Manapság a házépítésre és átalakításra is nehézkes előteremteni a szükséges pénzt, de legalább ilyen súlyú gond egy olyan építkezési mód és kivitelező kiválasztása, amely a későbbiekben biztosítja, hogy minél kevesebb energiával működtethessük otthonunkat. Az energiatakarékos építkezés követelménye már az ablakon kopogtat, ugyanis egy május végén megjelent uniós jogszabály alapján 2020-tól csak közel nulla energiafogyasztású házak épülhetnek. Sajnálatos, hogy gyakran pusztán csak az épület felépítési költsége, az ár az elsődleges és végső szempont akkor, amikor valaki építkezésbe fog.
Pedig a mai és főképpen a 10-20 év múlva előálló energiaárak miatt alapvető tényezőnek kellene lennie, hogy mennyiért tudjuk majd üzemeltetni az adott épületet. Egy olcsó épületnek rossz a hőszigetelése, a gépészeti berendezése is hagyományos, így nem túl gazdaságos a működtetése. A fosszilis energiakészlet kimerülésével arányosan egyre drágábbak lesznek az energiaköltségek, akár a mai árak többszörösére is megemelkedhetnek, így ezeket a házakat egyre nehezebb lesz eladni, értékük akár a felére is leeshet. A világ az alternatív energiák mind teljesebb körű hasznosítása felé halad, számos új anyag és technológia lát napvilágot. Bár Magyarországon a passzívházak száma még elenyésző, minden jel afelé mutat, hogy ez az állapot már nem sokáig tartható – vélekedik Kárpáti József, az ÉVOSZ Könnyűszerkezet-építő Szakmai Tagozat elnöke.
Nulla energiaigény a jövő
Egy május végén megjelent uniós jogszabály előírása szerint 2020-tól csak közel nulla energiafelhasználású házak építhetők. Ezzel kapcsolatban a nemzeti kormányoknak 2011. június 30-ig programot kell kidolgozniuk arra, miként szigorítják az építéssel kapcsolatos előírásokat annak érdekében, hogy az uniós elvárásoknak eleget tudjanak tenni. Kárpáti József szerint ehhez képest Magyarország jelentős elmaradásban van, miután az egyébként sem túl ösztönző aktuális követelményrendszer teljesítését sem ellenőrzik. Nálunk a jelenlegi energiafelhasználási előírások alapján egy új épületnek évente maximum 160 kWh/m2/év lehet a fogyasztása. (Egy mai magyar átlaglakás évente 250 kWh/m2/év fűtési energiát igényel.) Ezzel szemben a nyugat-európai lakások átlagfogyasztása – amelybe a régi épületek is beleszámítanak – 100-120 kWh/ m2/év fogyasztással rendelkeznek. A passzívházak energiafelhasználása pedig ennek töredéke, mindössze 15 kWh/m2/év.
Energiatakarékos a készház
Ezt a jelentős elmaradást kell ledolgoznunk, amelyhez megfelelő jogszabályi környezet, következetes ellenőrzés és ösztönzők szükségesek. Kárpáti József meglátása szerint az építtetőknek és az építészeknek is másként kell hozzáállniuk az épületekhez, a hosszú távú beruházást nem szabad rövidtávú érdekeknek alárendelni. Változnia kell a készházról, a könnyűszerkezetes építkezésről alkotott elképzeléseknek is. Bár a hazai tradíciók nem ezt az építkezési módot preferálják, a megváltozott gazdasági körülmények között különösen jó választás a készház – mondja Kárpáti József. Ezek az épületek ugyanis szendvicsszerkezetükből adódóan energiatakarékosak, s a már meglévő épületek is viszonylag könnyen, nem túl sok ráfordítással passzívházzá alakíthatók. Ha egy azonos energiaigénnyel épülő, egyező méretű hagyományos ház és egy könnyűszerkezetes épület építési költségeit összevetjük, közel azonos árat kalkulálhatunk. A könnyűszerkezetes ház működtetése azonban mintegy harmada a hagyományos épületének. S ez az a szempont, amit már egyetlen felelős építtető sem hagyhat fi gyelmen kívül. A könnyűszerkezetes, illetve készház technológiánál kicsi a belső hőveszteség, kevesebb energiával fűthető télen, illetve hűthető nyáron. A megfelelő rétegrendű falazat kevésbé veszi át a hideget, illetve a meleget, kevesebb energia is elég tehát a belső tér fel-, illetve lehűtéséhez. Azért azt is fi gyelembe kell venni, hogy könnyűszerkezetes és könnyűszerkezetes technológia között is van akkora különbség, mint a kisméretű és a jó hőszigetelésű nútféderes tégla között !
