Elektromos fűtés, motorizált árnyékoló, világítás kinn és benn…, és mindhez külön kapcsoló tartozik. Az automatizálás otthonunk menedzselésének egy részét leveheti a vállunkról – csak fel kell rá készítenünk. A helyettünk elvégzett feladatok szolgálhatnak kényelmi, de ugyanúgy energiatakarékossági célokat is.
Ha például esti lefekvéshez készülődünk, egy kivételével egyenként kapcsolgatjuk le az összes lámpát a többi helyiségben, majd felkapcsoljuk a hálószoba világítását, végül a kinti utolsó lámpát is leoltjuk. Lehet, hogy ezt megelőzően még a televíziót is kikapcsoljuk, és élesítjük a riasztóberendezést. De mi lenne, ha mindezt egyetlen mozdulattal megtehetnénk Mi lenne, ha sötétedéskor automatikusan leereszkednének a redőnyök, felkapcsolódnának a fények abban a helyiségben, ahol éppen tartózkodunk Mi lenne, ha egy esőérzékelő automatika bezárná, majd a zápor elmúltával újra kinyitná a nyílászáróinkat A kérdésekre az intelligens vezérlőegységek jelentik a választ.
Miben tér el a hagyományostól?
Egy hagyományos épületben minden egyes villamos eszközhöz külön működtető kapcsoló tartozik – akár több kilométer hosszúságú kábelhálózattal együtt. Amennyiben a rendszer kapcsolási logikáját meg akarjuk változtatni, vagy új eszközöket kívánunk a rendszerbe vonni, bővíteni vagy változtatni kell a vezetékezést is.
Az intelligens épületek villanyszerelése ettől eltérő utat követ: egyetlen közös vezetékpárra fűződnek fel az épület azon eszközei, berendezései, amelyeket bevonnak a komplex vezérlésbe. Ezen a vezetéken (ún. buszon) információk és parancsok „közlekednek”, és az intelligens készülékek működtetéséhez szükséges áramot is biztosítja (24 V-on). A 230 V feszültségű vezetéket csak közvetlenül a fogyasztókhoz szükséges elvinni. Egy ilyen formában szerelt épület lényegesen kevesebb vezetéket tartalmaz, ami nem csak anyagköltségben, de szerelési munkadíjban is megtakarítást tesz lehetővé. Csökken továbbá a falban futó vezetékekből adódó tűzveszély, és kisebb lesz az elektroszmog. Ráadásul a rendszer roppant egyszerűen bővíthető vagy átstrukturálható: ez utóbbihoz például csak a vezérlőprogramon szükséges módosítani.
Miből áll a rendszer?
A rendszer – a buszrendszeren túl – érzékelőkből és működtető egységekből áll, és persze egy vezérlő számítógépből. A számítógépbe programozhatjuk be, hogy bizonyos érzékelt jelek esetén mely működtető egységek milyen parancsot hajtsanak végre. A nagy előny abban van, hogy egyetlen érzékelt jelre egyszerre több működtető egységnek is lehet parancsokat küldeni.
Mit jelenthet mindez egy építkezőnek?
Egy ilyen rendszer csak akkor tud rendszerként működni, ha a kapcsolódó berendezések képesek megérteni a rendszer által küldött parancsokat, képesek kommunikálni a vezérlő számítógéppel. Éppen ezért a vezető berendezésgyártók jó néhány évvel ezelőtt eldöntötték, hogy szabványosítják a rendszert. Több szisztéma is létrejött, a legismertebb az EIB (Európai Installációs Buszrendszer). Akinek esetleg csak jövőbeni tervei között szerepel egy ilyen kiépítés, annak is célszerű már most olyan berendezéseket választania, amelyek majdan alkalmasak lehetnek a rendszer tagjaként működni.
Hozzászólások