Lezárult a 2010-es pécsi Európa Kulturális Fővárosa Program (EKF) kulcsberuházásainak tervpályázati szakasza, az utolsó, Közterek és parkok újraélesztése projekthez tartozó pályamunkák eredményeit is kihirdették. A végleges tervek elkészítését, az engedélyeztetési eljárások lefolytatását követően a következő hónapokban már megkezdődhetnek a kivitelezési munkálatok. Az első csákányvágással – a helyén álló épület bontásával – elindult az első nagy EKF beruházás, az Opus2010 nevet viselő konferencia- és koncertközpont építése.
Úgy tűnik lassan sínre kerül Pécsett az Európa Kulturális Fővárosa program. A megvalósuló nagyberuházások közül a Konferencia- és Koncertközpont, a Tudásközpont projekt október elején indulhat, míg a Zsolnay Kulturális Negyed beruházása 2009 elején kezdődik. A tervek szerint az újonnan megvalósuló középületek falát kézzel elérhető magasságig olyan speciális anyaggal fogják bevonni, amely jelentős mértékben megkönnyíti a graffitik gyors eltávolítását. Elengedhetetlen lesz a térfigyelő kamerák kihelyezése, a fokozottabb rendőri felügyelet, valamint az, hogy a közterület-felügyelet a jelenleginél nagyobb jogkörökkel rendelkezzen. A beruházások megvalósításához a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 2008 júniusában írta ki a pályázatot,
A Pécs2010 Menedzsment Központ vezetői bíznak benne, hogy 2010 tavaszáig minden elkészül. Hangsúlyozzák, tartják magukat a tavaly nyáron beígért ütemezéshez, minden a tervek szerint halad, jelenleg az előkészítés zajlik, ami az uniós pályázatok elengedhetetlen feltétele. E mellett számos lakossági fórum keretében ismertetik a már díjnyertes pályázatok részleteit.
A program kezdetéig több, mint egy év van hátra, addigra várhatóan elkészülnek a nagyberuházások, azaz a 600.000 négyzetméternyi közpark megújítása mellett a koncertterem, a tudásközpont és a Zsolnay Kulturális Negyed. Az emberek széles tömegeihez közel álló közterek, közparkok megújítására, a csaknem 46 milliárd forintos programból a tervezett 7,5 milliárd forintnál többet, 8,5 milliárdot fordíthatnak.
Mintegy 140 millió eurónyi magántőke áramlik majd a baranyai megyeszékhelyre a becslések szerint az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) Pécs 2010 program hatásaként. Az első fecskék már megérkeztek. A Gruppo Milton gazdasági, kereskedelmi, lakáscélú és szolgáltatóipari ingatlan beruházásokat, köztük a most is üresen álló pécsi magasház rekonstrukciójára írt alá szerződést. Az Accor szállodacsoport pedig új házat tervez Pécsett. Az EKF projekt révén 34,6 milliárd forintos költségvetéssel négy kulturális beruházás valósul meg: az Opus2010 nevet viselő konferencia- és koncertközpont, a Kaptár névre hallgató dél-dunántúli regionális könyvtár és tudásközpont, a Nagy Kiállítótér s az egykori gyár rehabilitációjával a Zsolnay Kulturális Negyed. A beruházások a projektekről készített tanulmány szerint 10-15 éven belül térülnek meg, a következő években azonban fellendülhet a város: megérkeznek a szálloda-befektetők, irodaházak épülhetnek, amelyek mind munkahelyet teremtenek.
A múlt század elején szüntették meg azt a köztemetőt, amely a Búza tértől délre eső területen, a jelenleg üzemelő gyorsétteremtől és benzinkúttól délre, a majdani tudásközpont helyén működött. A létesítmény építési munkálatainak megkezdése előtt így a régészeké a terep: több száz sírt kell exhumálniuk néhány hónap alatt. A csontokat a kertvárosi temetőbe szállítják majd, ám hogy milyen módon helyezik végső nyugalomra a maradványokat, még nem tudni. A földi maradványok egyetlen hozzátartozójáról sem tudnak, hiszen akiknek a XX. század elején még éltek rokonaik, azok csontjait a temető megszüntetésének idején elszállították és újratemették Kertvárosban. Augusztus végére befejeződik az exhumálás. Ez idő alatt várhatóan több száz sír tartalmát hozzák a felszínre, az alapkő letételére a tervek szerint szeptemberben kerül sor.
A leendő tudásközpont kívülről letisztult, egyszerű formájú, üvegburkolattal ellátott épülete belülről is könnyen átlátható lesz. Belső terét egy hatalmas tojásra emlékeztető kaptár tagolja több részre, amely mindegyik emeletről látható lesz, a földszint és a mélyföldszint közötti részen közlekedőként szolgál majd. Az emeleteken, ablakokon keresztül lehet belátni a kaptár belsejébe. Képzőművészekkel tervezik meg a Kaptár – erről kapta a nevét is – egyedi belső burkolatát, amit a Zsolnay gyár készít el.
