveszítik tömörségüket. Hogy a látható vagy nem látható hajszálrepedéseken bejutó levegő ne vigye ki a meleget a kályhából kéményen át, a tűz leégése után az égést tápláló levegő elzárása nem elegendő. A tömegkályhákat ezért hagyományosan füstelzáróval látják el, mely megakadályozza, hogy az eltárolt meleg a repedéseken bejutó levegővel a kéményen át távozzon. A cserépkályhák ezzel szemben vagy egy minimum három rétegű falazattal, vagy két falazattal épülnek, melyből a belső minimum két rétegű. A belső rétegben kialakított tömített dilatációs réseknek, valamint a több, zárt rétegnek köszönhetően a cserépkályhák teljes életciklusuk során tömörek maradnak. Így illeszthetőek magas tömörségi kritériummal rendelkező passzívházba, és a füstelzáró is szükségtelenné válik.
Igaz, hogy a tömegkályhák mögött sokkal korszerűbb, innovatívabb fejlesztések vannak, mint a cserépkályhák mögött?
Nem igaz! Az Osztrák Cserépkályha Szövetség 8 magasan képzett főállású alkalmazottal, és egy akkreditált laboratóriummal rendelkező kutató-fejlesztő intézettel dolgozik folyamatosan a cserépkályhák és a tervezési, méretezési módszerek fejlesztésén, folyamatos korszerűen tartásán. Ezen kívül osztrák, német és svájci gyártók tucatjai, még nagyobb apparátussal teszik ugyanezt. Ezzel szemben a tömegkályhákat többnyire amatőr fejlesztők, önjelölt „feltalálók”, kósza kályhások „fejlesztik”. Csupán néhány észak-európai és észak-amerikai gyártó végez valódi fejlesztést a tömegkályhák terén. Ezeknek a fejlesztéseknek köszönhetően ezen gyártók „tömegkályhái” egyre inkább közelítenek a cserépkályhákhoz. Például egyes gyártók már elhagyták a fatüzelésnél kifejezetten káros – egybébként tömegkályháknál hagyományosan alapkövetelménynek számító – rostélyt és füstelzárót, mások az Osztrák Cserépkályha Szövetség által fejlesztett Öko-címkés tűztérrel kísérleteznek, vagy éppen az ellenáramú hőtároló helyett szabványos járatos hőtárolót alkalmaznak.
Igaz, hogy a tömegkályha olcsóbb, mint egy cserépkályha?
Ez igaz! Mivel a tömegkályha méretezésével nem kell időt tölteni (csak néhány paramétere méretezhető többnyire tapasztalati képletekkel – nem létezik hozzá olyan átfogó, szabványos méretezési eljárás, mint a cserépkályhához), a viszonylag kötött finn, dán, orosz harang rendszerek miatt sokkal kevesebb a lehetőség az egyedi testreszabásra, valamint nagyrészt kommersz, olcsó építőanyagokból épül (kisméretű tömör tégla), ezért olcsóbb, mint egy minőségi cserépkályha. Az általam épített cserépkályhák mind alapos méretezés és egyedi tervezés után, nagy mennyiségű tűzálló anyagból épülnek, ezért jóval tartósabbak, működésük kiszámíthatóbb, hőtárolási idejük, teljesítményük és egyéb paramétereik jobban skálázhatóak, rugalmasabban hozzáigazíthatóak a ház és a benne lakók igényeihez. A nagyobb munka és drágább anyagigény miatt viszont természetesen drágábbak is, mint egy tipikus tömegkályha.
Hozzászólások