Érdekes jelenség figyelhető meg a magyarországi lakásépítés területén: míg pár évvel ezelőtt a létrehozott új lakások többségére a családi házas kialakítás volt a jellemző, addig napjainkra kiegyenlítetté vált az egylakásos épületekben és a többlakásos házakban felépült otthonok aránya. A szakemberek régóta vizsgálják a szociológiai, pénzügyi és műszaki okokat, az azonban valószínű, hogy ez a folyamat a jövőben is folytatódni fog.
Ha családi házat építtetünk, a tervező velünk konzultál, a szakemberrel közösen hozzuk meg a legfontosabb döntéseket – a felelősség tehát a miénk. De egy új építésű társasháznál a terveket készen kapjuk. Itt is van döntési helyzet, de korlátozott: el tudjuk-e fogadni a készen kapott épületreceptet, együtt tudunk-e élni évtizedeken át az adott körülményekkel?
Hármas egység
Márpedig ez sok mindentől függ.
Rögtön az elején fontos, hogy a ház időben készüljön el, és persze abban is szeretnénk biztosak lenni, hogy nem vertek-e át bennünket, azaz megfelelő minőségű árut kapunk-e a pénzünkért. Idő, pénz, minőség, ez a három legfontosabb tényező egy építkezésnél. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy mindháromnak komoly jelentősége van az épület egész élettartama alatt is, nem csak a kezdeteknél. Az idő fogalma ott jön képbe, hogy milyen gyakran kell valamit felújítanunk, milyen sűrűn avulnak, romlanak el házunk egyes részei. A pénz az épület fenntartásában játszik szerepet, másrészt a rezsi, a fűtés-hűtés, a világítás stb. költségeiben.
De mit jelent a minőség – Hogy lehet megállapítani, hogy egy ház jó minőségű-e?
Induljunk ki abból, hogy egyszerűen csak jól szeretnénk érezni magunkat az otthonunkban. Mi mindentől függ ez – Ne dőljön ránk a ház, ne halljuk a szomszédokat (ők se minket). Ne lehessen könnyedén betörni, a gyerek ne kapjon légúti megbetegedéseket, ne penészedjen a fal. És a hőérzetünk legyen kellemes; ez a komfort egyik legfontosabb összetevője, magyar szabvány is van rá. Nagy mértékben függ a fűtés üzemmenetétől, de nem kevésbé az épület szerkezetétől, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy milyen anyagokból épül a ház.
Lélegző falak
Az az ideális, ha a fal nyáron nem melegszik fel gyorsan, és télen tartja a fűtés melegét. A kérdés az, hogy a hőt milyen áron – szó szerint – lehet belül vagy távol tartani.
A hőszigetelő képességről alakult ki a legtöbb téves nézet az építkezők és a lakás- vagy háztulajdonosok körében. Természetesen alapvetően fontos, hogy a bennünket körülvevő falak jó hőszigetelő képességűek legyenek; de megtévesztő a különféle anyagokat és építési technikákat csupán e szempontból vizsgálni; bár az égetett agyag falazóelemek előnyös tulajdonságai így is szembeszökőek. A hőérzet azonban nem csak a hőmérséklettől függ! Nézzük a hőtárolást. Mindenki tapasztalta már, hogy nedves levegőben ugyanazt a hőmérsékletet hűvösebbnek érezzük; azt pedig főleg a panellakásban élők tapasztalhatták meg, hogy a száraz belső levegő ingerli a légzőszerveket, és asztmatikus tüneteket okozhat. Lakóérzetünket tehát nagyban befolyásolja a belső páratartalom.
A tégla anyagszerkezetéből egy páratlan tulajdonság következik, amelyet gyakran úgy foglalnak össze, hogy „a téglafal lélegzik”, azaz a tégla anyagában lévő kapillárisokon keresztül szabályozza a páratartalmat. Képes gyorsan felvenni a helyiségben felgyülemlett nedvességet, és arra is, hogy ha csökken a belső légnedvesség, azt leadja magából, így szellőztetés nélkül is biztosítható az állandó kellemes páratartalom.
Fontos, hogy túlzott és rossz szigeteléssel ne rontsuk el a téglafal e tulajdonságát.
Szomszédok
Társasházi lakásunk kiválasztásánál legyen tehát fontos döntési szempont a falazatok anyaga. És itt nemcsak a külső falakra gondolunk: társasházi lakásoknál igen fontos a lakások közti elválasztófalak minősége is. Itt nem annyira a hőszigetelő képességet emelnénk ki (bár az eltérő komfortigények miatt van ennek is jelentősége), sokkal inkább a léghangszigetelési mutatókat: kevés zavaróbb élmény érhet egy társasházlakót, mint a szomszédból áthallatszó „családi”, esetleg épületgépészeti eredetű zajok. Nem kevésbé fontos az ilyen lakáselválasztó falaknál az áthatolhatóság és a betörésbiztonság kérdése. Amikor a Wienerberger téglagyár fejlesztői ezzel a problémával kezdtek foglalkozni, a megcélzott magas léghangszigetelő képességen kívül arra is tekintettel voltak, hogy a feladatot ne könnyen bontható réteges szerkezettel, hanem masszív, tömör fallal oldják meg; ezeket figyelembe véve fejlesztették ki a Porotherm hanggátló téglát.
Mindent összevetve: a hazai klimatikus viszonyok között a gyakorlat és a tapasztalatok mindenképpen a téglaépítésű házak mellett szólnak. A téglagyártás és a kapcsolódó kivitelezői módszerek évezredes múltra tekintenek vissza, egyfajta bevált állandóságot képviselnek, ugyanakkor lépést tartanak a korral, és minden kihívásra gyorsan reagálnak. Időt, pénzt, energiát, bosszúságot spórol meg az, aki társasházi otthonát egy évezredek óta bizonyított technikával és anyaggal, szakszerűen megalkotott épületben találja meg.
Gáspár Mérnök Iroda
Hozzászólások