Életterünk kialakításakor sajnos kicsit még maradiak vagyunk, holott ma már – úgy, mint a lakberendezés talán minden szegmense – a hidegburkolatok gyártása is divatszakmává vált.
A burkolatok anyagainak tökéletesítése hosszú évtizedek óta tart, nehéz áttörő újdonsággal előrukkolni, így a gyárak lényegesen nagyobb hangsúlyt fektetnek a termékek látható felületeinek kialakítására. Ehhez nem ritkán neves tervezőket kérnek fel, nemcsak a szakmában ismerteket, hanem a divat más területein már sikeres szakembereket is. Versace már régebben jelen van, és most többek között, a Piemme gyáron keresztül, Valentino nevével (szó szerint) fémjelzett burkolatokkal is találkozhatunk.
Tehát a trend nagyon egyszerűen nyomon követhető: a tervezők a hidegburkolatok terén sem hazudtolják meg magukat. Az alap útirányról – hogy a természetes anyagok szinte már megszólalásig hasonló utánzatait készítik – nem lelépve indítják be a fantáziájukat. Ami az öltözködésben divatos volt a nyáron, az ma megjelenik a burkolatok színeiben, mintázatain, felületein. Ezen utánzatok tökéletesen visszaadják a márvány, a mészkő, a gránit, a kvarcit, a pala, a tapéta, a fa, a textil, a fém, a bőr, a cement, a lakkozott fafelületek vizuális érzetét.
Hatalmas szín-, méret és dekorációs választékkal gyártják ezeket a lapokat.
Túlnyomórészt a földszínek keverednek erős, domináns színekkel: ilyen a piros, a narancssárga, a zöld. Nagyon fontos, hogy remek hatást érhetünk el a matt és fényes felületek váltakoztatásával. A dekoráció ma már nem csak egy csík lehet, mert sok a több lapon át folytatódó mintázat, és majdnem mindenhez készítenek mozaikot is. Így a hagyományos burkolási módot (miszerint sötét a padló és a fal dekormagasságig, majd világos lap és esetleg egy záró csík) felváltja a falfelületek különbözö kiemelése.
Kopás- és fagyállóság
Amikor padlólapot vásárolunk, erre a két tulajdonságra hívják fel a legtöbbször a figyelmünket, sajnos sokszor rosszul, vagy legalábbis hibásan. A burkolónk általában csak arra figyelmeztet, hogy a vásárolandó termék pl. ötös kopásállóságú legyen, és fagyálló, míg az értékesítéskor a nem megfelelő szaktudás miatt sem kapunk kielégítő tájékoztatást. Pedig a dolog roppant egyszerű, és a továbbiakban erről szeretnénk tájékoztatást nyújtani.
A kopásállósági mutatót a mázas lapokat készítő gyárak kezdték el használni akkor, amikor megjelentek az anyagukban színezett gres lapok. A mázatlan gresek a gyártási technológia miatt szinte maximális kopás- és karcállóságúak, így be kellett kategorizálni a mázas lapokat, hogy bizonyítható legyen a magas minőségük. Ezért elkezdték használni a „PEI” értékskálát, amely egy és öt között különbözteti meg a padlólapokat.
PEI1: gyakorlatilag értékelhetetlen a kopásállósága, nem is nagyon létezik már ilyen termék a piacon, de néha előfordul sötét, telített tónusú lapoknál. Felhasználása általában nem ajánlott, azonban a fürdőszobában a nem használt kisebb felületeknél dekorként remek kiegészítő lehet.
PEI2: hasonló minőség, mint a PEI1, bár fürdőszoba-burkolatként, kíméletes használat mellett, biztonságosan használható. Ez az érték némely sötét, vörösagyagból készített mázas kerámiákra jellemző leginkább.
PEI3: a mázas kerámiák leggyakoribb értéke, fürdőszobai alkalmazása a legmegfelelőbb, bár széles besorolása miatt a lakás beltéri, nem annyira frekventált helyein is tökéletesen működik.
PEI4: egy átlagos kihasználtságú lakás vagy családi ház minden pontján használható, leginkább világos színű mázas kerámiák, illetve a sötétebb vagy közepes minőségű mázas gresek tartoznak ide. Lakóterünk frekventált részein is remekül megállják a helyüket.
PEI5: mindenhol tetszés szerint használható, akár középületek, irodaházak, bevásárlóközpontok, pályaudvar stb. burkolásakor is. Általában a világosabb vagy jó minőségű mázas gresek, illetve már az elején említett anyagában színezett gres lapok kerülnek ebbe a besorolásba.
Másik szempontunk a fagyállóság. Ez általában kültéri burkolásnál és padlófűtés esetén kerül szóba. Kevesen tudják ellenben, mit is jelent pontosan. Lényegében a lapok nedvességszívó képességéről beszélünk, amelynek értéke nem lehet magasabb 0,03 %-nál, hiszen a felfagyás akkor következhet be, ha a felvett nedvesség megfagy, így megnő a térfogata, gyengíti a lapok szerkezetét, magyarul szétfeszíti azokat. Mázas lapok esetén a hordozóanyag gyengülésekor a mázréteg szétreped, míg mázatlan lapok esetében maga a lap repedezik, majd törik el. Persze a fagyás csak kültéren következhet be, padlófűtés esetén a magasabb hőmérséklet-ingadozás miatt a különböző anyagok (hordozó, máz) eltérő hőtágulása okozhat problémát.
A gyártási technológia folyamatos fejlődése miatt mára a lapok nagyobb része fagyállónak számít, és a gyárak viszonylag pontosan megadják az ide vonatkozó értékeket.
Hozzászólások