A 14.000 négyzetméter alapterületű korszerű, a mai felhasználói igényeknek megfelelő új intézmény integrálni fogja városi, a Csorba Győző megyei, valamint a Pécsi Tudományegyetem Központi Könyvtárát, továbbá magába foglalja majd a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának, illetve Közgazdaságtudományi Karának könyvtárait is. A hagyományos könyvtárnál sokkal többet tud majd. Többek között elektronikus terminálokon automatikusan lehet könyvet leadni, időpontot hosszabbítani.
A Pécsi Tudományegyetem két nagyobb, összesen 500 férőhelyes előadótermet alakít ki az épületben, amelyek összenyithatók lesznek, lehetőséget teremtve különféle rendezvények megtartására.
A "város nappalijaként" aposztrofált intézményben az alapszolgáltatások mellett lesz hírlapolvasó, könyvesbolt, étterem, kávézó, és a korszerű igényeknek megfelelően WiFi-hálózat is. Az előcsarnokban kiállításokat lehet rendezni, a termekben felolvasóestek, kulturális programok is megtarthatók – mindez úgy, hogy a naponta várhatóan több ezer látogató kedvére alakíthassa programját, akár egyedül jön, akár társasággal.
Az új intézmény ad majd helyet a hiánypótló, úgynevezett "Ability"- gyűjteménynek. Ma ugyanis Magyarországon nincs összegyűjtött, rendszerezett, hozzáférhető irodalma, szakirodalma a fogyatékkal élőknek, illetve az ő életvitelüket segítők képzésének. Itt kap helyet a rendszerezni kívánt szakirodalom, a speciális Braille írású irodalom, illetve minden olyan nyomtatott, vagy egyéb módon előállított szakirodalom, amely a fogyatékkal élők tanulását, képzését, társadalmi integrációját segíti.
Az intézményhez 250 férőhelyes, felszíni parkolót alakítanak ki. A másik kulcsprojektként megvalósuló konferencia- és koncertközpontot és a Tudásközpontot összekötő Universitas utca gyalogostengellyé alakul, minimális forgalommal. A csaknem ezer ember befogadására alkalmas Koncert- és Konferencia Központ a későbbiekben jelentősen hozzájárulhat a város konferencia turizmusban betöltött szerepének erősítéséhez. Az intézmény köré fás ligetet alakítanak ki.
A Zsolnay negyed kialakítása során huszonöt korábbi gyárépület újul meg, amely ötvenezer négyzetméterével Közép-Európa legnagyobb épület-rehabilitációja lehet. Itt kap helyet, a korábban önálló nagyprojektként szereplő 1500 négyzetméter alapterületű Nagy Kiállítótér. A negyed négy kisebb területre tagolódik. Egyik részét képezi az Egyetemi Negyed, ahol az universitas Művészeti Kara kap helyet. Az Alkotó Negyedbe a művészek költözhetnek, ahol a látogatók bepillantást nyerhetnek az alkotás folyamatába is. Kialakításra kerül még Gyermek- és Családi Negyed, a Bóbita Bábszínházzal szabadtéri színpaddal és kiállítótérrel, valamint a régi Zsolnay kúriában az Exkluzív negyed várja az érdeklődőket bálteremmel, kávéházzal, a Zsolnay gyűjteményből összeállított tárlattal.
A "Közterek és parkok újjáélesztése" kulcsprojekt keretében a város több mint hetven közterülete, mint egy 600.000 négyzetméteren két ütemben újul meg 8,5 milliárd forint felhasználásával. Az első 2009 nyarára fejeződik be, a második 2009 végére. Az első körben a már engedélyezési tervvel rendelkező területek öltöznek új ruhába, a második fázisban érintett területekre pedig ősszel lesznek meg az engedélyezési tervek. Az első ütemben készül el az Uránváros és a Kertváros központja, a Tettye átalakításának első üteme, a Rókus sétány, a Diana tér és a Köztársaság tér. Ezek a beruházások a tervek szerint már jövő nyárra elkészülhetnek. A második ütemhez tartozik a Széchenyi tér, Pécs-Kelet, az Indóház tér, ezek esetében 2009 végére végső simításokat és az átadást.
A Rókus-sétány átalakítása során a tervezők arra törekedtek, hogy egységesebb, átláthatóbb, esztétikusabb sétányt hozzanak létre. Teljesen más kép fogadja majd a Szliven Áruház előtti buszmegállóhoz érkezőket, mint eddig, hiszen az új burkolat mellett a jelenlegi lépcső is kiszélesedik, a parkosított rész rendezettebb lesz, és az új esti díszkivilágítás miatt végre megszűnik a megálló körüli rész komor sötétsége.
A Szliven nyugati részén található bank és az attól kicsit északabbra eső áruház közötti részre szintén új fák kerülnek, valamint új bútorelemek teszik barátságosabbá a területet. Megújul a sétány közepén található játszótér is, a tervezők sokkal aktívabb, parkszerű felhasználási lehetőségeket ígérnek. Az Ifjúság útjához közel eső sportpályáktól délnyugatra fekvő szobor környékére sem ismernek majd rá az arra sétálók, hiszen az új fák és padok vonzóbbá teszik az érintett néhány négyzetméteres szakaszt. A Rókus-sétányra a területre jellemző szintkülönbségek miatt új rámpák kerülnek; minden az uniós szabványoknak megfelelően készül, az akadálymentesítés szigorú szabályait betartva.
