Az évente épített új lakások számának csökkenése a lakáspiaci élénkítési kísérlet kifulladása miatt a veszélyhelyzet nélkül is várható volt, vélik a független Építési Piaci Prognózis készítői. A 2019-re meglehetősen pontos előrejelzést adó anyag vezető elemzője, Varga Dénes ma is reálisnak tartja 2020-ra, a tavalyinál 25 százalékkal kisebb lakásszámot: a 2019-re jelzett 21 500 darabhoz képest a valóságban 21 127 lakás épült meg, az idei várakozás pedig 16 650 lakóegység.
A szakember évek óta hangsúlyozza: lakáspiaci stabilitást nem lehet pusztán befektetői célú vásárlókra alapozni, ehelyett a nem megfelelő lakásban élő vagy lakással nem rendelkező családok fizetőképességét kell erősíteni.
Háttér: nemzetközi és hazai gazdaság
A 2020. évi világgazdasági folyamatokat nagymértékben a járvány elleni védekezés gazdaságkorlátozó hatásai határozzák meg. Az USA és Kína gazdasága közötti különbség a járvány hatására jobban csökken, mivel a várakozások szerint a kínai gazdaság kevésbé fékeződik le. Ez nem enyhíti a két világhatalom közötti konfliktust, ami a világgazdaságban növeli a bizonytalanságot. Az előrejelzések szerint erőteljesen lassul az európai gazdaság, ami Magyarország számára is nehezíti a visszatérést a korábbi növekedési pályára. Az Euróövezet 2020. évi GDP csökkenésére nézve a prognózisok – 7,5- és -9,1 százalék között szóródnak. A járvány hatására erősödnek a nemzetközi integráció elmélyítésére irányuló törekvések, mivel globális problémákat egyre nehezebb nemzeti keretek között kezelni.
A magyar gazdaság a Build-Communication kiadásában június végén megjelent Építési Piaci Prognózis 2023 című, középtávú előrejelzés tavaszi frissítése szerint 2020-ban -5,6 százalékkal zsugorodik. A járvány megfékezésére irányuló magyar és nemzetközi intézkedések gazdasági hatásai ágazatonként eltérőek, de szinte mindenhol a teljesítmények csökkenését eredményezték.
Prognózisok* a magyar GDP változására 
*Kormány: Konvergencia Program 2020. 04.30.
*IMF: 2020.04.
*Világbank 2020. VI. 05.
* Európai Bizottság 2020. V. 06.
*OECD 2020. VI. 10.
Az előrejelzések „V” alakú görbét rajzolnak ki, a feltételezések szerint 2020. második félévétől nem lesz szükség újabb védelmi intézkedésekre, legalábbis a fejlett országokban. A 2020. utáni növekedési kilátásokat javítják a rendkívüli uniós források, és a növekedést segíti, hogy a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusból Magyarországnak járó összeg nagyjából felét még nem utalták át. Erre 2023 végéig van lehetőség.
Építőipar: a csökkenés járvány nélkül is várható volt
Varga Dénes szerint az építőipar teljesítménye 2020-ban akkor is csökkent volna, ha nincs járvány. Magyarországon nem került sor az építkezések leállítására, az építőipar folyamatosan dolgozhatott. A járvány kétségtelenül lassította a folyamatokat, így a független elemzés a 2019. ősszel 2020-ra kiadott prognózisát a 2020. június végén kiadott frissítésben módosítja: 2020-ra az építőipar teljesítményének 6 %-os csökkenését várja.
2017-2019 között az építőipar több mint 90 százalékkal növelte a termelését, az állam a független elemző szerint ugyanis 2016-tól erőteljes piacélénkítési kísérlet beindítását határozta el. „A 2016-ot megelőzően az építőiparból sokan mentek dolgozni a fejlett európai országokba, így az állam által generált gyors növekedés elsősorban a munkaerőpiacon eredményezett azonnali feszültségeket. Ez más ágazatokból a munkaerő átcsábításával, illetve külföldről lehetett, de főleg csak mennyiségileg, valamennyire pótolni. Természetesen a három év alatt végbemenő, 90 százalékot meghaladó növekedés az építőanyag-piacon is átmeneti feszültségeket, és ezzel együtt áremelkedést okozott.” – mondta el Varga Dénes.
Az építőipari termelés alakulása és prognózisa (2015: 100,0) 
Forrás: Építési Piaci Prognózis 2023. tavaszi frissítés (2020. június)
Az elemző várakozása szerint a 2021-től kezdődő időszakban a kormány már nem fogja erőltetni az évi 20 százalék feletti növekedési ütem fenntartását, az EU támogatások elköltése jól áll, a lakásépítési piacon pedig a növekedés kifulladt. Véleménye szerint a magas növekedési ütemhez való ragaszkodás, annak érdekében, hogy az építőipar továbbra is legalább egy százalékkal járuljon hozzá a GDP növekedéséhez, csak további jelentős külföldi munkaerő bevonásával lenne lehetséges. Utóbbi reálisan nem várható, viszont az alacsonyabb növekedési ütem ezzel szemben lehetőséget ad arra, hogy a kapacitáshiányt a hatékonyság növelésével lehessen feloldani, valamint hogy a munkaerő színvonala javuljon.
„Az építőipari árak 2016-ig az infláció alatt, azt követően afelett alakultak. A mesterségesen keltett konjunktúra, és a szükségszerűen fellépő kapacitáshiány nyilván nem csak az árakra, hanem a profitrátára is hatott. Annak ellenőrzése, hogy a vállalkozói árak mennyire reálisak, nyilván sokkal nehezebb akkor, ha a megrendelő a piacon a teljesítmények extrém gyors növekedését akarja kikényszeríteni.” – tette hozzá a szakember.