Passzívház készházból
A készház technológiával, mivel a szerkezetek nagyon jó hőátbocsátási tényezővel rendelkeznek, viszonylag kisebb plusz ráfordítással építhető passzívházértékeket elérő épület. Egy kb. 100 m2-es készház-passzívház éves fűtési költsége mindössze tízezer forint körüli összeg lesz. A jól hőszigetelt határoló szerkezeteken és a háromrétegű üveggel szerelt nyílászárókon túl elengedhetetlen kelléke az épületnek a hővisszanyerős szellőztető berendezés, ami a folyamatos friss levegő biztosítása mellett energiát is spórol.
Kontárok kíméljenek!
A mondás, miszerint olcsó húsnak híg a leve, itt is igaz. Azaz, ha valaki olcsón vesz készházat, ne számítson arra, hogy energiatakarékos, olcsón működtethető, akár száz évig is fennálló épületbe költözhet. Ha ugyanis kevesebb pénzből építtetett , tudnia kell, hogy keskenyebb falszerkezetből, kétrétegű nyílászárókból, kevésbé pontos kivitelezéssel készült a háza. Kárpáti József körültekintő kivitelezőválasztásra inti az építtetőket. Sajnos, mint mondja, sok a kontár vállalkozó, aki minősítések nélküli építőanyagokból, nem ellenőrzött technológiával rossz, bár olcsóbb házakat épít. Az építtető felelőssége, hogy áttekintve a piaci kínálatot, összevesse az ajánlatok műszaki tartalmát, már minősített , védjegyes kivitelezőt válasszon jövendő otthona felépítéséhez. Az évente szigorú vizsgálaton megfelelő, MAKÉSZ-védjegyes kivitelező cégek mindegyike megkapta az idén a Kiváló Építési Termék Díjat (KIVÉT) is. Ez dupla biztonságot jelent azok számára, akik könnyűszerkezetes házuk megépítéséhez közülük választanak kivitelező céget. A KIVÉT-díj igazolja, hogy a díj birtokában lévő kivitelezők megfelelő minőségben, alacsony energiafelhasználású, hosszú élettartamú, megfelelő garanciával rendelkező házat képesek építeni.
Klímabarát otthon pályázat
A minőség választásának több előnye is van: azon túl, hogy hosszú évtizedekig kellemes életteret biztosít a benne élőknek, a 15,7 milliárd forinttal tavaly decemberben meghirdetett „Klímabarát otthon” elnevezésű pályázaton bónuszpont szerezhető. Az elbírálásnál ugyanis előnyt élveznek azok, akik KIVÉT-díjas építőanyagokból, korszerű szigetelőanyagok és nyílászárók felhasználásával építkeznek, illetve ezt az elismerést birtokló kivitelezőkkel dolgoztatnak. Hiszen a pályázat célja, hogy alacsony energiájú házakat támogasson, s így csökkenjen az energiafelhasználás és a CO2-kibocsátás. A lakásfelújításra és új ház építésére még ez év októberéig benyújtható pályázatoknál a széndioxid-kibocsátás csökkentését kell igazolni. Nyílászárócserére, szigetelés növelésére, megújuló energiaforrások alkalmazására lehet pályázni például új építésű lakások esetén, ha az energiafelhasználás igazoltan A+-os, vagy annál jobb. Ez esetben 130 négyzetméteres épületméretig igényelhető a támogatás, amely esetenként több mint 3 millió forint vissza nem térítendő támogatást jelenthet. Az építkezés költségeit ugyan megemeli a feltételül szabott követelmények teljesítése – például a megnövelt hőszigetelés, a háromrétegű üveg –, így bár az építkezésen nem spórolható meg a teljes öszszeg, viszont a végeredmény egy alacsony energiafelhasználású, fenntartható épület lesz.
Hozzászólások