Bár a többi köztér esetében nemzetközi tervpályázatot írtak ki, a Köztársaság térrel kapcsolatos korábban – egy évtizede – készült rendezési terv annyira meggyőzőnek bizonyult, hogy ez esetben nem hirdették meg a tendert. A 200 millió forintos költségvetésű átalakítás részeként a mostani szökőkút helyére impozáns, fórumszerűen körbeülhető kút kerül. Megújul a tér keleti részének szimbolikus építménye, a szökőkút. Az új, csillag alakot formázó kút zöld színű lesz, és a tervező a tér átalakításával fórumszerű helyszínt álmodott mellé. A tér e részét – a mostani autós átjáróig – egybefüggő füves terület borítja
majd, amelyen a Bajnok utca irányába biztosított lesz a gyalogos átjárás. A tervek szerint erre a területre – annak északi oldalán – helyezik majd el Antall József szobrát.
Pécs egyik leggyönyörűbb területének, a helyi lakosság és a turisták számára egyaránt kedvelt kirándulási célpontjának megújítása során megszépül a Tettye-park, elkészül a Havi-hegyi panoráma sétány, valamint megvalósulnak a Tettye városrész és a belváros kapcsolatát erősítő közterület-fejlesztések, a gyalogostengelyek kialakítása. A fejlesztésben érintett közterek a Tettye utca, a Vince utca és a Felsőhavi utca, valamint az Ágoston tér.
A tervezés és a megvalósítás két ütemben folyik majd, első ütemben a Tettye park újul meg. A parkban a játszótér kibővül, a különböző korosztályok számára is alkalmassá válik a park az időtöltésre és a szórakozásra. Vizes elemek kapnak helyet a parkban, vizes térplasztikák, kaszkádos vízmedence és csorgó felületek formájában. A gyermekjátékok mellett megjelennek a felnőtteknek szánt játékterek, és megújul a sportpálya is. A fogyatékkal élők közlekedését segítendő akadálymentes kialakítást kapnak a park burkolt felületei, mely megkönnyíti a babakocsival, kis gyermekekkel érkezők közlekedését is. Megvalósul a pécsi borokat és borkultúrát bemutató Tettyei Borház és városi szőlőskert is. A további fejlesztések tervezése még folyamatban van, a második ütemben újul meg a szabadtéri színpad a tettyei palota romjaival együtt.
Széchenyi tér a második ütemben 1,6 milliárdos fejlesztési forrásból készül el. Megújítása kapcsán várhatóan viták egész sora folyik majd arról, hogy milyen legyen, a cél azonban az, hogy egy mai modern Pécs központja legyen.
A tervek szerint a Belvárosi Templom hangsúlyos szerepet kap, a környező zöldfelület megtartásával. Az alsó térrészt agóra szerepre teszik alkalmasabbá a Szentháromság szobor körül.
Az Európa Kulturális Fővárosa program Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez (NFÜ) benyújtott pályázatához elkészült integrált városfejlesztési stratégia, amely a projektek hatását és céljait elemzi az előnyök mellett számos kockázatot is felvonultat. A tanulmány szerzői a Pécs2010 Konzorcium által elkészített anyagban hét stratégiai irányt jelöltek meg. Köztük például a "Pécs, az életminőség pólusa" programot, a EKF-program kapcsán megerősödő kulturális szektort, ezzel együtt a turisztikai vonzerőt, valamint a gazdasági igényeket kiszolgáló egyetemi- és közoktatás fejlesztést. Számos kockázatot is felvonultatnak, így a projektek időbeli csúszása mellett megemlítik ez esetlegesen felmerülő jogorvoslatok kockázatát. Az elemzésben kitérnek rá, hogy a kulcsprojektek fenntartása jelentős kockázatot hordoz magában, ráadásul ennek valószínűségét is magasnak ítélik meg. Példaként megjegyzik, hogy Grazban a kulturális főváros programra készült létesítmények egy része ma kihasználatlan. A szakemberek kitérnek arra is, hogy problémát jelenthet a kulcsprojektekhez kapcsolódó beruházásokkal való harmonizáció. Egy hatékony menedzsmentszervezet hiánya is súlyos gondokat okozhat. A tanácsadó konzorcium szerint csak úgy valósulhatnak meg az EKF-es célok, ha "problémáktól mentes közbeszerzések és kivitelezések, illetve gyors intézményközi egyeztetések zajlanak le".
Figyelmeztetnek arra is, valós kockázata van annak, hogy "egy pesszimista forgatókönyv alapján" halad az EKF-ügye, amely azzal a következménnyel járhat, hogy a beruházások nem valósulnak meg 2010-re, illetve azzal, hogy a város büdzséjére a vártnál nagyobb teher nehezedik, akár a létesítmények működőképességét is veszélyeztetve.
A dokumentum elsősorban az uniós projektek hatását vizsgálja a városfejlesztés szempontjából, valamint az NFÜ mindennek fényében ellenőrzi majd az elvégzett munkát.
Hozzászólások