A padlófűtést láthatatlan fűtésnek is emlegetik, mivel teljesen beépül az épületszerkezetbe, nem rontják porfogó, nehezen tisztítható radiátorok a helyiség összhatását, és nem keveri a levegőt, mint egy ventilátoros klíma. Lakóházakban, templomokban, csarnokokban egyaránt kedvelt fűtésmegoldás, könnyen illeszkedik minden építészeti stílushoz, jól alkalmazható mind a hagyományos kazánokhoz, mind a legmodernebb hőszivattyúkhoz, ráadásul a langyos padló nemcsak kellemes melegérzetet kelt, de rendkívül gazdaságos is.
Forrás: freepik.com
A padlófűtés egy hosszú csőkígyó, amit építkezéskor a lakás padlóját adó aljzatbeton leöntése előtt fektetnek le, az erre kerülő beton tartja stabilan, majd a csőrendszerben keringő langyos víz felmelegíti a betonréteget, kellemes hőérzetet biztosítva. A csövekben áramló meleg víz közvetlenül a burkolatot, ezen keresztül a helyiségben levő tárgyakat és a padló feletti légrétegeket melegíti fel, az egész szobában egyenletesen elosztva a hőt. A nagy meleg felület miatt a hagyományos konvektoros vagy radiátoros fűtési rendszerekhez képest több fokkal alacsonyabb hőmérséklet mellett már jó hőérzetet lehet elérni, akár 15-20 százalékos energiamegtakarítással.
A padlófűtés kialakítása, szigetelés
A csövek behálózzák az egész szobát, négyzetméterenként 6-10 méter cső kerül a padlóba. Egy lakásba akár 1 kilométernyi csővezeték is kerül. Ha ez a rendszer egyetlen csőkígyóból készülne, nagyon lassan tudna felmelegedni, nagy volna az ellenállása, és a szabályozást is szinte lehetetlenné tenné. Ezért 10-15 négyzetméterenként új kört fektetnek, a köröknek közel egyforma hosszúaknak kell lennie, és egyik se haladja meg a 100 métert. A padlófűtési körök egy falra szerelt szerkezetből, az ún. osztóból indulnak ki, és célszerű, ha minden helyiségnek önálló padlófűtési köre van, ezzel megkönnyítve a rendszer szabályozhatóságát. A legtöbb esetben szükség van még egy szivattyúblokkra, ami segíti a langyos fűtési víz áramoltatását a hosszú csőszakaszokban, és korlátozza a fűtővíz hőmérsékletét. A padlófűtésbe nem kerülhet 45 ˚C-nál melegebb fűtővíz, mert a túl magas hőmérséklet a betonban olyan mértékű hőtágulást okozna, amely már károsítja a szilárdságát, tönkreteheti a helyiség padlóburkolatát.
A padlófűtés a nagy felületéből adódóan energiatakarékos, de csak akkor, ha a hőt ott adja le, ahová szánjuk. Ezért fontos, hogy a padló melegítésekor elkerülhető legyen az alatta levő helyiség, alsó szint esetén az alatta levő talaj felmelegítése. Ezért a padlófűtési rendszereket kivétel nélkül vastag lépésálló hőszigetelésre fektetik. Ezzel biztosítva, hogy csak felfelé melegítsen és ne okozzon veszteséget.
Mennyi helyet igényel a padlófűtés?
A rendszer egyes elemei igényelnek a padlószerkezeten kívül is helyet. A legtöbb esetben külön szivattyú keverőszelep és osztóegység is kell az üzemeltetéshez, ezeket az elemeket egy esztétikus lemezszekrényben el lehet rejteni. Az osztószekrényeknek mérete körülbelül 60×60 cm-es, és akár a falszerkezetbe is besüllyeszthető. Kis lakásokban, ahol csak a vizes helyiségek padlóját kell temperálni, ott más megoldást érdemes alkalmazni. Néhány négyzetméter padlófűtést akár szivattyú és osztó nélkül is el lehet készíteni.
Kisebb fürdőszobák padlójának fűtésére gyakori megoldásként a fürdőszobai radiátor visszatérő vezetékét használják fel a padló melegítésére. Ez is helytakarékos, hiszen itt sem kell külön gépészeti berendezéseket beépíteni, de kivitelezése nagy tapasztalatot igényel, az egész fűtési rendszer méretezésénél figyelni kell arra, hogy a padlóba magas hőmérsékletű víz ne kerüljön. A hőszigetelés és a fűtött aljzatbeton együttes vastagsága 12-20 cm között mozog. Ez nem csekély, ezért legtöbb esetben új épületekbe építik be, hiszen felújításkor a padlószint megemelkedhet, még akkor is, ha a teljes aljzatbetont felbontják, és emiatt a magas költségeket nem mindig érdemes vállalni.
