Napjainkra a téglából épített, alumíniumcsovel bélelt kémények már elavultnak számítanak, de egy tanulmány szerint az újonnan építettek 60 százaléka is korszerutlen: az energiatakarékosságot szem elott tartó tüzeloberendezések mellett anyaguk, kivitelezésük módja miatt csak néhány évet bírnak ki.
Amagyarországi kémények közel fele nem felel meg a kor követelményeinek, évente többen is életüket veszítik az égéstermék szivárgása, visszaáramlása miatt. A helyzet a fővárosban és a megyeszékhelyeken még rosszabb, ugyanis a múlt századi régi építésű házakban a téglából falazott kéményeket fa- és széntüzelésre tervezték. A gázkazánok, gázüzemű vízmelegítők, kondenzációs kazánok, faelgázosító kazánok, faapríték- és pellettüzelésű berendezések vagy azok a cserépkályhák, kandallók, amelyekbe hőcserélőt építettek be, nem üzemeltethetők e régi típusú kéményekkel, ugyanis az alacsony hőmérsékletű füstgázaikból kicsapódó savas kémhatású kondenzvizek szétmarják, életveszélyessé teszik a füstjáratokat. Ezen a problémán utólagosan igen költséges kéménybéleléssel lehet segíteni (furánf lexes technológiával vagy koracél béléscső elhelyezésével).
Sajnálatosan azonban, hogy még az újonnan épített kéményekkel is baj van: egy szakmai tanulmány szerint több mint a 60 százalékuk a korszerűtlen kategóriába tartozik, anyagválasztásuk, kivitelezésük módja a korszerű tüzelőberendezések mellett csak néhány évet bírnak. Szerencsére a fűtőberendezések fejlődésével sorra jelentek meg a fejlesztések, innovációk a kéménytechnikában is. Az egyre hatékonyabb, takarékosabb fűtőberendezések innovációra inspirálták a jövőjükre gondoló égéstermék-elvezető gyártókat is, termékpalettájukon megjelentek azok a biztonságosan működő, mindenféle minősítésnek megfelelő, innovatív kéményrendszerek, amelyek kiváló szereplői a mai megváltozott igények szerint megtervezett fűtőberendezéseknek.
A speciális kerámia béléscsövekből, hőszigetelt könnyű beton köpenyekből mérnöki pontossággal összeillesztett, rozsdamentes nemesacél csövekből szerelt kémények ellenállnak a savas párakicsapódásnak és az esetleg előforduló koromégésnek. Az ilyen tulajdonságokkal rendelkező, minősített kéménytípusokat a W3G jelölés tanúsítja. Egyes cégek (Leier, Icopal, Schiedel, ) 30 év garanciát is vállalnak termékeikre.
A korszerű kéménynek a következő követelményeknek kell megfelelnie: legyen tűzbiztos, hőszigetelt, füsttömör, saválló, hosszú élettartamú. Hogy elkerülhessük a belső lecsapódás során keletkezett átnedvesedést, legyen tartósan ellenálló a nedvességgel szemben. Kivitelezése legyen egyszerű és hibamentes, amiből a füstgázok nem áramolhatnak vissza a lakótérbe. A falazott kémények már rég nem felelnek meg a korszerű fűtéstechnika követelményeinek. A belül keletkezett repedések, átnedvesedések veszélyt jelentenek a házban lakókra. A kereskedelem kínálta modern kéményrendszerek a ház összköltségének csupán 1–2 százalékát teszi ki, ugyanakkor több nemzedéknek nyújtanak biztonságot és kényelmet, építkezéskor érdemes tehát erre áldozni.
Ha új családi házat építünk, ajánlatos legalább három kéményt terveztetni. Első hallásra kicsit soknak tűnik, mégis jó, ha megfogadjuk a tanácsot. Először is szükség van egy főkéményre a fűtéshez és a melegvíz-szolgáltatáshoz. A másik a nappaliban lévő kandallóhoz vagy cserépkályhához kell, a harmadik tartalék kémény pedig jó szolgálatot tesz, ha esetleg utóbb szeretnénk beépíteni a tetőteret, netán szaunát kellene kifűtenünk. Ne ragaszkodjunk az egykéményes házhoz, mert mi történik, ha hosszabb időre leáll az áramszolgáltatás? Akkor „szuper” gázkazánunk sem működik, a megfelelő számú kémény azonban fenntartja a lehetőséget, hogy a vezetékes hálózatról bármikor átválthassunk saját, független fűtésünkre.