Felmérés közvetlenül a vírus előtt: építés helyett felújítás
Az Építési Piaci Prognózis tartalmának elkészítésében a szerzők évtizedek óta az építési piacon működő szakemberek (tervezők, kivitelezésben és az önkormányzatok szakosztályain dolgozók) kérdőíves véleményfelmérésének eredményeit is figyelembe veszik. A lekérdezés a szokásoknak megfelelően 2020. év elején ismét megkezdődött, ám a speciális helyzet miatt a tavasszal szokásos 300-350 válaszból a veszélyhelyzet elindultáig 99 darabot sikerült rögzíteni. „Világossá vált, hogy a járvánnyal kapcsolatos intézkedések alapvetően meghatározzák a 2020. és a 2021. évek gazdasági, és így építési piaci kilátásait is. Emiatt úgy döntöttünk, hogy a felmérést csak 2020 őszén folytatjuk. Ellenben tanulságosnak tartottuk, hogy az addig beérkezett válaszokat feldolgozzuk, hiszen azok a járványtól függetlenül is érvényesülő tendenciákat és várakozásokat mutatják.” – magyarázza a vezető elemző.
Hat felmérés eredményeinek összehasonlítása – Megrendelői csoportok 
*A válaszadóknak az egyes megrendelői csoportok, vagy az egyes részpiacok várható keresletének változását egy ötfokú skálán kellett osztályozniuk. A „-2” erős visszaesést, a „-1” visszaesést, a „0” stagnálást, az „1” növekedést, a „2” erős növekedést jelent. A grafikonok mindenhol a válaszok számtani átlagát mutatják. A „0,5”-ös érték például azt jelentheti, hogy a válaszadók fele stagnálást, másik fele pedig növekedést vár az adott megrendelői csoport építési keresletében, vagy az adott részpiacon.
Forrás: Építési Piaci Prognózis 2023. tavaszi frissítés (2020. június)
Az eredmények illeszkednek a korábbi öt hasonló felmérés idősorába. 2017 őszétől a várakozások minden megrendelői csoportban folyamatosan romlottak. 2018 tavasza óta mindig a multinacionális vállalatok építési keresletével kapcsolatban voltak a válaszadók a legoptimistábbak. Az egyes részpiacok közül már nem az új lakások piacától, hanem a lakásfelújítási piactól remélik legtöbben a megrendeléseket.
Befektető keresletre nem lehet tartós növekedést építeni
Az Építési Piaci Prognózis szerzői szerint a 2016-ban indult építési piacélénkítési kísérlet fontos része volt az új lakások piacának az élénkítése. Ennek eredményeképpen három év alatt sikerült az évente épített lakások számának igen jelentős emelése: a 2016. évi 9 994 új lakással jellemezhető szinthez képest 2019-ben 21 127 db lakás került a statisztikába. Lakásokat a statisztikák szerint elsősorban Budapesten, Pest és Győr-Moson-Sopron megyékben, néhány Balaton parti településen, és néhány divatos településen építettek. Az elemzés évek óta elkészül a hagyományos statisztikai régiók felbontásával, a lakásépítési teljesítmény alapján képzett, három megye-csoportra is. Az előrejelzés tehát nem csak a hét régióra, hanem erre a három csoportra is tartalmaz adatokat.
A lakásépítés alakulása a megyék három csoportjában (lakás/1000 fő)
A három megyecsoport népességszám tekintetében közel azonos, az ország lakosságának egy-egy harmadát adja.
„A” csoport: Budapest, Pest, Győr
„B” csoport: Hajdú, Vas, Zala, Fejér, Veszprém, Somogy, Csongrád, Szabolcs, Baranya
„C” csoport: Borsod, Heves, Nógrád, Bács, Békés, Jász, Tolna, Komárom,
Forrás: Építési Piaci Prognózis 2023. tavaszi frissítés (2020. június)
Az építési piac más területeihez hasonlóan, az itt tapasztalt gyors növekedés is nagyon gyors áremelkedéssel járt együtt. „Évek óta hangsúlyozzuk: a felfutáshoz legjelentősebben hozzájáruló, a kormány által bevezetett 5 százalékos lakásáfa miatt keletkezett állami bevételkiesés döntően a befektetők zsebében landolt. Becslésünk szerint néhány év alatt összességében 300 milliárd forinttal növelte ez a befektetői profitot. Miután a befektetők elsősorban ott építkeztek, ahol egyébként is magasak voltak a profitkilátások, a piacon gyorsan nőtt a befektetési célú kereslet, ami felverte az árakat. Így a lakáscélú kereslet nagyrészt kiszorult a piacról.” – figyelmeztet Varga Dénes, aki szerint az elkövetkező években a lakáspiacon a vírushelyzet nélkül is visszaesésre, majd lassú növekedésre lehetett számítani. – „Az a körülmény, hogy a kormány a lakáspiaci élénkítést egyrészt a befektetési lakáskeresletre, másrészt a háromgyermekes, jobb anyagi körülmények között élő családokra vagy inkább a babaváró hitellel összekombinálva, a három gyermeket vállaló családokra alapozta, oda vezetett, hogy az élénkítési kísérlet hamar kifulladt.” A teljes lakáspiacot tekintve a független elemző 2020-ra 16 650, majd 2021-re 12 400 lakás felépítését várja.
További információ az Építési Piaci Prognózisról: http://buildmarketing.hu/ujteszt/pp
Hozzászólások