Lechner Ödön születésének 170. évfordulóját ünnepelve Kecskeméten elhatároztatott: augusztus 27. legyen a Középeurópai, egyúttal a Kárpátmedencei Szecesszió Napja. Mindez nem véletlen, hiszen a „hírös” város az öt szeceszsziós városok egyike, több világhíru épülettel.
Lechner Ödön a szecesszió sajátosan magyar irányzatának kezdeményező mestereként tette népszerűvé a szecessziót, mint nemzeti stílust. Az irányzat divatossá vált az úri középosztály körében is, ily módon születtek sorra a tehetősebb polgárság szép házai. A Lechner-iskola a Felvidéktől a Bácskáig és Erdélyig számos nagyszerű középületet hagyott maga után, mint a szabadkai és a marosvásárhelyi városháza is. A kilencvenes évek kezdetéig a historizmus divatos irányzatait követve történeti formákkal tervezett, a szimmetria rendjén alapuló, kötött komponálást később is megtartva. Lechnert az angol romantika keleties alkotásai vezették rá, hogy az építészetet csak az ősforráshoz, a népművészethez visszanyúlva lehet megújítani. Behatóan tanulmányozta a magyar népművészetet, majd a keleti népek művészetét, s azok motívumaiból merítve született meg a nemzeti jellegű szecessziós díszítőstílus.
A szecesszió megteremtette az új, a modern élet lendületét híven kifejező, szabadon áramló formákat – vonalasan kígyózó ornamentika, stilizált, homogén, dekoratív színfelületek, a szögben törő egyenes vonalak mellőzése –, alapul véve a növényvilág stilizált motívumait.
A szecessziós építészet egyik gyöngyszeme a Kossuth téri Városháza (1893-1894), Pártos Gyula és Lechner Ödön munkája.
A bámulatos szépségű épületegyüttes egy nagyobb központi és két kisebb udvart körülfogó egységbol áll, kocsialáhajtóval. Falfelületei téglaburkolatosak, a tetőn, párkányon, homlokzaton Zsolnay-féle mázas kerámia. Kupolás díszterme két szintet fog át.
A város másik legismertebb szecessziós épülete a Cifrapalota (Kecskeméti Képtár), amely a város költségén épült (1902–1903), Márkus Géza tervezésében. Földszintjén üzletek, első emeletén a Kereskedelmi Kaszinó, második emeletén bérlakások kaptak helyet.
Homlokzatát és a tetőt Zsolnay-féle pirogránit elemek, a boltozott nagytermet kerámia elemek, gazdag stukkók díszíti. A Cifrapalota 1983 óta a képtár helye is, amelynek alapját jánoshalmi Nemes Marcell 1911-ben a városnak ajándékozott gyűjteménye képezi. 2005-től itt található a városi múzeum is.
Kecskemét belvárosának ismert gyöngyszeme a Luther-palota is. Az evangélikus egyház volt bérházát Mende Valér tervezte 1910-ben. A mesterek munkáját erősen megnehezítették a rossz talajviszonyok, majd az 1911-es földrengés miatt szinte teljesen újjá kellett építeni a kész remekművet. Az épület mindmáig üzleteknek, lakásoknak ad helyet.
Hozzászólások