Turbó kémények zárt égésterű készülékekhez
A zárt égésterű, úgynevezett turbo gázkészülékek jelenleg a legbiztonságosabbak, ezért egyre jobban terjednek. Óriási előnyük, hogy az égéshez szükséges levegőt nem a lakótérből nyerik, hanem külön rendszeren keresztül, a szabadból. Az égéstermék a készülékből közvetlenül a nyomócsövön át távozik a beépített ventillátornak köszönhetően. A biztonságos működtetéshez elengedhetetlen a tökéletes tömörséggel szerelt speciális kéményrendszer, a kéményseprő vizsgálat során ezért e zárt rendszert nyomáspróbának vetik alá. Alapvetően kétféle konstrukció létezik, amelyekből az adott telepítési hely sajátosságait figyelembe véve kell választani.
A KOAXIÁLIS RENDSZER. A bélelt kéménybe központosító távtartókkal egy kisebb átmérőjű folytonos csövet telepítenek. A füstgáz a kisebb átmérőjű csövön távozik, az égéshez szükséges levegő a külső csövön áramlik a gázkészülékbe.
ELŐNYE: a füstgáz előmelegíti az égési levegőt, esztétikus (ránézésre csak egy cső csatlakozik a készülékhez).
HÁTRÁNYA: mivel mindkét irány légáramlását korlátozott teljesítményű ventillátorok biztosítják, ezért hosszú kéményekbe csak drágább készülék alkalmazása lehetséges, amelynek beépítése nem feltétlenül gazdaságos.
A SZÉTVÁLASZTOTT RENDSZER. Az égéstermék a bélelt kéményen keresztül távozik, de az égési levegő kültéri beszívása a kitorkollástól távol található. A levegőbeszívás történhet a készülék helyiségének kültéri falán, másik kéményen vagy szellőzőcsatornán keresztül, esetleg lichthofból.
ELŐNYE: a beszívási út jóval rövidebb lehet a füstgázkürtőénél, ezért a légmozgatás kevesebb energiát, kisebb ventillátorteljesítményű készüléket igényel. Azoknál a szűkebb kéményeknél is használható megoldás, ahol a koaxiális dupla cső nem behelyezhető. Lichthofból a külső hőmérsékletnél magasabb égési levegőt lehet nyerni. A beáramló levegő nem hűti le a füstgázt, ezért kisebb a kondenzátum-képződés.
HÁTRÁNYA: faláttörést igényel, vagy megszüntet egy szellőzőkürtőt. Kevésbé esztétikus, mert a gázkészülékből induló cső elágazik, egyik a kéménybe, másik a levegőbeszívás helyéhez van bekötve.
MILYEN KÉMÉNY KELL A KONDENZÁCIÓS KAZÁNOKHOZ?
A SAVAS KONDENZVÍZKIVÁLÁS miatt a kéményt párazáró anyagból kell készíteni. A kondenzációs kazánoknál általában kettős csövű rendszereket alkalmaznak, a kazánt úgynevezett zárt rendszerben üzemeltetik a szabadból beszívott levegővel. Ez a megoldás biztonságtechnikai, életvédelmi és energiatakarékossági szempontból is a legkedvezőbb. A középső csőben, amely anyaga lehet speciális minőségű műanyag is, vezetik felfelé az égésterméket, a külső csődben vagy más geometriai formájú csatornában pedig lefelé az égéshez szükséges levegőt. A meglévő szigeteletlen 130 x 130 mm méretű, falazott korábbi hagyományos kéménybe behelyezhető a 70–80 mm átmérőjű egyenes vagy flexibilis égéstermék-elvezető cső. A kémény így még egy plusz, utolsó hőcserélőként működik, 1-2 százalék további energiamegtakarítást eredményezve.
MILYEN KÖLTSÉGGEL SZÁMOLHATUNK? A kondenzációs kazán kéményépítési költsége nem nagyobb, sőt, gyakran alacsonyabb, mint egy korszerű, szigeteléssel ellátott, hagyományos kazánkéményé. A régi épületekben lévő régi, falazott kémények átalakítása kondenzációs kéménnyé lényegesen kisebb költségigényű, mint egy hagyományos szigetelt kémény kialakítása.
TERVEZÉSKOR NEM SZABAD MEGFELEDKEZNI a keletkező kondenzátum elvezetéséről. A különféle típusú és gyártmányú kondenzációs kazánokban 1 m3 földgáz elégetésekor kb. 1 liter kondenzvíz képződik. Egy fűtési szezon alatt közepes méretű családi házakban 1,5- 2,5 m3 kondenzvizet kell elvezetni a szennyvízcsatornába. A földgáz elégetése során keletkező víz a képződő szén-dioxid miatt enyhén savas kémhatású, PH értéke a szódavizével vagy a savas esővízzel azonos. A háztartási szennyvíz a mosószerek és tisztítószerek miatt lúgos, így a szennyvízhez vezetve megszűnik a savasság, nem károsítja a természetet.
IGÉNY ESETÉN MEGOLDHATÓ a savas kondenzvíz semlegesítése. Kis kazánoknál (25-40 kW teljesítményig) nem túl drága a külön semlegesítő készülék, amelyben magnéziumoxid granulátum végzi a semlegesítést.
Hozzászólások