A felújításokhoz kidolgozott megoldás a vékonycsöves különleges megoldások, amelyek kialakításukban hasonlítanak egymáshoz. A 10 mm körüli csövek különleges hordozópanelbe ágyazva mindössze 20 mm szerkezetvastagságban is elférnek, és a felületük – előkészítés után – közvetlen burkolható. Természetesen ezek ára magasabb, de a teljes munkafolyamat figyelembevétele mellett lehet előnyösebb, mint felverni a padlót.
Burkolatok a padlófűtéshez
Évtizedekkel ezelőtt a padlófűtéshez csak a hidegburkolatként ismert padlócsempe volt a megfelelő megoldás. Az ok alapvetően abban rejlik, hogy a megfelelő fűtőteljesítmény eléréshez jó hővezető anyagra volt szükség. A korszerű épületeknél ez azonban megváltozott, az épületek külső szigetelésével töredékére csökkent a szükséges teljesítmény, azaz ugyanazon a felületen kisebb teljesítmény is elegendő a helyiség felfűtéséhez. A kerámiapadlóhoz képest sokkal jobban szigetelő anyagok sem fogják le annyira a padlófűtés teljesítményét, hogy ne lenne elég egy ilyen jól szigetelt ház felfűtéshez.
A természetes fa, a szintén jó szigetelőnek számító vinyl padló sem gátolja annyira a hőátadást, hogy ne lehetne bátran alkalmazni ezeket egy korszerű jól szigetelt épületben. Elmondható, hogy napjainkra szinte minden padlóburkolóanyagból van padlófűtéshez alkalmas verzió.
Természetesen, ha az a célunk, hogy a padlóval melegítsük a lakásunkat, akkor figyelni kell arra, hogy minél jobb legyen a hőátadás a beton és a burkolat között. Ezért legyen bármilyen is az a burkolat, érdemes leragasztani a betonhoz, és ha lehet, tartózkodjunk a szivacsrétegre helyezett laminált padlótól, alkalmazzunk inkább vékony parkettát, vagy válasszunk ragasztható burkolatot.
Padlófűtés és hagyományos fűtőkészülék
A gázkazánok lassan a hagyományos rendszerekhez tartoznak, még akkor is, ha korszerű kondenzációs készülékről van szó, a hagyományos fűtőkészülékekhez pedig leginkább hagyományos, azaz radiátoros fűtés dukál. Ezekhez a rendszerekhez magasabb hőmérsékletű fűtővízre van szükség, mint amit be szabad vezetni a padlófűtési csövekbe, de a padlófűtés ezekkel a rendszerekkel is összepárosítható, csak a működtetéshez a megfelelő gépészeti elemeket kell beépíteni. A legáltalánosabb megoldás a keverőszeleppel ellátott szivattyús blokk, amely képes a kazántól érkező akár 60-70 ˚C-os vizet is a padlófűtéshez illeszkedő 30-40 ˚C-ra lekeverni.
Extravékony elektromos rendszerek
Manapság egyre több elektromos padlófűtési megoldás is kapható, mely rendszereknek olyan előnyei vannak, hogy emiatt bizonyos helyeken joggal szorítják ki a vizes padlófűtéseket. Az elektromos padlófűtések nem igényelnek utólagos karbantartást, elhelyezésükhöz mindössze néhány milliméter hely is elegendő, ezért például egy fürdőszoba-felújításnál nem kell a teljes aljzatbetont felszedni, és mégis lehet az új burkolat alá finom meleget adó padlófűtést készíteni.
Fagyveszélyes helyeken is vetélytárs nélkül marad az elektromos fűtés. A feljárók, kerti utak, lépcsők téli hó és jégmentesítésére szinte egyeduralkodó az elektromos burkolatfűtés. A rendszer egy olyan automatikával van felszerelve, amely érzékeli a hőmérsékletet és a nedvességet, így csak akkor kapcsol be, ha valóban esik a hó. A legmodernebb szabályzók internetkapcsolat révén az időjárásjelentésből értesülnek a téli csapadékról, és mire elkezd szállingózni a hó, a járdát fagypont fölé melegíti.
Padlóhűtés
A padlófűtési rendszerek gépészeti szempontból alkalmassá tehetők hűtési funkcióra is. Bár a hideg padló az otthonokban ijesztő ötletnek tűnik, mégis alkalmazzák már a padlóhűtést is, elsősorban nagy terű helyiségekben, várókban, reptereken kiegészítő hűtésre jól használható. Ezzel a megoldással ugyanis a közforgalmú helyeken nagymértékben csökkenthető a klimatizálásra fordított energia mennyisége, jelentősen csökkentve a levegős rendszerek teljesítményigényét.
Hozzászólások