Mindannyiunk óriási örömére végre bátran kijelenthetjük, hogy beköszöntött a tavasz, így a nyár és a várva-várt pihenés is belátható közelségbe került. Habár az utazási irodák számtalan előfoglalási, úgynevezett first minute kedvezménnyel csábítják az utazni vágyókat, amelyek lényege, hogy nyári utunkra már az év elején kedvezményes áron befizethetünk, a legtöbben mégis csak az utazás előtt egy-két hónappal kezdik el tervezgetni nyaralásukat. Az utazás során nem várt események mindig bekövetkezhetnek, de kellő körültekintéssel a rizikófaktorok csökkenthetők.
Az utazásszervező és közvetítő tevékenységről szóló 213/1996. (XII. 23.) Kormányrendelet értelmében Magyarországon utazásszervező és utazásközvetítő tevékenységet kizárólag az az utazási vállalkozó folytathat, akinek az erre irányuló tevékenységét a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal engedélyezte. A tevékenység folytatásához szükséges engedély mellett az utazási vállalkozóknak meghatározott mértékű vagyoni biztosítékkal is rendelkezniük kell. A vagyoni biztosíték lehet bankgarancia, biztosítóval kötött biztosítási szerződés, és az utazási vállalkozó által hitelintézetnél lekötött pénzbeli betét. A vagyoni biztosíték arra az esetre nyújt fedezetet, ha az utazási vállalkozó anyagi helyzete miatt az utasai hazaszállításáról gondoskodni nem képes, illetve nem tudja az utasok kényszerű tartózkodásának költségeit fedezni, továbbá az utasok által befizetett előleg vagy részvételi díj visszafizetését sem tudja teljesíteni. Amennyiben utazásunkat sajnálatos módon az utazási vállalkozó fizetésképtelensége árnyékolja be, közvetlenül az iroda által megjelölt biztosítóhoz vagy hitelintézethez fordulhatunk, amelynek nevét az utazási vállalkozó köteles az utazási szerződésben feltüntetni!
A szerződést mindig olvassuk el!
Az utazási szerződésről szóló 281/2008. (XI. 28.) Kormányrendelet értelmében az utazási szerződést – beleértve annak valamennyi kikötését – írásban kell megkötni, és azt az utas rendelkezésére kell bocsátani. A szerződés utas részére történő átadása megtörténhet papíralapon, de elfogadható más tartós adathordozón is, amennyiben a szerződést elektronikus dokumentumba foglalták. Ha a szerződés a megkötése után módosul, az utazási vállalkozónak szintén a fentiek szerint kell eljárnia.
Annak érdekében, hogy az utazási szerződés megkötése előtt az utas minden, a részvételi díjon kívül felmerülő pluszköltségről tudomást szerezhessen, az utazási vállalkozót az utazási szerződésben széles körű tájékoztatási kötelezettség terheli. Az utazási szerződést – amelynek tehát az utazással kapcsolatos minden lényeges körülményre ki kell térnie –, mindig javasolt alaposan átolvasni az aláírás előtt!
Mit kell tartalmaznia a programfüzetnek?
Az utazási szerződésen kívül érdemes azonban az utazási vállalkozó általános szerződési feltételeit és a programfüzetét is áttanulmányozni, amelyben az utazással kapcsolatos kiegészítő információkat találhatunk. A programfüzetnek egyértelműen és pontosan tartalmaznia kell például az úticélt, útvonalat és jelentősebb tartózkodási helyeket; tartalmaznia kell a szálláshely helyét, típusát, a szálláshely szerinti ország szabályainak megfelelő komfortfokozatát, amennyiben pedig a komfortfokozat a hazaitól eltér, erről az utast tájékoztatni kell, és meg kell jelölni, hogy az melyik hazai besorolásnak felelne meg.
A katalógusban kell továbbá tájékoztatást adni arról a legalacsonyabb létszámról is, amely az utazás elindításának feltétele, és meg kell jelölni azt a határidőt, ameddig az utazási vállalkozó köteles az utazás ilyen okból történő elmaradásáról értesíteni az utast. Az utazással érintett ország útiokmány- és vízumelőírásairól, valamint az egészségügyi előírásokról is köteles a katalógus felvilágosítást adni.
Hogyan és mikor mondhatjuk le az utazást?
Amennyiben az utas a befizetett úton mégsem tud részt venni, az utazási szerződéstől bármikor elállhat, elállási nyilatkozatát pedig írásban kell megtennie. Az utas elállása esetére az utazási vállalkozó bánatpénzt kiköthet ugyan, de annak mértéke a részvételi díj mértékét nem haladhatja meg. Amennyiben azonban az utas a szerződést az utazást megelőző harmincöt napnál korábban (szálláshely igénybevételére irányuló szerződés esetében negyvenöt napnál korábban) bontja fel, bánatpénz címén kizárólag a részvételi díj 10 százalékát köteles az utazási vállalkozónak megfizetni. Abban az esetben, ha az utas elállása az utazás megkezdését megelőző hatvan napnál korábban történik, az utazási iroda bánatpénzt egyáltalán nem követelhet az utastól!
És mikor mondhatja le az iroda?
Az utazásszervezőnek legkésőbb az utazás előtt húsz nappal van lehetősége elállni a szerződéstől, elállási nyilatkozatát ugyancsak írásban kell megtennie. Ilyen esetben az utas az eredetivel azonos vagy magasabb értékű helyettesítő szolgáltatásra (utazásra) tarthat igényt, ha pedig ezt nem tudja az utazási vállalkozó teljesíteni, a szerződés megkötésétől számított kamattal együtt köteles a befizetett teljes díjat az utasnak visszafizetni.
Fontos még kiemelni, hogy amennyiben az utazással kapcsolatos vitás helyzetet nem tudja az utas és az utazási iroda rendezni, a bíróság vagy a peres út alternatívájaként működő békéltető testület tud a leghatékonyabban fellépni.
Piacfelügyeleti és Fogyasztóvédelmi Főosztály
Fogyasztóvédelmi Osztály
Hozzászólások